1499 talált cikk a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: Milyen dokumentációt kell a munkáltatónak vezetni, hogy eldönthető legyen, egy baleset munkavégzéssel kapcsolatban merült-e fel? Több telephelyen működünk, és meglátásunk szerint a munkavállalóra van bízva a dokumentálás, nincs előre elrendelt vagy vezető által jóváhagyott dokumentáció, amiből látni lehetne, hogy mit keresett a munkavállaló a munkaszerződésében rögzített munkahelyen kívül, és azt a vezető engedélyezte-e vagy sem. Egy esetleges baleset és annak következményei szempontjából meglehetősen aggályosnak látjuk ezt. Mi a jó gyakorlat? Milyen formában kell elrendelni, hogy valaki a munkaszerződésében eltérő munkahelyen végezzen munkát? Nálunk lehet olyan telephely, ami közigazgatási határon belül van, de van olyan, ami 400 km-re.

Kérdés: A bértranszparencia irányelvnek való megfelelés érdekében felülvizsgálnánk a munkavállalóink munkaköri leírását. Vannak olyan kollégák, akik a munkaidejüket megosztják két magyarországi egységünk között. Ilyen esetben célszerű két munkaköri leírást készíteni, vagy inkább ajánlott egyet?

Kérdés: Munkajogi szempontból hogyan értékelhető az a tényállás, hogy a munkáltató a céges autó kizárólagos biztosításakor aláírattat egy használati szerződést az adott munkavállalóval, ami tartalmazza, hogy ha meghatározott időn belül felmond, akkor köteles a futamidő fennmaradó részére eső bérleti díjat havonta megfizetni a munkáltatónak, ami több százezer forintos költség is lehet? Megérzésünk szerint ez alapvetően korlátozza a munkavállaló felmondási jogát (kvázi röghöz kötés), ami ilyen módon az Mt. által nem megengedett, vagy ebben az esetben csak szimplán magánjogi alapon kell értékelni a tényállást?

Kérdés: Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatának díjazásával kapcsolatban kérdezzük. A Társadalombiztosítási Levelek 482. számában a 8335. kérdés-válasz alapján jártunk el eddig, vagyis a szakmai gyakorlat idejétől függetlenül a hallgatóknak díjazást fizettünk. Idén felmerült egy olyan értelmezés, miszerint az Nftv. értelmében akkor jár díjazás a hallgatónak, ha gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatát tölti, valamint a duális képzés ideje alatt. Az Nftv. nem határozza meg a fogalmaknál, hogy mi minősül gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának, de a 15. § (3) bekezdése és 85. § (3) bekezdése szerint annak legalább hat hétig kell tartania. Amennyiben a szak nem minősül duális képzésnek, illetve nem gyakorlatigényes szak legalább hathetes gyakorlatigényes szakmai gyakorlata, akkor a hallgatónak nem kell díjazást fizetnünk. Ez alapján valóban előfordulhat olyan eset, ahol a hallgatóknak nem kell díjazást fizetni, ha a gyakorlati ideje a hat hetet nem éri el? Ha igen, honnan kaphatunk olyan tájékoztatást, hogy egy szak gyakorlatigényes szaknak minősül-e vagy sem? Az egyetem által küldött dokumentációkban erre semmilyen utalás nem található, mindössze annyi, hogy a kapott hallgatói munkaszerződésbe bele kell írni a díjazást, illetve, ha nincs, annak hiányát. Vagy ha a gyakorlat ideje nem éri el a hat hetet, akkor az nem lehet gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlata?

Kérdés: Az önkormányzat a pályázatok (pl.: DIMOP, ESZA) megvalósításához munkaszerződéssel, munkaviszony keretében foglalkoztat munkavállalókat, általában részmunkaidőben, rövidebb-hosszabb időtartamban (a pályázati kiírásnak megfelelően). A munkaszerződések esetében kötelező-e az aktuális év minimálbérét/garantált bérminimumát figyelembe venni, megadni, vagy ha a pályázatban ennél kevesebb a rendelkezésre álló forrás, akkor maradhat jóval a kötelező garantált bérminimum alatt a munkabér összege?

