Találati lista:
31. cikk / 74 Pedagógus-portfólió feltöltésének időpontja
Kérdés: A 89/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. §-a szerint figyelembe kell venni a gyakornoki idő kikötésekor a korábban megszerzett szakmai gyakorlatot, és gyakornoki időként a két évből hátra lévő időt kell kikötni a kinevezésben. Ez a határozott időre alkalmazottak esetén akár a határozott idő lejárta is lehet. A minősítő vizsga szabályai nem változtak, fő szabályként a gyakornoki idő lejárta hónapjában kell minősítő vizsgát tennie a gyakornoknak. A 326/2013. Korm. rendelet 10. §-ának (10) bekezdése szerint a pedagógus minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor, a portfóliót pedig november 30-ig kell feltölteni az Oktatási Hivatal informatikai rendszerébe, és sikeres minősítés esetén a következő év január 1-jével kell a gyakornokot Pedagógus I. fokozatba sorolni. Az új szabályok ezekkel nem egyeztethetők össze, mivel például akinek 3 hónapja van hátra a két évből, és az még a tárgyévben bekövetkezik, az nem a következő évben köteles minősítő vizsgát tenni, hanem még a tárgyévben a gyakornoki idő lejártakor, és a portfólió feltöltésére is csak egyetlen időpontot jelöl meg a jogszabály, mégpedig a november 30-át.
32. cikk / 74 Szombati munkanap elrendelése áramszünet miatt
Kérdés: Általános munkarendben dolgozunk. Az áramszolgáltatónk tájékoztatott, hogy augusztus hónapban karbantartási okokból egy napra szüneteltetni fogja a szolgáltatást, és lekapcsolja az egész épületet a rendszerről. Szeretnénk, hogyha ezen a napon a munkavállalók pihenőnapot kapnának, és helyette szombaton dolgozhatnának. Milyen lehetőségünk van erre vonatkozóan?
33. cikk / 74 Munkáltató által szükséghelyzetben okozott kárért való felelősség
Kérdés: A munkahelyen tűz ütött ki, és a hatékony oltás érdekében a munkavállalókat haladéktalanul ki kellett menekíteni. Az öltöző megmenekült ugyan, de a tűzoltás során teljes mértékben eláztak az ott tárolt ruhák és táskák, a bennük lévő értékekkel együtt. Több munkavállalónak is nagyobb mértékű kára keletkezett, különösen a tönkrement mobiltelefonok miatt. A munkáltató mennyiben felel ezekért a károkért?
34. cikk / 74 Munkáltatói kárfelelősség kölcsönzött munkavállaló esetén
Kérdés: Egy építkezésen dolgoztam kölcsönzött munkavállalóként. Egy másik, szintén az építkezésen dolgozó cég munkavállalója rám ejtett egy vasrudat, a karom eltörött, és az orvos tájékoztatása szerint hosszú ideig kezelés alatt fogok állni. Az orvosi kezelés rendkívül drága, a balesetet okozó pedig nem akarta elismerni a felelősségét, ezért megkerestem a balesetet okozó személy munkáltatóját, hogy fizessen nekem kártérítést. A cég azonban nem akart velem tárgyalni, azt mondták, hogy közvetlenül nem igényelhetek tőlük kártérítést. Ha hozzájuk nem fordulhatok, akkor ki a felelős az engem ért kárért?
35. cikk / 74 Munkáltatói kárfelelősség – mentesülési feltételek
Kérdés: Úgy tudom, hogy az új Mt. alapján a munkáltató a működési körén kívül eső okok miatt a munkavállalót ért károkért már nem lesz felelős. Pontosan mit jelent majd ez a gyakorlatban?
36. cikk / 74 Elmaradt munkáltatói felhívás kárigény bejelentésére
Kérdés: A munkáltató értesült dolgozójának a rokkantnyugdíjazásáról, évekig mégsem szólította fel kárainak előterjesztésére a munkavállalót. Ez is megszakítja a hároméves elévülési időt, és ez esetben a bíróság kötelezheti a munkáltatót a kár megfizetésére? Ilyenkor kell-e igazolnia az állapotromlást a dolgozónak? Egy baleseti kártérítésnek milyen okok lehetnek a jogalapjai? Melyek az öregedéssel összefüggő és a természetes kórokú megbetegedések (pl. impotencia, magas vérnyomás, szív-ér rendszeri, diabétesz betegségek)? A munkáltató arra hivatkozik, hogy ezek a betegségek az öregedés miatt előálló és természetes kórokú betegségek egy 54 éves dolgozónál.
37. cikk / 74 Elévülési idő munkavállalói kárigény érvényesítésekor
Kérdés: Rokkantsági nyugdíjamat 2004. május 10-én állapították meg jogerősen, amiről 2005. március 26-ai postázású levélben tájékoztattam a munkáltatómat. A munkáltató 2005. április 10-én kelt válaszában elismerte vagyoni káraimat. Közben az egészségi állapotom romlott, amiért egy másik, nem vagyoni kártérítési pert indítottam munkáltatóm ellen; a munkáltatót 2007. június 20-án jogerőre emelkedett ítéletben el is marasztalták. Mivel időközben tudomásomra jutott, hogy a munkáltató személyében jogutódlás történt, ezért a jogutód munkáltatónak 2007. március 1-jei postázású ajánlott küldeményben megküldtem a korábban a jogelődnek is megküldött vagyoni kárigényemet, és a jogelőd munkáltató válaszlevelét. Erre választ nem kaptam, így 2010. március 1-jei dátummal ajánlott levélben vagyoni kárigényem és a nem vagyoni káraim megtérülése ügyében a munkaügyi bíróságnak postára adtam keresetemet. A munkáltató erre az elévülésre hivatkozik. Jogosan? Ha az igényem nem évült el, akkor a rokkantsági nyugdíj és a KSH által kiadott hasonló munkakört ellátók átlagkeresete közötti különbözetet igényelhetem-e járadékként, ha igen, milyen időponttól?
38. cikk / 74 Elvárható jövedelem megállapítása
Kérdés: Az elvárható jövedelem összegébe mit kell beszámítani? Idetartozik az őstermelői vállalkozásból befolyó összeg is?
39. cikk / 74 Munkavállaló közrehatása a balesetében
Kérdés: Az orvosszakértői véleményben az szerepel, hogy a munkáltató is hozzájárulhatott a munkavállaló balesetéhez, de a hozzájárulás aránya tudományos módszerekkel nem meghatározható. Ez esetben a munkáltató a teljes kárért felelősséggel tartozik a munkavállalójának? Az ezt követően nem a balesettel összefüggő betegségekért felelősséggel tartozik-e a munkáltató?
40. cikk / 74 Kárfelelősség munkáltatói jogutódlás esetén
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti a tevékenységét, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, és egy másik névvel tovább folytatja munkáltatói szerepét, de nem jogutódként? Ez ügyben milyen jogi lehetőségek adottak? Ha a munkáltató tudott a munkavállaló egészségi állapotának romlásáról, és mégsem szólította fel a károk előterjesztéseire, akkor a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözet igényét jogszerűen mely időponttól lehet igényelni? Egyetlen kártérítési perben van-e arra mód, hogy a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözetét 2002. évtől kamataival igényeljem a munkáltatótól, amiért értesült a rokkantnyugdíjazásomról, mégsem szólított fel káraim előterjesztésére; egyben járadék megállapítását is igényelhetem három évre visszamenőlegesen?
