Találati lista:
1. cikk / 2023 Áthelyezett munkanapon történő munkavégzés díjazása
Kérdés: Cégünknél nem tartjuk az áthelyezett munkanapokat, mert külföldre szolgáltatunk, több munkavállaló október 20-án kezdett, október 24-én dolgozott. Erre a munkanapra túlóra jár nekik, vagy csak sima munkanapi bér?
2. cikk / 2023 Többlettanítási igény – jogcímek és megoldások
Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott intézményvezető és tagintézmény-vezető többlettanítási igényt adott le, melyhez a jelenléti ívet is csatolta. Ez viszont nem támasztja alá a többletmunkát. Tekintettel arra, hogy a társult kistelepülésen egy csoport van az óvodában, a csoportban két óvónőt és egy dajkát foglalkoztatnak, akik közül az egyik óvónő a tagintézmény-vezető. A tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult. Van olyan munkaszervezési módszer, amellyel ennél az esetnél meg lehetne oldani, hogy ne legyen folyamatos többletmunkája a tagintézmény-vezetőnek, tekintettel arra, hogy magas az anyagi vonzata, melyre az állami támogatás már nem nyújt fedezetet?
3. cikk / 2023 Munkáltatói jogutódlás és a kollektív szerződés szerinti SZÉP-kártya-juttatás
Kérdés: Vidéki, kereskedelmi kft. munkáltató az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatban az átadó szerepét viszi. A cégnél kollektív szerződés van hatályban, az átvevő munkaadónál viszont nincs. Az átszállás időpontja 2025. november 1. Az egyik ügyvezető betegállományban van, és marad is, az átvevő cég ügyvezetője már az átadóban is tevékenykedik ügyvezetőként. Ennek során vitatja a kollektív szerződés egyéb juttatásra (SZÉP-kártyára) vonatkozó előírását, amely szerint az egyéb juttatás a teljes munkaidős dolgozót „a kifizetést megelőző hónap fizetett munkanapjai és a ledolgozható munkanapjai arányában” illeti meg. Értelmezése szerint a szabadság nem minősül fizetett munkanapnak e tekintetben, így a szabadságnapok nem jogosítanak SZÉP-kártya-juttatásra a következő hónapban. Az utóbbi hónapban már az átadó munkáltató is így számfejtett. Az átvevő munkáltató is megtagadhatja az eddig a szabadságnapokra is számfejtett juttatás kifizetését?
4. cikk / 2023 Rendelkezés a szabadságról az év végén
Kérdés: Ha a munkáltató nem járul hozzá, hogy a megállapodás alapján az életkor alapján járó pótszabadságot átvigyék a következő évre, de a munkavállaló nem veszi ki decembertől folyamatában januárban az egybefüggő öt munkanap szabadságot, akkor elveszíti-e, elveheti-e a munkáltató ezt a szabadságot? Tudjuk, hogy pénzben nem váltható meg.
5. cikk / 2023 Munkaközi szünet – munkaidőn belül vagy kívül
Kérdés: A munkavállalókat – amennyiben a beosztás szerinti napi munkaidejük a 6 órát meghaladja – az Mt. 103. §-ának (1) bekezdése alapján legalább 20 perc munkaközi szünet illeti meg. Az intézményi tevékenység sajátosságaira tekintettel a munkaközi szünet képezheti-e a munkaidő részét? Ha igen – közalkalmazotti szabályzat hiányában –, hol kell/lehet szabályozni a munkáltató és a munkavállalók ezen közös akaratát? Kérjük, hogy válaszukban az ide vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat is szíveskedjenek megjelölni!
6. cikk / 2023 Vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben
Kérdés: Egy önkormányzati intézmény vásárt készül üzemeltetni. A dolgozók közalkalmazottak, nem szeretnénk rendkívüli munkaidőként elszámolni a vasárnapi munkavégzésüket. Mindenki fix 40 órás, hétfőtől péntekig végzendő munkára van foglalkoztatva. Milyen módosításokkal lehet megoldani azt, hogy normál munkaidőként legyen számításba véve a havi egy vasárnapi munkavégzés?
7. cikk / 2023 Munkakörbe nem tartozó feladat ellátása munkaidőben
Kérdés: Az önkormányzat minden évben hulladékgyűjtési programot szervez. A program részeként a polgármesteri hivatal dolgozóinak (köztisztviselők, munkavállalók) lehetőségük van munkaidőben, nem munkaköri feladatként részt venni a szemétgyűjtési, takarítási feladatokban. (Az így végzett munkáért az illetményen/munkabéren felül egyéb díjazást nem kapnak.) A dolgozók önként, jogszerűen milyen feltételekkel vehetnek részt a hulladékgyűjtésben? A munkáltató elrendelheti-e, hogy a dolgozó munkaidőben, munkaköri feladatokon kívüli tevékenységet (hulladékgyűjtést) végezzen? Ha igen, mi alapján lehetséges ez?
8. cikk / 2023 Munkaszüneti nap – munkaadói megállapíthatóság közalkalmazottaknak
Kérdés: A Kttv. szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben rendelkezhet arról, hogy a képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a közszolgálati tisztviselők napja, július 1-je munkaszüneti nap. A közalkalmazottak részére van-e arra jogszabály adta felhatalmazás – ha igen, melyik –, hogy a közszolgálati tisztviselők napja mintájára a munkáltató munkaszüneti napot rendeljen el?
9. cikk / 2023 „Munkaidő-csúsztatás” – jogszabályi lehetőségek
Kérdés: Ahhoz, hogy a munkavállaló hivatalosan „csúsztatni” tudjon (egyik nap többet dolgozik, máskor később jön be), rugalmas vagy kötetlen munkaidő meghatározása szükséges? Mindkettő közös megállapodáson alapul, vagy egyoldalú nyilatkozat a munkáltató részéről? A rugalmas munkaidő alkalmazásához is munkaidőkeret meghatározása szükséges? Egyhavi munkaidőkeret alkalmazásával is megoldható mindez, melyről elegendő a munkáltatói tájékoztatóban informálni a munkavállalót?
10. cikk / 2023 Helyettesítési díj közalkalmazottak esetén
Kérdés: Idősek otthonában (Kjt. szerinti kinevezés alapján) a nyolcórás pénztárost hosszú időn keresztül helyettesíteni kell. A helyettesítést a gazdasági, pénzügyi ügyintéző látja el. Mekkora helyettesítési összeget kell részére megfizetni? A helyettesített munkakör alapbére vagy illetményével együtt számított bére az irányadó? Az első hónapban ez három nap, de a második hónapban ez a helyettesítés már a teljes hónapot érinti. A munkaköri leírását ki kell egészíteni, vagy elég külön dokumentumban megfogalmazni az elvárásokat?
