691 talált cikk a kollektív szerződés kifejezésre

Kérdés: Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a munkaviszonyt a próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással megszüntessük, majd közvetlenül ezt követően ugyanarra a munkakörre határozott időre kössünk munkaszerződést a munkavállalóval? Erre azért lenne szükség, mert így valóban meg tudnánk győződni arról, hogy a munkavállaló ténylegesen alkalmas-e az adott munkakörre.

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő 2023. augusztus 1. napjától jogosulttá válik a "nők negyvenéves" öregségi nyugdíjára, melyet ettől a naptól igénybe is kíván venni. Jogviszonyai az alábbiak:
–1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
–1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
–1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
–1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
–1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
–1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?

Kérdés: A munkavállaló (anya) a gyermeke kétéves korának betöltését követően szeretne visszajönni dolgozni. A gyártásban három műszakban dolgozunk, hétvégén is, és a munkavállaló kifejezetten kéri, hogy a gyermekei felügyeletének megoldása érdekében dolgozhasson esetenként hétvégén és éjszaka is, így korábban végezve haza tudna érni addigra, amikor a férje délelőtt elmegy dolgozni. Van erre lehetőség?

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?

Kérdés: A cégünk megvásárolt egy balatoni hajós szállítással foglalkozó társaságot, amely beolvadás útján került a mi cégünkbe. A cégünkben lévő hatályos kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni a beolvadás útján hozzánk került új munkavállalókra?

Kérdés: Pedagógusok eseti helyettesítési korlátai (napi 2 óra, heti 6 óra, 30 tanítási nap/tanév) vonatkoznak-e a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn belüli, az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése alapján elrendelt helyettesítésre? 26 óráig korlátlanul elrendelhető az eseti helyettesítés, többlettanításióradíj-jogosultság nélkül még abban az esetben is, ha pl. meghaladja a napi 2 órát? Abban az esetben, ha a pedagógus eseti helyettesítései meghaladják a 30 tanítási napot, ki kell fizetni valamennyi, 30 tanítási napon túli helyettesítési órát, vagy csak a heti 26 óra feletti helyettesítési órákat?

Kérdés: A munkavállalóinknak céges apartmanokat biztosítunk, amibe minden nyárra a családokkal be lehet jelentkezni. Az egyik ilyen nyaralás során a munkavállalónk bekapcsolva hagyta a tűzhelyet, rajta az étellel, ami olyan sűrű füstöt bocsátott ki, hogy bekapcsolt a tűzoltó rendszer is, és minden elázott. Ebből több százezer forint értékű kár keletkezett a berendezésekben. Ki tudunk ennek érvényesítésére bocsátani egy fizetési felszólítást a munkavállaló felé?

Kérdés: 2011-ben kötöttünk kollektív szerződést, ami abban az évben hatályba is lépett, és azóta is alkalmazzuk. Idén várhatóan köztulajdonban álló munkáltatókká válunk, mivel a helyi önkormányzat többségi tulajdont fog szerezni a cégünkben. Mi történik majd a kollektív szerződéssel? Marad hatályban, vagy egyes részei hatályon kívül kerülnek?

Kérdés: Egy munkavállaló 2021. december 6-án kezdte meg munkaviszonyát cégünknél három hónapos próbaidővel határozatlan idejű munkaszerződéssel. Akolléga december 7-én kerékpárbalesetet szenvedett, amelyből következően 2022. február 1-ig táppénzen volt, tehát a próbaideje nagy részében keresőképtelen volt. Szeretnénk a munkavállalóval a jövőben is együttműködni, de a maradék kb. egy hónap kevésnek bizonyul, hogy felmérjük alkalmasságát a betöltött pozícióra. Úgy tudom, hogy próbaidő hosszabbítására nincs lehetőség. Létezik-e ilyen esetekre bármilyen megoldás, hogy jogszerűen élhessünk a próbaidő maximális tartamának lehetőségével?

Kérdés: A foglalkoztató kollektív szerződés hiányában munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkaszerződésben hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását (négy tételt) rögzítette. Első kötelezettségszegés – írásbeli figyelmeztetés; második kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében egyszeri ötezer forint alapbérből történő levonás; harmadik kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében tízezer forint alapbérből történő levonás; negyedik kötelezettségszegés esetén, tekintettel arra, hogy az ismétlődőn visszatérő kötelezettségszegés a munkavállaló magatartásbeli problémájának súlyosságát támasztja alá, a munkaviszony megszüntetésre kerül. A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása során hogyan jogszerű az ismétlődő kötelezettségszegések szankcionálása? Például, ha egy dolgozó figyelmeztetést kap, mert nem használja a munkavédelmi eszközt kedden, majd másnap ittasan jelenik meg, azért megint figyelmeztetem írásban, majd pénteken ismételten nem használja a munkavédelmi eszközt, akkor mehet az alapbérből az első levonás? Ha a következő héten ismét ittasan érkezik a munkahelyre, ismét alkalmazható az ötezer forintos levonás? Összevonhatók-e a kötelezettségszegések? Egyes jogkövetkezmények alkalmazásakor "kihordási időt" ki kell kikötni a megállapító határozatban? Ahatározatban rögzíteni kell, hogy melyik hónapra járó munkabérből kerül levonásra az öt- vagy tízezer forint?