1518 talált cikk a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: Felmerült egy probléma a cégünknél, miszerint a vezérigazgató kötelezte az egyik munkavállalónkat, hogy cserélje le a pólóját, mert szerinte nem a munkahelyre való. A póló egy egyszerű, normál póló, amelyen szerepel egy felirat a hátán: „Segítenék, de nem akarok.” Nincs dresszkód nálunk, nem kapunk ruhapénzt, nincs semmilyen előírás, ami egyébként tiltaná, hogy bármilyen feliratú pólót felvegyünk. Mennyire jogszerű az utasítás a vezérigazgató részéről, hogy menjen haza, és cserélje le a pólóját, ha nem akarja, hogy drasztikusabb eszközökhöz folyamodjon?

Kérdés: Az Mt. 59. §-a alapján, amennyiben a munkavállaló minimálbérre van bejelentve, akkor is köteles korrigálni a bért a munkáltató a minimálbér növekedése miatt automatikusan, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van? Vagy ez a kötelezettség kizárólag a szabadság megszűnése után terheli a munkáltatót?

Kérdés: A munkavállaló havi 7 műszakban köteles munkát végezni, 7×12 óra/műszak = 84 óra. Ez megközelítőleg 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásnak felel meg. Egy műszak 12 órás, a munkáltató 12 órás műszaknál egy óra munkaközi szünetet biztosít, amely nem része a munkaidőnek. 1 havi munkaidőkeretben dolgozik. Évközi belépő volt, munkaszerződés szerinti alapórabére 1868 Ft, de az állattenyésztésben órabéres és teljesítménybéres munkák is vannak. Az eddig teljesített 231 órára (21 műszak) 839.591 Ft munkabér került részére elszámolásra. Hogyan kell kiszámolni az egy napra jutó távolléti díj átlagát? Előfordulhat olyan eset, hogy ugyanakkora összegre lesz éves szinten jogosult, mint aki dupla ennyi műszakban és dupla órában dolgozik? Szabadságra évi 30 munkanapra jogosult.

Kérdés: Diákmunka (2026 program) keretében szeretnénk alkalmazni diákot (segédápoló, egészségügyi szakközépiskolába jár). Milyen bérelemeket kell, hogy tartalmazzon a bére? 16 éves, csak a minimálbér és munkahelyi (24.000 Ft) pótlék jár a részére? (Önkormányzati fenntartású intézmény, közalkalmazotti jogviszony.)

Kérdés: Egy cégnél négyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak, alapvetően 5/2-es munkarendben folyik a termelés is. Az elektronikus munkaidő-nyilvántartó rendszerben a túlóra rögzítésére kétféle módon van lehetőség. Az egyik módszerrel az ún. azonnal fizetős túlóra állítható be, ami a hónap végével kifizetésre is kerül, a másikkal pedig a munkaidő részeként az a típus, amit a keret folyamán „lepihentetnek”, ún. fizetett pihenőidővel kompenzálnak, vagy ha erre nincs mód, a keret végén túlóraként fizetik ki. Például beosztanak két szombatra 8-8 órás munkavégzést, és hét közben két napra további 4-4 órát. A keret végéig egyszer 8 órás fizetett pihenőidőt adnak ki. Ez „kiüt” egy darab 8 órás szombati műszakot, marad egy szombati 8 óra és két hétközi 4 óra. (A fizetett pihenőidő nem azt jelenti, hogy az elrendelt többletmunkára és erre a kompenzáló időre is történik kifizetés, tehát egyszeres marad a díjazás, de a program ezen a jelenlét jogcímen gyűjti fel ezt az időt). A keret zárásakor mint kereten felüli órákat úgy számolják el, hogy a 8 órás szombatra 100%-os, a hétközi összesen 8 órára pedig 50%-os túlórapótlékot fizetnek. Helyes ez a gyakorlat? A bizonytalanságot az okozza, hogy az Mt. 143. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján csak 50% a kereten felüli munkavégzésre fizetendő bérpótlék. Vagy mivel a fenti példa alapján a keret átlagában nincs meg a heti két pihenőnap, ez indokolja a 100%-os pótlék fizetését?

