Találati lista:
61. cikk / 126 Külföldi kiküldetésben töltött munkaszüneti nap elszámolása
Kérdés: Néhány havibéres munkatársunk az október 23-i hosszú hétvégét külföldön töltötte, betanulási célú kiküldetésben. Elegendő erre a napra "kiküldetést" írni a munkaidő-nyilvántartásba? Hogyan kell nekik elszámolni az október 23-i napot, ha egyébként a tanfolyam ezen a napon is tartott, kitöltve a napi nyolcórás munkaidőt?
62. cikk / 126 Munkavégzési hely egyoldalú munkáltatói módosítása
Kérdés: Irodacsere folytán szükségessé vált az abban érintett munkavállalókkal munkaszerződésük módosítása, mivel az a munkaszerződésükben foglalt munkavégzési hely módosulásával jár. A helyszín változására Budapesten belül kerül sor. A módosítás aláírását néhány munkavállaló megtagadta. Jogszerű-e a munkáltató intézkedése, ha egyoldalú munkáltatói utasítással határozza meg az új munkavégzési helyet (mint kiküldetés), ha egyébként a kollektív szerződés alapján éves szinten 220 munkanapnyi munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra jogosult? Amennyiben esetlegesen megtámadják a munkavállalók ezt az intézkedést, milyen igényt támaszthatnak a keresetükben? Csupán a munkáltató egyoldalú intézkedésének hatályon kívül helyezését a bíróság által? Vagy mást is?
63. cikk / 126 Jubileumi jutalomra jogosító idő
Kérdés: Dolgozónk intézetünknél 1974 óta folyamatosan közalkalmazott. 1981-1983 között kiküldetésben külföldön dolgozott, majd 1991-1992 között vendégkutató volt külföldön (nem intézetünk kiküldetésében), mindeközben fizetés nélküli szabadságon volt. Az első esetben a járulékok megfizetését intézetünk rendezte, második alkalommal ő maga fizette a nyugdíjjárulékát. 2014-ben a hatályos jogszabályok szerint jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra?
64. cikk / 126 Bérfizetési határidő különös bérelemeknél
Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
65. cikk / 126 Utazási idő és munkaidő
Kérdés: Munkavállalónk kiküldetése során a busz a munkáltató székhelyéről indul, és oda érkezik vissza. Az oda vezető út 8, a visszafelé vezető út 13 óra. A hazautazás hetedik napon történik. Az utazási idő munkaidő-e, ha nincs kollektív szerződés, és munkaszerződésben sincs külön kikötve, illetve helyben szokásos mód sincs, mert nem volt rá még precedens? A munkavállalót napi 8 óra figyelembevételével havi 174 óra munkaidőkeretben foglalkoztatjuk.
66. cikk / 126 Külföldi kiküldetés szabályai – az utazás tartamának minősítése
Kérdés: A munkáltatónál több munkavállalót 2014. október 20-24-e között munkakörükkel összefüggésben külföldi vásáron való részvételre küldenek ki. A hazautazás 2014. október 24-én a késő éjszakai órákban történik Bécsbe, ahonnan személygépkocsival 2014. október 25-én a hajnali órákban érkeznek meg lakóhelyükre Dunaújvárosba. Jól tudom-e azt a szabályt, hogy a külföldi kiküldetésnél sem tekintendő munkaidőnek az utazási idő, azaz sem az odautazás, sem a hazautazás idejére a kiküldetésben részt vevő munkavállaló díjazásra nem tarthat igényt? Utazási időnek minősül-e az a speciális eset, hogy a munkavállaló repülőgépe 2014. október 24-én, pénteken – amely pihenőnapnak számít – Bécsben száll le, és onnan még kb. 4 óra éjszakai utazás után 2014. október 25-én, szombaton – amely pihenőnapnak számít – ér a lakóhelyére?
67. cikk / 126 Munkavégzés minősítése külföldi kiküldetésnél
Kérdés: A 2035. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: ha a munkavállaló a vásár jellegéből adódóan 2014. október 23-án – amely munkaszüneti napnak számít – kénytelen munkát végezni, a munkaszüneti napra vonatkozó díjazás illeti-e meg? Ha a munkavállaló a 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelet szerint 2014. október 18-án, szombaton – amely munkanapnak számít – munkát végez, akkor hogyan kell minősítenünk az utazás napjának számító 2014. október 24-ét? A munkavállaló a vásár speciális jellege miatt a napi 8 órai munkavégzés mellett kötelezhető-e úgy napi 12 órai munkavégzésre, hogy az adott területen a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet? Jogos érvelés-e az, hogy munkaidőkeret hiányában a napi 8 órai munkaidőt meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek számít?
68. cikk / 126 Külföldi kiküldetésről szóló munkáltatói döntés vitathatósága
Kérdés: A 2035. és 2036. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: a munkavállaló a vásár speciális jellege miatt érvényesítheti-e a két munkavégzés között részére járó 11 óra pihenőidejét (kötelező jellegű fogadás, kötelező jellegű üzleti vacsora stb.)? Hogyan kell fogadni azt a munkáltatói álláspontot, hogy akinek ez nem tetszik, az ne utazzon külföldre, és elképzelhető, hogy a jövőben a jogait érvényesítő munkavállaló a külföldi utazásokból "kimarad"? A viszonylag komplikált hazautazás, valamint a pihenőnapok igénybevétele miatt a munkavállaló az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kezdeményezheti-e, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján vegye figyelembe?
69. cikk / 126 Kiküldetés idejének elszámolása
Kérdés: Cégünk munkavállalói gyakran utaznak külföldre a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás miatt. A kiküldetéshez napidíjat számolunk el, illetve ha szombat-vasárnap is van a kiküldetés ideje alatt, akkor azokra a napokra túlóradíjat fizetünk nekik. A munkaszerződésükben nincs rögzítve, hogy kiküldetést fognak teljesíteni. Véleményem szerint a túlóra kifizetése csak akkor helyes, ha a kiküldetési jelentésben igazolta, hogy a hétvégén dolgozott. Mikor járunk el helyesen az Mt. szerint?
70. cikk / 126 Költségtérítés tartalmának rögzítése
Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?
