676 talált cikk a kollektív szerződés kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő alapesetben 30 nap. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint ennél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak a felek. Az Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződés esetében, munkavállalói felmondás esetén, lehet-e 30 napnál hosszabb felmondási időt meghatározni kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben rögzítettek szerint, vagy a felmondási idő hosszabb idejű meghatározásának – a munkavállaló részére történő kedvezőbb felmondási idő meghatározás érdekében – csak munkáltatói felmondás esetén van létjogosultsága? Mi az irányadó: az Mt. 205. §-ának (1) bekezdése vagy a 85. §-ának (3) bekezdése?

Kérdés: Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a 174-es osztószámot kell alkalmazni a havibéres, öt munkanapos és két heti pihenőnapos munkarendben dolgozók esetében. Elfogadható-e, hogy a munkáltató a délutános műszakpótlékot ettől eltérően határozza meg úgy, hogy azt munkaügyi szabályzatban rögzíti – az átláthatóságra és követhetőségre hivatkozva –, és a hónapban irányadó általános munkarend szerinti teljesítendő órák számát alkalmazza mint osztószámot, hogy így a munkavállalók is könnyen utána tudjanak számolni, tudják ellenőrizni az összeget? Tehát június hónapban a bruttó 400 000 Ft-os alapbér mellett a délutános műszakpótlék az alábbiak szerint került megállapításra (a munkavállaló júniusban 20 órát dolgozott 18 és 22 óra között): 400 000 forint / 176 × 20 / 0,5 = 22 727 forint (a műszakpótlék mértéke 50%).

Kérdés: A szociális intézményben dolgozó munkavállalóink szociális ágazati összevont pótlékban részesülnek, ez a pótlék az államkincstár támogatása szerint naptári napokra illeti meg őket, és ha szabadságra mennek, akkor is megilleti őket. Ha a munkavállaló szabadságra megy, akkor ez a pótlék távollétidíj-növelő lesz-e az Mt. 149. §-a szerint, és ezt hogyan kell kiszámolni egy adott hónapra? Ezt a pótlékot az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékként kell-e figyelembe venni? A példa: a munkavállaló június havi bruttó bére: 235 000 Ft, szociális ágazati összevont pótlék: 31 555 Ft, ledolgozandó munkanapok száma: 22, ledolgozandó órák száma 176, a munkavállaló 5 munkanap szabadságra megy. Mennyi alapbér, távolléti díj és szociális ágazati összevont pótlék illeti meg? Atávolléti díjat megelőző hat hónapra kifizetett ágazati pótlék összege: 189 330 Ft, osztónapok száma: 1456. Nem egyértelmű, hogy megkaphatja-e a teljes ágazati pótlék összegét, és ezenfelül még a távollétidíj-növelőként is figyelembe kell venni?

Kérdés: Magyarországi munkahely és magyar munkaszerződés esetén végezhető-e munka Olaszországból? Nem kiküldetésről van szó: a munkavállaló fél évet Olaszországból dolgozna, fél évet Magyarországról. Magyarországon van a biztosítási jogviszonya.

Kérdés: Az egyik munkavállalónk kötelezettségszegést követett el, ami miatt hátrányos jogkövetkezményként két hónapra másik munkakörbe helyezte a munkáltatói jogkör gyakorlója. Ehhez a másik munkakörhöz alacsonyabb alapbér van rendelve. Ilyenkor a munkavállalónak melyik alapbért kell kifizetni, az eredeti vagy a büntetés miatti munkaköréhez tartozót? Mi a helyzet akkor, ha az lényegesen alacsonyabb (kevesebb mint a fele) az eredeti munkakörhöz tartozó alapbérnek?

Kérdés: Lehet-e jogszerűen egy már fennálló munkaviszonyt módosítani olyan munkaviszonnyá, amelyben több munkáltató áll az egyik oldalon? Az egyik munkatársunk munkájára ugyanis szükség lenne egy üzleti partnerünknél, és ily módon a két munkáltató együttesen foglalkoztatná őt. Ha igen, lehetséges-e úgy rendelkezni, hogy a munkabér fizetésének kötelezettsége csak az egyik munkáltatót terhelje?

Kérdés: Ki lehet-e kötni a munkaszerződésben, hogy attól a munkaviszony kezdetét követően egy bizonyos ideig is el lehet állni?

Kérdés: Van-e bármilyen lehetőség az Mt. 113. §-a (3) bekezdésétől történő eltérésre, figyelembe véve az Mt. 43. §-ának (1) bekezdését is?

Kérdés: A munkavállalóink körében rendszeresen előfordul, hogy a munkaközi szünet mértékét 5-10 perccel túllépve mennek dohányozni, és így munkaidőben nem dolgoznak. Ezt az időt a műszak végén pótolják be, amivel viszont a beosztás szerinti munkaidőn túl végeznek munkát – összesen ugyanúgy 8 órát, mintha a beosztásuk szerint dolgoztak volna. Hogyan kell ilyen esetben elszámolni a munkabért?

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?