Semmisség – két nyolcórás munkaviszony azonos munkáltatóval

Kérdés: Önkormányzatunk mezőőrt foglalkoztat az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban, napi nyolc órában. A foglalkoztatott munkabérének és járulékainak 50%-ára támogatást kapunk. Ugyanazon személyt nyolc órában ugyanaz az önkormányzat foglalkoztathatja-e mint zöldterület-kezelőt, ugyanúgy napi nyolcórás munkaidőben?
Részlet a válaszából: […] A zöldterület-kezelő munkakört a kérdésben foglaltak szerint a munkavállaló a felek között már eleve fennálló mezőőri feladatra kötött munkaszerződés mellett teljesítené oly módon, hogy mindkét munkaviszonyban teljes napi munkaidőben – napi nyolc-nyolc órában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Felmondás – felmentési idő és szabadságkiadás

Kérdés: A munkáltató több munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg felmondással a visszaesett megrendelések miatt. Már egy hónappal korábban meghatározásra került a nyári leállás időpontja, amely alatt szabadságon lesznek a kollégák. A felmondást 2025. július 14-én közölték, a szabadság kiadása pedig július 21. és 31. között történt. Helyes ez így? Kell-e felmentési bért fizetni erre az időszakra is?
Részlet a válaszából: […] ...két részletben – kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 70. § (1)–(3) bek.]. A kérdés ezt a távolléti díjat nevezi „felmentési bérnek”....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Azonnali hatályú felmondás – a munkáltatói következetlenség kérdése

Kérdés: A munkáltató – húsz év elteltével – azonnali hatállyal felmondott egy business operations vezető munkavállalójának azért, mert tíz nap alatt több alkalommal elhagyta a munkahelyét bejelentés és engedély nélkül. A munkaszerződésben az egy műszakos munkarend és a heti negyven óra munkaidő került rögzítésre. A munkáltató a távollétek időtartamának díjazását levonta a fizetéséből, majd azonnali hatállyal felmondott. Aránytalannak (ezzel együtt jogellenesnek) minősíthető-e ez a munkáltatói intézkedés úgy, hogy korábban is előfordult, engedélykérés nélkül elhagyta a munkahelyét a munkavállaló, de soha nem ment a munka rovására, és soha senki ezt nem kifogásolta, bár nyilvánvalóan volt erről tudomásuk? A távollétek soha nem befolyásolták a munkavégzést, és a munkáltató elégedett volt a munkavállaló teljesítményével. Így megvalósult-e az azonnali hatályú felmondás indokaként fennálló kötelezettségszegés? A munkáltató nem adott előzetes figyelmeztetést, írásbeli felszólítást, más munkajogi szankciót nem alkalmazott, bár bérlevonás történt. Az azonnali hatályú felmondás aránytalan intézkedés volt? Az eljárás a kettős értékelés tilalmába ütközött?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben a munkavállaló okkal bízhatott [Mt. 6. § (2) bek.].Az igazolatlan távollét idejére a munkavállalónak valóban nem jár munkabér, a munkáltatónak a munkabér erre eső részét nem kell kifizetnie a munkavállalónak. Ez nem esik az Mt. 53. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Munkaidő-nyilvántartás – a megőrzés határideje

Kérdés: Amennyiben a munkaidő nyilvántartása jelenléti íven történik, hány évig szükséges megőrizni a jelenléti íveket? Az őrzési idő tekintetében van különbség a Kttv. hatálya, az Mt. hatálya alatt dolgozók, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak esetében?
Részlet a válaszából: […] ...képest speciális szabályt az elévülésre. A hároméves általános elévülési idő alá tartoznak a munkaidővel, pihenőidővel és a munkabérrel (illetménnyel) kapcsolatos igények is, amelyek kapcsán a munkaidő-nyilvántartás különösen fontos bizonyítási eszköz lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Munkába járás költségtérítése és havi utazási támogatás

Kérdés: Új munkavállalónk július közepén kezdett cégünknél. Mivel vidékről jár be budapesti üzletünkbe dolgozni, ezért a főváros közigazgatási határáig fizettük neki erre a két hétre a bejárást. Az augusztusi hónaptól viszont az állami foglalkoztatási szervtől (munkába állása előtt munkanélküli volt) utazási támogatásban részesül. Ebben az esetben az állam és a munkáltató is – egymástól függetlenül – fizeti a munkába járását? Vagy ugyanarra az időszakra és útvonalra kaphat párhuzamosan utazási költségtérítést a munkáltatótól és állami támogatást a foglalkoztatási szervtől?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítható, amely mértéke a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság tekintetében minden 10 km után a kötelező legkisebb munkabér legfeljebb 5%-ának megfelelő összeg [100/2021. Korm. rendelet 38. § (2) bek.].A munkáltató köteles a munkavállaló részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Lemondás a távollétre járó szabadságról

