Szabadságkiadás törvényi szabálytól való eltérés a kollektív szerződésben

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 121. számában a 2375. választ szeretném megérteni, mint szakszervezeti tisztségviselő. Az utolsó előtti mondat – véleményem szerint – ellentétes a hivatkozott 122. § (3) és a 135. § (2) bekezdéssel. Az én olvasatomban a 135. § (2) bekezdésének j) pontja arról szól, hogy a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ha én értem rosszul, kérem, adjanak más megközelítésű magyarázatot.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott válaszban azt írtuk, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályok – a pénzbeli megváltás tilalmát leszámítva – eltérést engedőek a kollektív szerződésben. Tehát a felek szabadon megállapodhatnak a szabadságelszámolás más módjában is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Lemondás a szabadságról

Kérdés: Bár klinikánkon a leterheltség miatt nincs lehetőség a szabadságok kiadására, a közalkalmazottak (orvosok, ápolónők) jogviszonyának esetleges megszűnése esetén arra sincs pénze a klinikának, hogy a szabadságmegváltást kifizesse. Mivel a belső ellenőrzés a jogszerű működést is megkívánja, ezért most mindenkivel aláíratnak egy papírt, hogy az éves szabadságának meghatározott részéről – esetemben 20 munkanapról – lemond. Érvényes ez?
Részlet a válaszából: […]  A közalkalmazottakra a jogokról való lemondás tekintetébenaz Mt. szabályait kell alkalmazni. Az Mt. 8. §-ának (2) bekezdése szerint "amunkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előrenem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Rendes felmondást megelőzően kiadott szabadság megítélése

Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a szabadság kiadása körében úgy rendelkezik, hogy aszabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után -a munkáltató határozza meg, azonban az alapszabadság egynegyedét – amunkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.