Minimálbér felsőfokú végzettség mellett

Kérdés: Két éve dolgozom egy gyárban. Felvételkor a munkaügyis hölgy azt ígérte nekem (szóbeli megállapodás volt), hogy a végzettségemhez mérten ugyan most nem tud munkát adni, de ha lesz ilyen üres munkakör, akkor áttesznek. A személyi anyagomhoz bekérték a felsőfokú végzettségem másolatát is. Az elmúlt másfél évben többféle munkakörben dolgoztam (összeszerelő, takarító, irodai segéd), végig csak a minimálbért kaptam meg. Kérdésem az lenne, hogy felsőfokú végzettséggel is ugyanúgy csak minimálbérre vagyok jogosult? Követelhetem-e a szakmai munkakört a kezdeti ígéretre tekintettel? Mindeközben januárban államvizsgázom, mert el fogok végezni egy új iskolát is.
Részlet a válaszából: […] ...garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak jár [324/2018. Korm. rendelet 2. § (2) bek.]. Nem az számít tehát, hogy a munkavállalónak mi a legmagasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Cafeteria keretében biztosított juttatás – nem szánít be az alapbérbe

Kérdés: Kollégáimmal együtt minimálbéren vagyok foglalkoztatva. A munkáltatóm azt szeretné, hogy a cafeteriával együtt érje el a fizetésünk a minimálbér összegét. A munkáltató belevonhatja a cafeteriát a fizetésbe?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 45. §-ának (1) bekezdése szerint a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében, vagyis a végzett munkában és annak ellenértékében. A munkabér tehát a munkavégzés ellenértéke, mely megállapítható időbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kérdésben is említett szabálya szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér illeti meg. Ezenfelül bérpótlék is megilleti, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.