71 cikk rendezése:
51. cikk / 71 Felelősség rejtett sorsszerű megbetegedésért
Kérdés: Egy munkavállalónk balesetet szenvedett, munkavégzés közben ráesett a betonpadozatra, és ennek következtében komoly sérüléseket szenvedett. A munkavállalót korábban semmilyen betegséggel nem kezelték, ilyet nála meg sem állapítottak, fizikai munkakörét minden további nélkül ellátta. A baleset után viszont rokkanttá vált, mivel a munkahelyi baleset aktivizálta az addig rejtett idegi-mozgásszervi panaszokat. Most kártérítést követel az elmaradt jövedelmekért, illetve a fellépett depresszióért. Ilyen esetben is felelős a munkáltató, ha a munkabalesettel nem közvetlenül összefüggő betegség miatt nem tud dolgozni a munkavállaló?
52. cikk / 71 Levonás a munkabérből – miért felel a munkáltató?
Kérdés: 2009 végén felmondtunk munkavállalónknak. Munkabérét végrehajtói letiltás terhelte, ami alapján munkáltatóként minden hónapban rendszeresen levontuk és a megadott számlaszámra utaltuk az összeget. Ezt a bérelszámoláson feltüntettük. Most, 2010 áprilisában jelentkezett volt munkavállalónk, hogy a végrehajtótól azt a felvilágosítást kapta, az említett és általunk igazolt levonások nem érkeztek meg sem a végrehajtóhoz, sem a végrehajtást kérőhöz. Terhel-e minket emiatt felelősség?
53. cikk / 71 Jövedelempótló járadék és összegének módosítása
Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
54. cikk / 71 Kárfelelősség alapja – a károkozás bekövetkeztének időpontja
Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, négy alkalmazottam van. Tavaly decemberben, éppen karácsony előtt az egyikük megbotlott az irodában, elesett, és eltörte a karját; ami miatt most nem tud munkát végezni. A kiesett munkabérét most meg akarja téríttetni velem; azt mondja, az Mt.-ben a munkáltató kárfelelőssége elő van írva ilyen esetekre is. Én viszont úgy tudom, hogy az egyéni vállalkozó tavaly még nem volt felelős az ilyen balesetekért. Kell-e fizetnem vagy sem?
55. cikk / 71 Munkavállalói közrehatás a balesetben
Kérdés: Az egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, amikor egy leszakadt lánc kijavítása során nem az előírt létrát használta, hanem önállóan próbálta meg kijavítani a hibát. A munkavállaló korábban több esetben megszegte a munkavédelmi szabályokat, és ezért legutóbb írásos figyelmeztetésben is részesült, de eddig semmilyen baj nem történt. Most viszont a baleset miatt kártérítést követel – viszont nem szeretnénk fizetni, mivel álláspontunk szerint a baleset kizárólag az ő elháríthatatlan magatartása miatt következett be. Érdemes ezzel az állásponttal egy jogvitába bonyolódnunk?
56. cikk / 71 Munkabaleseti jegyzőkönyv – a kárfelelősség alapja
Kérdés: Egy munkavállalónk a munkahelyen pár hónappal ezelőtt zavartan, kábán viselkedett; egy kolléga orvoshoz vitte, ahol megállapították, hogy amnéziás állapotban volt. Az esetről munkabaleseti jegyzőkönyv készült, melyben a munkavállaló azt nyilatkozta, hogy leütötték a munkahelyén. Ezzel összefüggésben rendőrségi vizsgálatot is kezdeményeztünk, amely viszont eredménytelenül zárult. Most kártérítést követel, mondván, hogy a baleset következményeiért a munkáltató felelősséggel tartozik. Jogos lehet ez a követelés?
57. cikk / 71 Munkáltatói kárfelelősség – a jegyessel szemben?
Kérdés: Vőlegényem az idén tavasszal súlyos balesetet szenvedett a munkahelyén. A baleset után hónapokig ápolásra szorult; emiatt a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot vettem ki, hogy el tudjam látni. Pár héttel ezelőtt megállapodás született a munkáltatójával, amiben az elismerte felelősségét a balesetért, és hajlandó kártérítést is fizetni. A kérdésem az, hogy a fizetés nélküli szabadságom miatt kiesett jövedelmemet én érvényesíthetem-e a munkáltatóval szemben?
58. cikk / 71 Munkabaleset miatti sokk
Kérdés: A közelmúltban munkahelyi balesetet szenvedtem, és nagyon csúnyán összetörtem magam. Amikor a feleségem megtudta, hogy mi történt, sokkos állapotba került, és az orvosok utóbb azt állapították meg, hogy idegösszeomlást kapott. Jelenleg otthon van, nem tud dolgozni; én közben kikerültem a kórházból, és visszamehettem a munkába. Mivel a feleségem most is táppénzen van, kevesebb a közös jövedelmünk, nehezebben élünk. Van arra lehetőség, hogy az elmaradt jövedelmünket megtéríttessük a céggel?
59. cikk / 71 Munkahelyre bevitt dologban okozott kár
Kérdés: A cégünknél van egy lista, amely feltünteti, hogy milyen dolgokat tilos az üzem területére behozni, illetve milyen dolgokat kell kötelezően az öltözőben hagyni. A lista a bejárat mellett van közzétéve, és a végén szerepel egy tájékoztatás, hogy amennyiben a listán nem szereplő dolgot kíván valaki behozni, akkor annak feltételeiről meg kell kérdeznie a műszakvezetőt. Egyik munkavállalónk egy nagy értékű mini-DVD-lejátszót hozott be, ami a listán nem volt feltüntetve, de nem jelezte, hogy nála ilyen van. Hazafelé menet a lépcsőn megcsúszott, elesett, és a hátizsákjában levő gépezet összetört. Most követeli a lejátszó árát. Jól gondoljuk, hogy ezt nem vagyunk kötelesek kifizetni neki?
60. cikk / 71 Egyéni vállalkozó munkáltatói kárfelelőssége
Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozom, egy építőipari cégnek végzünk szerelési munkákat három alkalmazottammal. Egyikük balesetet szenvedett (megrázta az áram), mert a vele párban dolgozó munkatársa a szerelés előtt nem áramtalanította a hálózatot anélkül, hogy erre figyelmeztette volna a többieket. A sérült munkavállaló kártérítést akar, de úgy tudom, nem felelek a káráért, mert ott sem voltam, mikor az eset történt, és így nem is akadályozhattam meg a balesetet.
