Munkaidőkeret tartama és a veszélyhelyzet megszűnése

Kérdés: A vírusválság alatt egyik üzemünkben bevezettük a 24 havi munkaidőkeretet, az átmeneti rendeleti szabályok alapján. A veszélyhelyzet megszűnésével most ugyanebben az üzemben létszámbővítést hajtunk végre. A most felvett új kollégákat is alkalmazhatjuk olyan munkaidőkeretben, amely a többiek 24 havi keretének végével (2022. május 31.) fog lejárni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret komoly segítséget jelenthetett a járványveszély miatti foglalkoztatási nehézségek áthidalásában. Ezt észlelve a jogalkotó a 104/2020. Korm. rendeletben elrendelte, hogy a munkáltató egyoldalúan dönthetett 24 havi munkaidőkeret alkalmazásáról, illetve legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Vasárnapi pótlék – nem jogosultak a játszóház dolgozói

Kérdés: Egy játszóházban a munkavállalók munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Kell-e részükre a vasárnapi munkavégzéséért 50%-os vasárnapi pótlékot adni? Adható-e nekik vasárnapipótlék-általány?
Részlet a válaszából: […] A vasárnapi pótlékra való jogosultságnak nincs köze ahhoz, hogy a munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik-e. Az Mt. szerint, a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót az alábbi esetekben illeti meg 50%-os vasárnapi pótlék: ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Felmondás a szakképzésben – végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama

Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 127. §-ának (5) bekezdése értelmében a 40. §-ban felsorolt alkalmazottak munkajogi jogállásváltozását, azaz a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá való átkerülését 2020. július 1-jei határnappal kell végrehajtani. Ennek során a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkaidőkeret elrendelése a veszélyhelyzettel összefüggésben

Kérdés: A veszélyhelyzet alatt nem rendeltünk el 24 hónapos munkaidőkeretet, de úgy tűnik, hogy most szükség lenne rá. Kollektív szerződésünk nincsen. Mit tudunk tenni? Megállapodhatunk a munkavállalókkal a hosszabb munkaidőkeretben?
Részlet a válaszából: […] A veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszüntetésre került (282/2020. Korm. rendelet 1-2. §). A veszélyhelyzet alatt a munkáltató egyoldalúan elrendelhetett legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet, illetve a korábban elrendelt munkaidőkeretet erre az időtartamra meghosszabbíthatta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Távollétidíj-számítás és a teljesítménybér

Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály alapján a távolléti díj három részből épül fel: kiszámítása az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (alapbérrész), valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (teljesítménybérrész) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkavállalói lopás – a lehetséges következmények

Kérdés: Munkavállalónkról kamerafelvétel készült, amint az árukészletből eltulajdonít több dolgot. Közös megegyezéssel kívántuk megszüntetni a munkaviszonyát, de a munkavállaló azzal állt elő, hogy ha így teszünk, a munkaügyi hatóságnál bejelentést tesz a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt. Hátrányos jogkövetkezményt sajnos nem tudunk alkalmazni, mert kollektív szerződésünk nincs, a munkaszerződésekben sincs erről szó. Az biztos, hogy a munkavállalónkat a továbbiakban nem kívánjuk alkalmazni. Mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló magatartása – bár kétségtelen, hogy egy ilyen tényállást csak az eset összes körülményeinek ismeretében lehet megnyugtató módon megítélni – megalapozza a munkáltatói azonnali hatályú felmondást. A munkavállaló ugyanis azzal, hogy a munkáltató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztató pótlása

Kérdés: Új HR-es kollégát vettünk fel, és a céges papírok átnézése során kiderült, hogy a munkavállalóinknak a korábbi munkatársunk nem készített a munkaszerződésük mellé tájékoztatót. Önök szerint érdemes-e a jelenlegi helyzetben, ami a járványra tekintettel több sajátos, az alapműködésünktől lényegesen eltérő feltételt hozott (pl. home office, munkaidőkeret), pótolni ezeket a tájékoztatókat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül általános szabály szerint írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót– a napi munkaidőről,– az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,– a munkabérről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Eltérések megállapodással a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoktól

Kérdés: Március 18-án megjelent a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. Korm. rendelet, amelynek 6. §-a az Mt.-től való eltérési lehetőségeket rögzíti. Ez a közalkalmazottakra is vonatkozik-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 2. §-ának (3) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Tehát azok az Mt.-beli szabályok alkalmazandók a közalkalmazottakra, amelyeket a Kjt. az egyes fejezetei végén szereplő rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Szakszervezeti kollektívszerződés-kötési képesség és igazolása

Kérdés: Milyen módon állapítható meg, hogy a munkáltatónál a szakszervezet rendelkezik-e kellő reprezentativitással kollektív szerződés megkötéséhez?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezet reprezentatív, azaz kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának tíz százalékát [Mt. 276. § (2) bek. a) pont]. Az Mt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Készenlét díjazása – a kollektív szerződés szabályozásának korlátja

Kérdés: A munkáltatónknál heti 80+48 = 128 óra a készenlét, kivéve, ha kétszer kell teljesíteni. A készenlétet nem fizetik ki kb. 4 éve (előtte kifizették). A rendkívüli munkavégzést viszont kifizetik. Ezt a kollektív szerződésben próbálták megfogalmazni úgy, hogy a havibér tartalmazza a készenlét díjazását is, ami szerintem törvénytelen, mivel a kollektív szerződés nem tartalmazhat rosszabb kondíciókat, mint az Mt. Esetleg rosszul tudom?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló számára előírhat készenlétet, vagyis olyan rendelkezésre állást, amely során a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon [Mt. 110. § (4) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
10
11
12
65