Egy munkavállaló – több részmunkaidőben?

Kérdés: Van annak bármilyen akadálya, hogy két különböző céghez jelentsünk be egy olyan dolgozót titkárnői, illetőleg személyi asszisztens munkakörbe 4, valamint 5 órára (vagyis részmunkaidőbe), aki emellett megbízási szerződés alapján más rendszeres munkát is ellát? Lehetséges mindkét munkahelyen próbaidőt kikötni, illetve határozatlan idejű szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban biztosított a lehetőség – egymástól függetlenül– a próbaidő kikötésére.Az Mt. 117/B. § értelmében a teljes munkaidő mértéke napinyolc, heti negyven óra, míg munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felekmegállapodása ennél rövidebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Egyszerűsített foglalkoztatás és ápolási díj

Kérdés: Ápolási díjban részesülőt lehet-e foglalkoztatni egyidejűleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében?
Részlet a válaszából: […] ...d) pontja szerint a keresőtevékenység meghaladja-e a napi négyórát. Ha ugyanis az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a napi munkaidőennél rövidebb, vagy otthon történő munkavégzés esetén ennél akár több, akkoraz nem ellentétes a Szoctv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Személyi alapbér módosítása a minimálbér szintjére

Kérdés: Gépkocsivezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola. A munkavállaló személyi alapbére havi 89 500 Ft. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzet alapján nem tudjuk fenntartani ezt a bérszínvonalat, ezt a minimálbér mértékére szeretnénk csökkenteni. Megtehetjük-e ezt a munkaszerződés egyoldalú módosításával? Köt-e minket a jogszabályban rögzített garantált bérminimum?
Részlet a válaszából: […] ...295/2009. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében ateljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyialapbér kötelező legkisebb összege, vagyis az ún. minimálbér a teljes munkaidőteljesítése esetén 2010. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Felelősség a kifizetett munkabérért

Kérdés: Cégünknél a munkabérek átutalással kerülnek kifizetésre, de a cafeteriautalványokat személyesen adjuk át a munkavállalóknak. Erre általában a munkaidő vége felé, a hazamenetel előtt kerül sor, ám kivételesen legutóbb a cafeteriát kezelő kollégának hamarabb el kellett mennie, ezért még jóval a munkaidő vége előtt kerültek kiosztásra az utalványok. Az egyik munkatárs viszont azt jelezte, hogy az általa átvett utalványokat valaki elvette a fiókjából, mialatt ő kint volt a mosdóban. A munkavállaló állítása szerint azért tette őket a fiókba, mert olyan nagy mennyiségű utalványt kapott, ami a pénztárcájában sem fért el, így nem tudta azokat magával vinni. Az utalványok sajnos nem lettek meg. Ezt követően pár nappal az ügyvédjétől kaptunk levelet a felmerült kár megtérítésére. Alapos a kárigénye?
Részlet a válaszából: […] ...károkért [Mt. 176. § (1) bek.].A munkabért a munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltatótelephelyén, általános szabály szerint munkaidőben kell kifizetni [Mt. 158. §(1)–(2) bek.]. Az utalvány a munkabér része, így a fenti kifizetési szabályokerre is vonatkoznak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Egyidejűleg fennálló munkaviszonyok – a betegszabadság kiadása

Kérdés: Egyik részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk egy másik munkáltatóval is jogviszonyban áll, úgy, hogy hétköznaponként minden délelőtt a másik cégnél kezd, és délutánonként dolgozik nálunk. A munkavállaló két hétre beteg lett, és a másik munkaviszonyában a betegszabadságra járó díjazását kapta. Kérdésem: a velünk fennálló munkaviszonyában szintén megilleti-e a törvény szerinti betegszabadság, vagy a másik munkáltatóval megosztva kell számolnunk? Netán párhuzamosan nem is lehet "két" betegszabadságon, hanem táppénzre jogosult csupán?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 137. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót abetegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve atársadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegségmiatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Műszakpótlék – a jogosultság feltételei

Kérdés: Technológiafejlesztő mérnökeinket egy műszakos munkarendben, fix munkaidő-beosztással (H-P 8.00-16.30) alkalmazzuk. Munkájuk szorosan kapcsolódik az üzemi munkához, ahol három műszakban dolgoznak a kollégák, ezért a betanulási időszakban a technológiafejlesztő mérnökök 1-1 hetet délután (14.00-22.00) és éjszaka (22.00-06.00) is dolgoznak. Erre az időszakra nekik műszakpótlékot kell számfejtenünk (délutános és éjszakai műszakpótlékot), vagy csak az éjszakai munkavégzésre járó 15%-os pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...első feltétel, hogy a munkáltató napi üzemelési idejemeghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét. Ez a teljes munkaidőbenfoglalkoztatottak esetében azt jelenti, hogy a munkáltató napi 8 óránálhosszabb időtartamban működik. A kérdésbeli esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő-beosztás cseréje a munkavállalók között

Kérdés: Az Mt. 147. § (3) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti pihenőidőben végzett munka esetén 50 százalékos pótlék merül fel, ha munkavállaló másik pihenőidőt kap. Ez azt is jelenti, ha munkavállalónak az egy héttel korábban elkészített munkaidő-beosztás szerint délelőtt kellett volna munkát végeznie, de cserélt a délutánra beosztott munkatársával, mert délelőtt magánjellegű elfoglaltsága volt, akkor mindkét munkavállalónál 50 százalékos pótlékot kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be [Mt.119. § (1) bek.]. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérőrendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Felmentett prémiuméves – a felmentés visszavonása és a szabadság kérdése

Kérdés: Hó végével felmentettük az egyik, prémiumévek programba való belépéshez szükséges feltételekkel rendelkező alkalmazottunkat. Időarányosan elég sok szabadsága maradt, a prémium­évek programban azonban tudom, hogy nem jár szabadság. Jogszerűen megváltható-e a szabadság? Ha nem, van-e lehetőség arra, hogy – természetesen beleegyezésével – visszavonjuk felmentését, és először természetben kiadjuk a szabadságát, majd az alkalmazottal egyetértésben közös megegyezéssel módosítsuk a kinevezését a programba való belépés céljából.
Részlet a válaszából: […] ...ki nem adott szabadság napjaival. Mindez azt jelenti, hogy aheti 12 órás munkavégzési kötelezettség elrendelése, és az erre vonatkozómunkaidő-beosztás kialakítása során a munkáltató nem veheti igénybe aprogramban részt vevőt munkára a rendes szabadságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Iskolai rendszerű képzésben történő részvétel – munkáltatói beleegyezés nélkül?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?
Részlet a válaszából: […] ...folytatásához. Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint ekkor amunkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges, de nem fizetettmunkaidő-kedvezményt megadni, melyet az oktatási intézmény által kibocsátott, akötelező iskolai foglalkozás és a szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Gyermek gondozásának első évére járó szabadság

Kérdés: Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja szerint a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére jár szabadság. Esetünkben az anya a gyermek születése után 15 hónapig volt otthon – azaz a szülési szabadság időtartamára és ezt követően fizetés nélküli szabadságon –, majd ezt követően az apa ment fizetés nélküli szabadságra a gyermek hároméves koráig. Jár-e az apának a fizetés nélkül szabadság idejére szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...– az apának és az anyának is – külön munkaviszonya van,akár külön munkáltatónál, akár egy munkáltatónál dolgoznak. A munkaidő-kedvezményígy akár mindkét munkavállalót megilleti, akár párhuzamosan is. A gyakorlatbanmindez ritka precedens, mert a GYES-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
1
178
179
180
206