Szakemberhiány az óvodában – a lehetséges megoldás

Kérdés: Óvodánk három csoporttal működik, egy pedagógiai asszisztenssel, csoportonként két óvodapedagógussal és három dajkával. Szeptember elsejétől a nagycsoportban az egyik pedagógus álláshely üressé vált határozott időre (egy évre), és sajnos a mai napig nem jelentkezett óvodapedagógus az álláshelyre. Ilyen esetben átmenetileg/határozott időre megbízható-e egy 4. dajka (3 csoportban így 4 dajka lenne), annak ellenére, hogy a kormányrendelet rögzíti, csoportonként csak 1 dajkát lehet alkalmazni? Amennyiben ez nem megoldás, hogyan oldhatnánk meg jogszerűen a szakemberhiányt? Két elsőéves óvodapedagógus is szívesen jelentkezne az álláshelyre, azonban a jogszabályban úgy olvastam, hogy csak utolsó éves diákokat lehet alkalmazni.
Részlet a válaszából: […] Az óvodai ellátás szakmai színvonalának biztosítása érdekében a Púétv. és a 401/2023. Korm. rendelet meghatározza, hogy az óvodapedagógus-munkakör milyen szakképzettség, szakképesítés birtokában tölthető be. A 401/2023. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Pedagógus szabadságmegváltása

Kérdés: Óvodapedagógus alkalmazottunk határozott idejű szerződéssel van foglalkoztatva. Időközben gyermeke született, aki most töltötte az első életévét. Jogviszonya meg fog szűnni a határozott idő lejártával. Ebben az esetben részére a csecsemőgondozási díj, valamint a gyermekgondozási díj első hat hónapjára járó szabadságot a megszűnéskor ki kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdés szabadságra vonatkozott, ebből arra lehet következtetni, hogy nem óraadóként, megbízási szerződéssel, hanem határozott időre szóló kinevezéssel, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmazták a kérdésben szereplő óvodapedagógust. Óraadók számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Nyugdíjba menetel és munkavállalás

Kérdés: Az intézményünkhöz – amely nem minősül sem szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónak, intézménynek, illetve ilyen hálózat tagjának, sem köznevelési intézménynek vagy szakképző intézménynek – tartozó iskolai tálalókonyhákban dolgozókra a Kjt. rendelkezései az irányadók. Van olyan konyha, ahol olyan kevés a közalkalmazott, hogy abban az esetben, ha bármelyikük nyugdíjba megy, nem tudjuk a létszámot feltölteni, viszont a nyugdíjas kolléganő továbbra is szívesen dolgozna a tálalókonyhán úgy, hogy a nyugdíját is szeretné megtartani. Megoldás lehet-e a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás? Milyen egyéb lehetőséget tudnának javasolni?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony nem szűnik meg azzal, ha a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül [Kjt. 25. § (1) bek.]. Ha a közalkalmazott a nők 40 éves öregségi nyugdíja alapján kíván nyugdíjba menni, az is csak kötelező munkáltatói felmentést von maga után – feltéve, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

„Nők40” – jogviszony-megszüntetés és újbóli foglalkoztatás

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a köztisztviselő jogviszonya, ha a nők kedvezményes, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjához szükséges jogosító időt februárban már megszerezte, de csak októberben kérelmezi a jogviszonya megszüntetését? Mit írjon a megszüntető kérelmébe: felmentéssel vagy közös megegyezéssel történő megszüntetést? Ha közös megegyezéssel is megszüntethető a közszolgálati jogviszony, akkor ez nem okoz neki semmilyen hátrányt, ha megy a nyugdíjbiztosítóhoz intézni a nyugdíját? Ha csak felmentéssel kérheti, akkor kötelező a munkáltatónak két hónap felmentési időből a felére felmenteni, vagy ez csak egy lehetőség? A megszüntetést követően nyugdíj mellett megbízási szerződéssel továbbfoglalkoztathatjuk?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A Kttv. 63. §-ának (6) bekezdése szerint a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Doktoranduszhallgató foglalkoztatása