Kérdés: Lemondhat-e közös megegyezésben a munkavállaló a szülési szabadság alatt felhalmozott szabadságának letöltéséről, illetve pénzben történő megváltásáról? Amennyiben igen, az később támadható-e, a munkáltató számíthat-e esetleg bírságra egy hatósági ellenőrzés során?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le [Mt. 163. § (1) bek.]. A szabadság pénzben kizárólag a munkaviszony megszűnésekor váltható meg [Mt. 122. § (5) bek., 125. §]. A jogról lemondó vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Jubileumi jutalom jogalap nélküli kifizetése – ami nem lehet a következménye

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében dolgozó közalkalmazottunk 2025. július 19-én kapná a 40 éves jubileumi jutalmat. A kifizetést megelőzően a besorolási iratai átnézésekor szembesültünk azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámításra került egy Volán-társaságnál töltött 1984. 09. 03. – 1994. 02. 28-ig tartó munkaviszonya is. (Ezt követően csak közalkalmazotti jogviszonyai voltak.) Jelenleg várjuk a dolgozó munkaviszony-megszüntetési iratait, hogy megbizonyosodjunk arról, munkaviszonya megszűnésére nem áthelyezéssel került sor. A 30 éves jubileumi jutalmat 2017-ben megkapta, az (eredeti) jogosító időhöz képest 2 év késéssel. Az átszámított jubileumi jutalomra jogosító ideje 1995. 01. 16-a, tehát jelenleg a 30 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult. Kérjük megerősítésüket abban, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időként nem lehet figyelembe venni a Volánnál töltött időt, illetve, mivel korábban megkapta a 30 éves jubileumi jutalmat, jelenleg az nem jár részére.
Részlet a válaszából: […] ...éves jubileumi jutalomra feltehetően nem volt jogosult, az jogalap nélkül került részére kifizetésre 2017-ben.A jogalap nélkül kifizetett munkabért azonban legfeljebb az elévülési időn belül lehet visszakövetelni, amely – ha bűncselekmény nem valósult meg – 3 év [Mt. 286...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Elmaradt bérigény – ha „kimaradt” a keresetből

Kérdés: Egy munkaügyi peres eljárásban, ha a munkavállaló az Mt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony helyreállítását kéri, azonban nem terjeszt elő kereseti kérelmet arra, hogy az elmaradt munkabérét is megtéríteni kéri az Mt. 83. §-ának (3) bekezdése alapján, helyreállítás esetén, erre vonatkozó kereseti kérelem hiányában, kvázi automatikusan meg kell-e téríteni számára az elmaradt munkabérét? Vagy ha erre nem adott elő kereseti kérelmet, a munkaviszony megszűnése és a helyreállítás közti időre, kereseti kérelem hiányában a bíróság nem is tudja erre kötelezni a munkáltatót? A Pp. 521. §-ának (3) bekezdése alapján azt gondoljuk, hogy elmaradt munkabérre vonatkozó kereseti kérelem hiányában a munkáltató erre nem kötelezhető a munkaviszony helyreállítására kötelező ítélet esetén. Az Mt. 83. §-ából nem lehet azonban erre egyértelműen következtetni.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése esetén. Ilyen esetben meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát [Mt. 83. § (3) bek.]. A Pp. 521. §-ának (2) bekezdése előírja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Végrehajtás alól mentes munkabérrész – változás júliustól

Kérdés: Munkabérletiltásra vonatkozó, 2025. július 1-jétől hatályos változások szerint a levonásmentes munkabérrész emelkedik. A mentes összeg megállapításához részmunkaidős munkavállaló esetén kell-e arányosítani a minimálbért? Amennyiben a 2025. június havi munkabér 2025. július 1. napján kerül kifizetésre, akkor már a magasabb levonásmentes munkabérrészt kell figyelembe venni, vagy még a 60 ezer forintot, a június havi munkabér vonatkozásában? A családi kedvezmény minden folyamatban lévő ügy tekintetében, vagy csak a 2025. július 1. után indult ügyek esetén mentes a letiltás alól? Amennyiben utóbbi, akkor a munkáltatóhoz érkezett letiltási rendelvény keltezése alapján kell elbírálni, hogy a családi kedvezmény nettó összege mentes-e vagy sem? Illetve ehhez kapcsolódóan, a 2025. július 1. után belépő munkavállaló esetében, az előző munkáltatótól kapott tartozásigazolásból honnan lehet majd eldönteni, hogy 2025. július 1. utáni-e az ügy?
Részlet a válaszából: […] ...július 1-től a munkabérből történő levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át [lásd Vht. július 1-jétől hatályos 62. § (1) bekezdését]. Ez a mentesség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Munkabér fizetése betéti társaság beltagjának

Kérdés: Betéti társaság öregségi nyugdíjas beltagja munkaviszonyban látja el a társaság vezetését. A kedvezőtlen piaci viszonyok miatt a betéti társaság a fő bevételt biztosító kereskedelmi egység bezárására kényszerül. Az új profillal történő nyitásig, vagy az esetleges végleges megszűnésig a beltagnak kötelezően kell-e munkabért számfejteni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek.]. Ez a kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a munkaviszony is fennáll. Ugyanakkor nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
1
2
3
118