Kérdés: Egy egyházi fenntartású felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban kérdezzük, amely nem költségvetési szervként működik. Az intézménynél jelenleg bizonytalanság merült fel az oktatói és az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak jogállására és az ebből fakadó járandóságok (bérbesorolás, szabadságmérték) megállapítására vonatkozóan. Az oktatók bérbesorolása: Az Nftv. 24. §-ának (4) bekezdése értelmében a Kjt.-t kizárólag a költségvetési szervként működő intézményekben kell alkalmazni, minden más esetben az Mt. az irányadó – az Nftv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak szabadsága: Az intézmény az adminisztratív dolgozók szabadságát a Kjt. alapján állapítja meg, hivatkozva az Eht. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontjára. Helytálló-e az az értelmezés, miszerint nem költségvetési szervként működő (egyházi) felsőoktatási intézmény oktatói esetében a bérbesorolásnál az Mt. és az Nftv. speciális rendelkezései, nem pedig a Kjt. besorolási rendszere az elsődlegesen irányadó? Az Ehtv. 21. §-ának (1) bekezdése alapján a Kjt. szabadságszámítási rendszerét kell-e alkalmazni abban az esetben is, ha az a munkavállalóra nézve kedvezőtlenebb (kevesebb munkanap), mint az Mt. szerinti általános számítási mód? Amennyiben az Mt. és a Kjt. szabályainak alkalmazása párhuzamosan merül fel egy egyházi intézménynél, a „foglalkoztatott javára történő eltérés” elve alapján lehet-e a munkavállaló számára kedvezőbb szabadságmértéket, jelen esetben az Mt.-t figyelembe venni? Megfelelőnek tekinthető-e az Mt.-től való eltérés rögzítése egyoldalú munkavállalói tájékoztatóban, ha a munkaszerződés erről nem rendelkezik, és az eltérés a munkavállaló hátrányára válik?

Kérdés: Közműszolgáltató társaság vagyunk, ahol a folyamatos üzemeltetés érdekében munkavállalóink részére készenlétet rendelünk el. A készenlét alatti munkavégzés helyszíne minden esetben telephelyen kívüli rész (közterület), ahova munkatársaink kétféleképpen juthatnak el.
1. Lakóhelyüktől saját gépjárművel bejönnek a társaság telephelyére, ahol a hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsiba beülnek, és a telephelyről kimennek a hiba helyszínére. A hibaelhárítást követően a céges gépjárművel visszajönnek a telephelyre, majd saját gépjárművel hazamennek.
2. A hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsi a munkavállalónál található, hibabejelentés esetén a céges járművel egyből a hibahelyre megy, vagy esetleg útközben felvesz még munkatársakat, és úgy megy a hibahelyre. A hibaelhárítás végeztével a többi munkatársat hazaviszi, majd ő is otthonába megy a céges járművel.
Hogyan minősítsük a kétféle utazással töltött időt? Készenlétnek számít, vagy már az utazás során is rendkívüli munkavégzés történik?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál közszolgálati jogviszonyban alkalmazni kívánt személy külföldi munkaviszonya (2006-tól 2017-ig megszakításokkal) a besorolásnál figyelembe vehető-e? Beszámítás esetén milyen igazoló dokumentum fogadható el a munkaviszonyról?

Kérdés: Az idei évben a művelődési ház mint költségvetési szerv megszüntetésre kerül, a dolgozók és a feladatellátás átkerül az önkormányzat 100%-os tulajdonú nonprofit társaságába. A munkavállalók most az Mt. hatálya alá tartoznak, és a nonprofit kft.-ben is az Mt. hatálya alá fognak tartozni. Marad-e a jogfolytonosság? Ez esetben a munkaszerződésben hogyan kell megjelennie, hogy védve legyen a dolgozó? Ha a jogfolytonosság nem lehetséges, milyen módon kell a megszüntetést „lepapírozni”? Kell-e végkielégítést fizetni? Milyen tájékoztatási kötelezettsége van a jelenlegi és az új vezetésnek?

Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltatóként új feladatot kaptunk, mely egy büfé üzemeltetése. Mivel egy büfé üzemeltetése teljesen más munkakörben és FEOR-számokon szerepel, mint a művelődési központban dolgozók munkaköre és FEOR-számai, hogyan lehet megoldani azt, hogy mindkét feltételnek megfeleljünk? A munkaköri leírásnak milyen formai követelménynek kell megfelelnie? A közművelődési munkakör marad az eredeti, csak mellette el kell látni a büfé üzemeltetését is. A büfés munkakör fizikai munkának minősül. A szellemi és fizikai munka hogyan kombinálható? A büfé napi négy órában lenne nyitva, nyitvatartási időn kívül kell (a pénzügyi elszámolást, a takarítást, árukészlet-feltöltést megcsinálni stb.), ami napi szinten minimum két óra, tehát napi hat órát kell a büfében dolgozni, és a maradék két órában kell a közművelődési feladatokat ellátni, ami büfé nélkül nyolc órát tesz ki. Valamennyi közművelődésben dolgozó kolléga legalább érettségi bizonyítvánnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik (főiskola és mesterképzés).