Munkanap-áthelyezés – a munkaszüneti napok körüli munkarendtől eltérően

Kérdés: A munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet alapján augusztus 21-ét (pénteket) augusztus 29-én (szombaton) kellett ledolgozni. A szakszervezeti tisztségviselő augusztus 10-én (hétfőn) jelezte, hogy a munkavállalók inkább augusztus 15-én szeretnék ledolgozni az augusztus 21-ét, augusztus 29-e helyett. Kérdésünk: eltérhet-e a munkáltató a rendeletben meghatározott munkarendtől, vagy ezek a szabályok kötelezőek egy általános munkarendben üzemelő munkáltató számára? Cégünk – a szakszervezet kérésének megfelelően – augusztus 15-én rendelte be a munkavállalókat augusztus 29-e helyett. Kell-e rendkívüli munkavégzésért pótlékot fizetnünk részükre?
Részlet a válaszából: […] ...eltérést engednek az ilyenmunkarendben üzemelő munkáltatók számára is. A 3. § ugyanis úgy rendelkezik,hogy az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókmunkarendje – az Mt. 118. § (1) bekezdése alapján – a 2. §-tól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Rendkívüli munkavégzés – a munkaidő burkolt megemelése?

Kérdés: Cégünknél előre meghatározzuk, hogy egy hónapban mennyi a munkavállalók számára elrendelhető túlóraszám. Egy hónapban egy munkavállalónak 15 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, amellyel szinte minden hónapban élünk is. Ha azonban sor kerül ennek az óraszámnak a túllépésére, a többletet nem fizetjük ki a munkavállalóknak. Ha viszont egy dolgozónak ennél kevesebb túlórát kell elrendelni egy hónapban, azt máskor dolgoztatjuk le vele. A szakszervezeti tisztségviselő többször kifogásolta ezt az évek óta működő gyakorlatot. Valóban problémás munkajogilag az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...óraszáma. Ugyanakkorfigyelmeztetünk: a rendkívüli munkavégzés éves – jelen esetben havi – keretesemmi esetre sem szolgálhat a munkaidő burkolt megemelésére.Rendkívüli munkavégzést a munkáltató csak különösenindokolt, előre nem látható esetben rendelhet el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Jubileumi jutalom – két részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Az egyik részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottunknak immáron 25 éve egy másik intézménnyel is részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban áll. Mivel 25 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, az őt megillető jubileumi jutalom részmunkaidővel arányos részét a másik párhuzamosan fennálló közalkalmazotti jogviszonyában megkapta, s ezért a nálunk fennálló jogviszonyában azt nem fizettük ki számára. Megítélésünk szerint a Kjt. 87/ A. § (5) bekezdése alapján csak egy jogviszony vehető figyelembe a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál. Helyesen jártunk-e el, vagy mindkét részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony után jár a jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban töltött időről beszélhetünk.Álláspontunk szerint, a kérdésben vázolt esetben aközalkalmazottat mindkét részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyában megilletia 25 év közalkalmazotti jogviszony utáni kéthavi illetménynek megfelelőjubileumi jutalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Munkaközi szünetben – nem hagyható el a munkahely?

Kérdés: Utasíthatjuk-e jogszerűen arra az alkalmazottainkat, hogy a félórás munkaközi szünetben ne hagyják el a munkahelyet?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1)bekezdésének a) pontja szerint ugyanis az ilyen munkakörben foglalkoztatottakesetén a munkaközi szünet időtartama beleszámít a munkaidőbe. A készenlétijellegű munkakörben foglalkoztatottnál a munkaközi szünetet a munkavégzésmegszakítása nélkül kell kiadni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...keresőképtelenséget – naptári évenként tizenötmunkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bek.]. Amennyiben amunkáltató munkaidőkeretben történő foglalkoztatást rendelt el, és heti 5munkanapot és 2 pihenőnapot biztosít a munkavállalónak, akkor a pénteki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Éjszakai műszakpótlék számfejtése

Kérdés: A kft. több műszakos munkarendben dolgozik, de az egyik üzemrészben csak egy műszak van. A napi munkaidő 8 óra. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy a 20 perces munkaközi szünetből 10 percet ledolgoztat úgy, hogy a munkaidőkezdést 10 perccel előbb rendelte el. Az egy műszakos munkarendben dolgozók munkarendje 5.50-től 14 óráig tart. Kérdésem az, hogy a napi 10 perc összeadható-e havonta az éjszakai műszakpótlék számfejtéséhez, ha nem, akkor hogyan lehet, illetve kell-e éjszakai pótlékot számfejteni?
Részlet a válaszából: […] ...a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívülimunkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óramunkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával -legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz

Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...§ alapján, ha a munkáltatónál munkaviszonyravonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása rövidebbteljes munkaidőt állapított meg, az ily módon csökkentett munkaidő mértéke amunkáltató és a munkavállaló között kötött, írásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Munkaidő-átcsoportosítás – válság idejére

Kérdés: A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe kerültünk. A rugalmasabb foglalkoztatás érdekében élni szeretnénk az Mt.-beli új munkaidő-átcsoportosítás lehetőségével. Kölcsönös megegyezéssel úgy kívánjuk a munkavállalóink munkaszerződését módosítani, hogy 2009 szeptemberétől az év végéig napi 5 óra legyen 8 óra helyett a rövidebb teljes munkaidejük. Amennyiben a gazdasági helyzetünk megengedi, az így nyert órákat hogyan oszthatjuk el jövő év januárjától? 2010-től felemelhetjük a munkaidő mértékét napi 12 órára, illetve heti 60 órára?
Részlet a válaszából: […] ...2009 szeptemberétől az év végéig a rövidebb teljesmunkaidő mértékét heti 25 órában kívánják megállapítani, úgy – heti 15 óramunkaidő-csökkenéssel számolva – a négy hónap alatt Önök – munkavállalónként -240 munkaórát "nyernek", amit az Mt. új 117/C....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága

Kérdés: Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk heti 32 órában dolgozik. Munkarendje hétfőtől csütörtökig napi 4-szer 8 óra. Július 6-a és július 28-a között rendes szabadságon volt, a szabadság teljes időtartamának megállapításakor a pénteki napokat azonban nem vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 135. § (1) bekezdése szerint a rendes szabadságkiadásánál általában a munkarend (a munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokatkell figyelembe venni, ugyanakkor az Mt. azt is előírja, hogy a heti kettőnéltöbb pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Tanulmányi idő túllépése a felkészülést akadályozó munkáltatói kötelezettségszegés miatt

Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződés kérdésben idézett pontja akkorbiztosítja a munkáltató részére a szerződés felmondásának jogát, ha atanulmányi idő túllépése az Ön hibájából következik be. A tanulmányiszerződésre irányadó Mt. 113. § (1) bekezdése alapján elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
1
178
179
180
195