Kérdés: Művelődési házunk és könyvtárunk alakuláson megy át, eddig önkormányzati fenntartás alatt állt, de 2026. 07. 01-jétől önálló költségvetéssel rendelkező, törzskönyvi nyilvántartásban szereplő törzskönyvi jogi személlyé, új intézménnyé vált. A könyvtár dolgozói eddig a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban voltak, de 2026. 07. 01-től Mt. szerinti munkavállalók. Ehhez meg kell előbb szüntetnem a kinevezésüket 2026. 06. 30-ával, közös megegyezéssel, és utána új munkaszerződést kapnak július 1-től? Ilyen esetben is ki kellene fizetni a fennmaradó szabadságot, vagy átvihetik magukkal a teljesen új jogviszonyba? Kell-e nekik fizetni végkielégítést, vagy van-e egyéb teendőnk az új intézménnyel kapcsolatban? Továbbá az egyik könyvtári dolgozónk szeptember végén 40 évvel el szeretne menni nyugdíjba, ezt követően maradhat-e az Mt. szerint nyugdíj mellett foglalkoztatva az új intézményben?

Kérdés: Szociális intézményben dolgozó karbantartó új munkaköri leírást kapott volna, de nem fogadta el. A munkáltató véleménye szerint csak olyan feladatok vannak benne, amelyeket eddig is elvégzett, de nem szerepeltek a sablonos munkaköri leírásában, a munkavállaló viszont ezt tagadja, és nem írja alá az új munkaköri leírást. Mit tehet ilyen esetben a munkáltató?

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltató vagyunk. A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyt létesített a munkáltatóval. A munkavállaló a kollektív szerződés hatálya alá tartozik. A kollektív szerződésünk lehetőséget ad a hathavi próbaidőre, amivel a munkáltató élt is. A munkavállaló munkaköre közös megegyezéssel másfél hónap múlva megváltozott. Az új munkakörében a kollektív szerződés hatálya alól kikerül, mivel az Mt. szerint vezető állású munkavállalóvá vált. Hogyan érinti ez a tény a munkaszerződés megkötésekor, a kollektív szerződés alapján meghatározott hat hónap próbaidőt? (Abból, hogy az eredeti szerződésben hathavi próbaidőről állapodtunk meg, nem következik az, hogy a megváltozott helyzetben a három hónap próbaidőről lenne egyezség.) Amennyiben a vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője lenne, részére lehet-e próbaidőt kikötni, illetve maradhat-e határozatlan idejű a munkaviszonya?

Kérdés: A visszatérő kismama munkavállaló korábbi pozíciója („lead könyvelő”) jelenleg nincs a munkáltatónál – alapvetően nem a pozíció szűnt meg, hanem időközben megszűnt a projekt, és emiatt nincsen csapat, akit vezethetne. Értelmezésem szerint ez nem a klasszikus, Mt. szerinti munkakörmegszűnés, hanem kvázi kiüresedett a pozíció. A tervek között szerepel egy eggyel alacsonyabb szintű munkakör felajánlása. Amennyiben nem fogadja el a munkavállaló, az Mt. 66. §-ának (5) bekezdése alapján fel lehet neki mondani?

Kérdés: Az elmúlt hosszabb időszakban együtt dolgoztunk egy meghatározott személlyel, aki „A” társaságon keresztül nyújtott számunkra szolgáltatásokat (külső szolgáltatóként, és semmilyen formában nem munkavállalóként). Funkcionálisan ez a személy szorosan kapcsolódott a működésünkhöz, és szolgáltatásait elsősorban a mi szervezetünk részére nyújtotta, ugyanakkor más társaságok számára is végzett szolgáltatásokat. Nemrégiben úgy döntöttünk, hogy megszüntetjük szerződéses kapcsolatunkat az „A” társasággal, és jelenleg egy új beszállítóval („B” társaság) folytatunk tárgyalásokat. Az érintett személy szintén az „A” társaságtól a „B” társasághoz kerül át, és várhatóan a jelenlegihez hasonló szolgáltatásokat fog részünkre nyújtani az új szerződéses konstrukció keretében. Erre tekintettel azt szeretném megérteni, hogy az ilyen jellegű konstrukció a magyar jog és piaci gyakorlat szerint szokásosnak és elfogadhatónak minősül-e, valamint, hogy felvethet-e bármilyen jogi kockázatot, különösen abból a szempontból, hogy egyfajta „leplezett” vagy függő foglalkoztatásnak minősülhet-e?