1530 talált állásfoglalás a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: Utaztatással foglalkozó irodánk alkalmazna horvát állampolgárt, aki Horvátországban kiküldetésben látná el feladatait. Úgy tudjuk, hogy horvát állampolgároknak már nem kell munkavállalási engedély, mert az Európai Unió társult tagja Horvátország. Az engedély helyett van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?

Kérdés: A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat hogyan kell figyelembe venni a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása során?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?

Kérdés: Gépjárművezetőink a Kkt. hatálya alá tartoznak, tehát az Mt.-hez képest speciális munka- és pihenőidő-szabályok vonatkoznak rájuk. Az éjszakai időszakban végzett munka mást jelent az Mt. szerintinél (22-06 óra közötti munkavégzés), a Kkt. alapján ez a 0 és 4 óra közötti időszak. Kérdésünk, hogy esetükben az éjszakai pótlékra jogosító időszak csak a Kkt.-ben meghatározott éjszakai időszak, vagy a kedvezőbb Mt.-szabályok is irány­adók rájuk?

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!

Kérdés: Az agrártermelésben is előfordul, hogy cégcsoportok alakulnak ki. Az ebbe tartozó vállalatok a közös termelési célra alakulnak, de elkülönülve működnek, például az egyik végzi a növénytermesztést, a másik működteti a gépészetet, a harmadik végzi az adminisztrációt. Megfelel-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek, ha az adminisztratív cég köti meg a munkaszerződést, ugyanakkor a termelés nem ebben a társaságban folyik? A termőföld sem ennek a cégnek a tulajdonában van. Ilyenkor tekinthető-e ez a foglalkoztatás a munkáltató saját gazdasága területén végzett mezőgazdasági, növénytermesztési idénymunkának?

Kérdés: Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat írásban értesítettük arról, hogy őt a jövőben egy másik telephelyünkön kívánjuk foglalkoztatni. Az értesítés átvételét megtagadta, és előadta, hogy ragaszkodik az eredeti munkahelyéhez. Ennek megfelelően a következő napon és az ezt követő négy munkanapon nem jelent meg a kijelölt munkahelyen munkavégzés céljából, helyette rendszeresen a korábbi munkavégzési helyén jelentkezett. Ott minden esetben arra utasítottuk, hogy az új telephelyen vegye fel a munkát. Mivel ezt nem tette meg, a munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntettük arra hivatkozva, hogy jogellenesen tagadta meg az utasítást és a munkavégzést. Két nappal a rendkívüli felmondás kézbesítését követően telefonon értesített minket arról, hogy mivel az új munkahelyen történő munkavégzésre kötelezés első napjától kezdve visszamenőleges hatállyal keresőképtelen állományba vette a háziorvosa, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. Erről mi nem tudtunk, hiszen korábban nem tájékoztatott minket a keresőképtelenségéről. Jogszerűen szüntettük meg a munkaviszonyát?

Kérdés: Települési önkormányzatunk közmunkaprogram keretében foglalkoztat 40 főt. Figyelemmel a rendkívüli időjárási helyzetre, átirányíthatók-e a közmunkások egyes árvízvédelmi, helyreállítási munkakörökbe? Ha igen, kell-e módosítani a közmunkások munkaszerződését ehhez?

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók teljes munkaidőben, váltott műszakban dolgoznak, hetente körülbelül nyolc normál munkaóra díjával számolt műszakpótlékot kapnak. Egyoldalúan elrendelhetjük-e, hogy a munkavállalók ideiglenesen csak heti 32 órát dolgozzanak úgy, hogy ezért megkapják a heti 40 óráért járó bérüket, de – figyelemmel arra, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő és az ahhoz járó műszakpótlék eléri a heti 40 órára járó díjazást – műszakpótlékot nem fizetünk részükre? Vagy ebben az esetben is ki kell fizetnünk részükre a heti 40 óráért járó díjazást, valamint a ledolgozott órákhoz kapcsolódó pótlékot?