Kérdés: Az egyetemünkön nappali, illetve levelező tagozaton tanulmányokat folytató doktoranduszokkal szeretnénk munkaszerződést vagy doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést kötni. A szerződéseket elsősorban oktatási tevékenységre, tanársegédi/tudományos segédmunkatársi munkakörben történő foglalkoztatásra, másodsorban adminisztratív feladatok ellátására kötnénk meg. Az Nftv. szerint a doktorandusz által végzett munka ideje – a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartammal együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát, továbbá a munkadíj havi összege a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része [Nftv. 44. § (5) bek.]. Amennyiben foglalkoztatni szeretnénk PhD-hallgatót, minden esetben doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni a hallgatóval, függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozaton PhD-hallgató egyetemünkön, vagy utóbbi esetében köthető általános munkaszerződés úgy, mint bármely más munkavállalóval? Meghaladhatja-e a munkaidő a heti teljes munkaidő 50%-át? Semmilyen esetben sem, vagy levelezős PhD-hallgató esetében igen, nappali tagozatos hallgató esetében nem? Van-e különbség? Hogyan alakul a díjazás, ha a heti munkaidő 50%-ában végez munkát a doktorandusz? Jól értelmezzük, hogy a hatályos minimálbér 100%-át szükséges kifizetni, ha a heti munkaidő 50%-ában végez csak munkát, vagy a teljes minimálbér munkaidővel arányos részét, vagyis a minimálbér 50%-át? Hogyan járunk el helyesen, ha a korábban egyetemünkön 8 órában adminisztratív területen foglalkoztatott munkavállaló elkezdi doktori tanulmányait egyetemünkön (akár levelezőn, akár nappalin), és ezzel egyidejűleg tanársegédi munkakörbe áthelyezésre kerül? Az óraszámát csökkenteni szükséges, és ezzel egyidejűleg doktoranduszi munkaszerződést kell kötni vele, vagy elég egy munkaszerződés-módosítás, ahol a munkaköre ügyintézőről tanársegédre módosul óraszámának változatlanul hagyása mellett? Azaz van-e jelentősége az események sorrendiségnek? Először munkavállaló, aztán PhD-hallgató, vagy először PhD-hallgató és a hallgatói jogviszonya alatt vállal munkát egyetemünkön oktatási tevékenység ellátására? Lehet-e megbízási szerződéssel foglalkoztatni a nappali vagy levelező tagozaton tanuló doktoranduszt abban az esetben, ha egy tanulmányi félévben maximum 20 órát tart, vagy ilyen esetben is doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni akár havi 4 óra oktatási tevékenység ellátása esetén is? (Ebben az esetben a megbízási szerződést tartjuk célszerűnek, de nem szeretnénk jogszabályt sérteni.)
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint az Nftv.-ben foglalt hallgatói munkaszerződés csak egy lehetőség a doktoranduszhallgató foglalkoztatására, de a törvény nem ír elő típuskényszert, azaz nincs akadálya, hogy a felsőoktatási intézmény a doktoranduszt más munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, a feleket a szerződés típusának megválasztása során megilleti a szerződési szabadság [Ptk. 6:59. § (1)–(2) bek.], így nem kizárt, hogy egy meghatározott feladat ellátására megbízási jogviszonyt létesítsenek. A szerződési szabadság ugyanakkor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Azonos felek – két jogviszonyban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?
Részlet a válaszából: […] Nem kizárt, hogy a munkáltató és a munkavállaló a már fennálló munkaviszonyuk mellett egy olyan megbízási jogviszonyt létesítsen egymással, amely nem ugyanarra a feladatra (munkakörnek az ellátására) irányul, mint amely szerint a munkaszerződés szerint foglalkoztatják a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Kérelem – óvodapedagógusból asszisztens

Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott óvodánkban az egyik óvodapedagógusunk a következő írásos kéréssel fordult az intézmény igazgatója felé: az óvodapedagógusi határozott álláshelyén a továbbiakban pedagógiai asszisztensként szeretne dolgozni határozott idejű jogviszonyban, vállalva ezzel bére csökkenését. A fent nevezett dolgozónak óvónői szakközépiskolai, óvónő végzettsége van. A Púétv. megengedi, hogy pedagógus-álláshelyen, pedagógiai asszisztensként dolgozzon úgy, hogy az intézménynek nincs üres pedagógiai asszisztens álláshelye? Illetve, amennyiben ezt a törvény nem engedi, milyen formában tudja foglalkoztatni az intézmény igazgatója a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. nem tiltja a munkakör megváltoztatását, ez a kinevezés kötelező tartalmi eleme, amelyet a felek megállapodásukkal módosíthatnak [Púétv. 39. § (3) bek. aa) pont, 41. § (1) bek.]. Az sem tiltott, hogy az eredetileg (óvoda)pedagógus munkakörben foglalkoztatottat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Cégautó biztosítása megbízottnak

Kérdés: Amennyiben egy kereskedelmi képviselet vezetője a tisztséget megbízási jogviszonyban látja el, jogosult lehet a céges autó használatára? A cégautó esetében mennyire szigorúan kell betartani azt a követelményt, hogy a megbízott rendszerint saját eszközével dolgozik? Mennyire érvényesülhet cégautó esetén ez az elvárás?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. alapján a megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles, de a megbízási szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Diploma előtt – a végzettség hiánya akadálya a tanításnak

Kérdés: Gimnáziumunkba jelentkezett egy egyetemi hallgató, akinek a tanári diploma megszerzéséig még kettő éve van hátra, tehát utolsó előtti éves. Informatikát és spanyol nyelvet tanítana nálunk. Az iskolaigazgató köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt szeretne létesíteni vele. A Púétv. rendelkezése alapján 2024. május 31. napja után – néhány kivétellel – csak az esküt tett pedagógusok taníthatnak (még óraadó tanárként is megbízási szerződéssel). Ha jól értelmeztem, a kivételek közé tartozik a nyelvoktatás, de az informatika tantárgyban már nem vagyok biztos. Alkalmazhatjuk-e köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében az egyetemi hallgatót? Milyen lehetőség van most egy utolsó előtti éves egyetemi hallgató foglalkoztatására?
Részlet a válaszából: […] A 401/2023. Korm. rendelet 8. §-ának (1)–(2) bekezdései alapján a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkaköröket és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit a 9–23. § és a 2. melléklet állapítja meg, és e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.
1
2
3
10