1972 cikk rendezése:
1. cikk / 1972 Semmisség – két nyolcórás munkaviszony azonos munkáltatóval
Kérdés: Önkormányzatunk mezőőrt foglalkoztat az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban, napi nyolc órában. A foglalkoztatott munkabérének és járulékainak 50%-ára támogatást kapunk. Ugyanazon személyt nyolc órában ugyanaz az önkormányzat foglalkoztathatja-e mint zöldterület-kezelőt, ugyanúgy napi nyolcórás munkaidőben?
2. cikk / 1972 Azonnali hatályú felmondás – a munkáltatói következetlenség kérdése
Kérdés: A munkáltató – húsz év elteltével – azonnali hatállyal felmondott egy business operations vezető munkavállalójának azért, mert tíz nap alatt több alkalommal elhagyta a munkahelyét bejelentés és engedély nélkül. A munkaszerződésben az egy műszakos munkarend és a heti negyven óra munkaidő került rögzítésre. A munkáltató a távollétek időtartamának díjazását levonta a fizetéséből, majd azonnali hatállyal felmondott. Aránytalannak (ezzel együtt jogellenesnek) minősíthető-e ez a munkáltatói intézkedés úgy, hogy korábban is előfordult, engedélykérés nélkül elhagyta a munkahelyét a munkavállaló, de soha nem ment a munka rovására, és soha senki ezt nem kifogásolta, bár nyilvánvalóan volt erről tudomásuk? A távollétek soha nem befolyásolták a munkavégzést, és a munkáltató elégedett volt a munkavállaló teljesítményével. Így megvalósult-e az azonnali hatályú felmondás indokaként fennálló kötelezettségszegés? A munkáltató nem adott előzetes figyelmeztetést, írásbeli felszólítást, más munkajogi szankciót nem alkalmazott, bár bérlevonás történt. Az azonnali hatályú felmondás aránytalan intézkedés volt? Az eljárás a kettős értékelés tilalmába ütközött?
3. cikk / 1972 Munkaidő-nyilvántartás – a megőrzés határideje
Kérdés: Amennyiben a munkaidő nyilvántartása jelenléti íven történik, hány évig szükséges megőrizni a jelenléti íveket? Az őrzési idő tekintetében van különbség a Kttv. hatálya, az Mt. hatálya alatt dolgozók, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak esetében?
4. cikk / 1972 Tájékoztatás munkaidő-beosztásról
Kérdés: Egy munkavállalónak napi 8 óra a munkaideje, és nincs munkaidőkeretben. Változó lenne a napi munkaidő kezdete a feladatoktól függően, lehet, hogy 8–16-ig vagy 9–15-ig dolgozna, de mindenképpen csak napi 8 órát. Ezt hogyan kell beleírni a tájékoztatójába, hogy megfelelő legyen a munkaidő kezdete és vége?
5. cikk / 1972 Munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő – mint önként vállalt túlmunka
Kérdés: Lehetséges-e az Mt. 135. §-ának (3) bekezdésében definiált önként vállalt túlmunka-megállapodást az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén alkalmazni? A munkaidőkereten felüli munkavégzés ténye esetleg a munkaidőkeret zárása előtt, de legkésőbb annak zárásakor lesz ismert. Az Mt. 135. §-a (3) bekezdésének szövegét értelmezve a 300 órán felüli túlmunkát el kell rendelni, tehát már a munkavégzés kezdete előtt a felek tisztában vannak azzal, hogy ezen munkaidő önként vállalt túlmunka lesz. A munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén azonban a rendkívüli munkavégzés ténye lehet, hogy csak utólag, a munkavégzés megtörténtét követően lesz nyilvánvaló. Így a munkaidő nyilvántartása (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka) is csak utólag, akár napokkal később lesz pontos. Értelmezésünk szerint az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzésre csak akkor alkalmazható a túlmunka-megállapodás, ha már az elrendelés időpontjában ismert mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára a teljesítendő munkaóra típusa (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka).
6. cikk / 1972 Munkaközi szünet a rendkívüli munkaidőben
Kérdés: Ügyfelünk rendkívüli munkát rendelt el, a beosztáson felül. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. A beosztás szerinti munkaidő 6-tól 14:30-ig tartott volna, 30 perc szünettel. A munkaidőt meghosszabbították 17:00-ig, a munkaközi szünet +15 perc. Mennyi túlórát kell a cégnek fizetnie a beosztáson felüli munkáért? 2,5 órát vagy 2,25 órát?
7. cikk / 1972 Kisgyermekes szülő – a munkarend és a munkaidő módosítása
Kérdés: A munkavállaló édesanyának lejárt a gyermekgondozási szabadsága, szeretne visszajönni. Előtte két műszakban dolgozott. Az édesanya 8-tól 16 óráig dolgozna, vagy ha ez nem megoldható, akkor 6 órában (8-tól 14 óráig). Egyedül neveli a gyermekét. Ezt köteles elfogadni a munkáltató? Mit tud tenni? A cég működését tekintve több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalóit.
8. cikk / 1972 Gyermek otthongondozási díjára jogosultság – a szabadság és táppénzfolyósítás alatt
Kérdés: Gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka kiveheti-e nyolcórás munkaszerződés alapján a felhalmozott szabadságát, ha mellette gyermek otthongondozási díjat (GYOD) folyósítanak a számára? Le kell-e ilyenkor mondani a GYOD-ot, vagy mivel szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem szükséges? Ugyanez a kérdésem lenne a táppénzzel kapcsolatosan is.
9. cikk / 1972 Teljesítményértékelés és a pedagógus illetményemelésének tartama
Kérdés: A 2024/2025. tanévi teljesítményértékelés alapján történő illetmény kifizetéséről és egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 182/2025. Korm. rendelet alapján a munkáltató a 2024/2025-ös teljesítményértékelés alapján illetményemelést biztosíthat, illetve biztosít. A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése szerint: „…A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv – ha az illetménysáv alsó és felső határa e törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben került meghatározásra, akkor a kormányrendeletben meghatározott illetménysáv – keretein belül a 43. §-nak megfelelően határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény a teljesítményértékelés eredménye alapján alacsonyabb összegben nem határozható meg.” A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az önkormányzatok részére utalt, a teljesítményértékelés alapján történő illetményfinanszírozás három hónapra vonatkozik, azaz 2025. szeptember, október, november hónapokra. Ezzel azonos időszakra kell megállapítani az illetményemelést is? Határozott vagy határozatlan időre kell-e meghatározni a teljesítményértékelés eredménye alapján a pedagógusok magasabb illetményét?
10. cikk / 1972 Sikertelen vizsga mint a felmondás indoka
Kérdés: A munkáltató előírhatja a munkavállalója számára, hogy valamilyen képzésen vagy továbbképzésen vegyen részt? Lehetséges-e a munkavállalót felvenni egy meghatározott munkakörre azzal, hogy a munkaviszony létesítését követően egy betanulási folyamatban kell részt vennie, mely során sikeres vizsgát kell tennie? Amennyiben a munkáltató által előírt vizsga nem sikerül, akkor a munkavállaló képességére (annak hiányára) hivatkozhat-e felmondás alapjául a munkáltató?
