Azonnali hatályú felmondás – a munkáltatói következetlenség kérdése

Kérdés: A munkáltató – húsz év elteltével – azonnali hatállyal felmondott egy business operations vezető munkavállalójának azért, mert tíz nap alatt több alkalommal elhagyta a munkahelyét bejelentés és engedély nélkül. A munkaszerződésben az egy műszakos munkarend és a heti negyven óra munkaidő került rögzítésre. A munkáltató a távollétek időtartamának díjazását levonta a fizetéséből, majd azonnali hatállyal felmondott. Aránytalannak (ezzel együtt jogellenesnek) minősíthető-e ez a munkáltatói intézkedés úgy, hogy korábban is előfordult, engedélykérés nélkül elhagyta a munkahelyét a munkavállaló, de soha nem ment a munka rovására, és soha senki ezt nem kifogásolta, bár nyilvánvalóan volt erről tudomásuk? A távollétek soha nem befolyásolták a munkavégzést, és a munkáltató elégedett volt a munkavállaló teljesítményével. Így megvalósult-e az azonnali hatályú felmondás indokaként fennálló kötelezettségszegés? A munkáltató nem adott előzetes figyelmeztetést, írásbeli felszólítást, más munkajogi szankciót nem alkalmazott, bár bérlevonás történt. Az azonnali hatályú felmondás aránytalan intézkedés volt? Az eljárás a kettős értékelés tilalmába ütközött?
Részlet a válaszából: […] Mivel minden ügy teljesen egyedi körülményeken nyugszik, az azonnali hatályú felmondás jogszerűségével kapcsolatosan csak az eset valamennyi körülményének ismeretében lehet állást foglalni. A leírt tényállás alapján ugyanakkor az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. Az Mt. 78....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Kisgyermekes szülő – a munkarend és a munkaidő módosítása

Kérdés: A munkavállaló édesanyának lejárt a gyermekgondozási szabadsága, szeretne visszajönni. Előtte két műszakban dolgozott. Az édesanya 8-tól 16 óráig dolgozna, vagy ha ez nem megoldható, akkor 6 órában (8-tól 14 óráig). Egyedül neveli a gyermekét. Ezt köteles elfogadni a munkáltató? Mit tud tenni? A cég működését tekintve több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalóit.
Részlet a válaszából: […] ...§]. A jelen esetben azonban a gyermek már elmúlt hároméves, a törvény pedig még ezen életkor alatt sem korlátozza a több műszakos munkarend alkalmazását. A munkáltató tehát nem köteles elfogadni a munkavállaló kérését, hogy állandó délelőttös műszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Napi után heti pihenőidő beosztása

Kérdés: A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében számíthat-e szankcióra a munkáltató a napi és heti pihenőidő beosztása vonatkozásában, ha általános munkarendben pénteki napon 16 órakor fejezik be a munkavállalók a munkát, illetve szombat és vasárnap pihenőnap? Van az Mt. 104. §-ának (5) bekezdésével kapcsolatban még folyamatban jogértelmezési kérdés, vagy ez rendezi a fent felvázolt esetet? 2023. január 1. napját megelőző időszak vonatkozásában még lehet számítani szankcióra?
Részlet a válaszából: […] ...követeléssel ilyen jogalap mellett. Bár jelenleg a jogalkotónak kellene rendeznie a helyzetet, célszerű a munkáltatónak úgy kialakítani a munkarendet, hogy a heti pihenőidőt megelőző utolsó munkaidő (műszak) vége után be tudja osztani a napi pihenőidőt, még a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Két főállás egyidejűleg – és az összeférhetetlenség

Kérdés: Intézményünkbe (szociális bentlakás) közalkalmazotti jogviszonyban, tizenkét órás műszakban, háromhavi munkaidőkeret alkalmazásával, főállású közalkalmazottat vennénk fel heti negyven órában. A leendő közalkalmazott tájékoztatott arról, hogy már van egy főállású munkaviszonya, melynek időbeosztása nem ütközik a mi munkarendünkkel. Felvehetjük-e az illetőt mi is heti negyvenórás, váltó műszakos munkarendbe annak ellenére, hogy már rendelkezik főállással?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a másik jogviszonyban a munkaidő-beosztás a jövőben ne ütközzék az Önökkel létesítendő közalkalmazotti jogviszonyban irányadó munkarenddel, hiszen az Mt. 97. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaidőt e munkaviszonyban is a munkáltató osztja be. Így – bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Munkanap-áthelyezés munkaszüneti nap miatt

Kérdés: Duális képzőhely foglalkoztat diákot. A foglalkoztatás kezdő dátuma 2025. május 12., tehát a diák május 2-án még nem volt állományban. A május 2-i áthelyezett pihenőnapot május 17-én, szombaton kellett ledolgozni. Ebben az esetben a diáknak május 17-e munkanapnak minősül? Vagy tekintettel arra, hogy mivel még nem volt állományban május 2-án, ezzel a nappal nem kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni [Szktv. 83. § (5) bek.]. A kérdés szerinti munkanap-áthelyezés azt jelenti, hogy egy miniszteri rendelet az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztását a munkaszüneti napok miatt megváltoztatja. 2025-ben ez egyebek mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Munkanap-áthelyezés munkaszüneti nap miatt – és a keresőképtelenség

Kérdés: A munkavállaló kórházban volt április 27. és május 12. között, erre az időszakra betegszabadság került elszámolásra. Keresőképes lett május 13-án. Ebben az esetben a május 17. szombatra áthelyezett május 2-i munkanap ledolgozott lesz, vagy munkanap?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti munkanap-áthelyezés azt jelenti, hogy egy miniszteri rendelet az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztását a munkaszüneti napok miatt megváltoztatja. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Napi pihenőidő beosztása a heti pihenőidő előtt

Kérdés: Általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében a heti két pihenőnap szombat és vasárnap. A munkavállalók zöme pénteken délután 16 óráig dolgozik. Ezt követően hétfő reggel 7.30-kor kezdenek. Felmerül-e ilyen esetben, hogy a pénteki munkavégzést követően nincs meg a napi pihenőidő, különös tekintettel a 12/2020. (VI. 22.) AB határozatra és az Európai Unió Bírósága C-477/21. számú, MÁV-Start-ügyben hozott ítéletére? Amennyiben nem megfelelő a napi pihenőidő és a heti pihenőnapok fent vázolt kiadása, a munkáltató részéről mi lenne a helyes eljárás a korábbi időszaki pihenőkkel kapcsolatban? Kell-e visszamenőlegesen elszámolnia a munkavállalók felé?
Részlet a válaszából: […] ...(elvi) tartama alatt munkát végzett. Bár jelenleg a jogalkotónak kellene rendeznie a helyzetet, célszerű a munkáltatónak úgy kialakítani a munkarendet, hogy a heti pihenőidőt megelőző utolsó munkaidő (műszak) után be tudja osztani a napi pihenőidőt, még a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Munkaidő-elszámolás hosszabb teljes munkaidő esetén

Kérdés: Portás-telepőr készenléti jellegű munkakörben, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink vezénylésében kérnénk segítséget. Négy főből tartós táppénz miatt kiesett egy fő, hárman maradtak egy időre. Szerződés szerinti munkaidejük napi 11 óra, 24 órás szolgálatokat látnak el.
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Munkanap: a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható [Mt. 87. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Kisgyermekes édesanya hétvégi munkavégzése

Kérdés: Három év alatti gyermeket nevelő anyukát beoszthatja-e a munkáltató hétvégén dolgozni? A munkavállaló nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz. Alkalmazandó-e az Mt. 97. §-ának (2) bekezdése, miszerint az általános munkarendben a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be?
Részlet a válaszából: […] ...kell két pihenőnapban, vagy egybefüggő 48 óra heti pihenőidőben. Az viszont nem kötelező, hogy a foglalkoztatás az általános munkarendben történjen. A két heti pihenőnap így eshet hétköznapra is.(Kéziratzárás: 2025. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Változatlan munkahely, új munkáltató – a munkavédelmi oktatás

Kérdés: A jogviszony létesítését megelőző tűz- és munkavédelmi oktatás kötelező jellegéről szeretnénk megbizonyosodni. Egy kétfős kft. munkavállalói egy olyan cég telephelyén végeznének munkát, mely telephely egy másik céghez tartozik, viszont ennek a másik cégnek ők már a munkavállalói, és azon a jogviszony létesítésekor tűz- és munkavédelmi oktatáson már részt vettek. Helytálló-e az az értelmezés, hogy hiába ugyanaz a telephely, a kérdés a munkavállaló és a munkáltató viszonyában vizsgálandó? Így, ha más a munkáltató ugyanazon a telephelyen, az oktatásokat akkor is meg kell tartani. Irodai munkakörök betöltéséről lenne szó, kötetlen munkarendben.
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalóa) munkába álláskor,b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,c) munkaeszköz átalakításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
1
2
3
73