Közigazgatási szakvizsga letételének határideje és a szülési szabadság

Kérdés: A vezető köztisztviselő közigazgatási szakvizsgája letételére nyitva álló határidőbe beleszámít-e a szülési szabadság időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, illetve a szakvizsga alól adott, a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium teljes körű mentesítésével rendelkező köztisztviselő kaphat. Ettől eltérően, ha a vezetői kinevezéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Külföldi vendégkolléga az óvodában – a jogi státusz kérdése

Kérdés: Óvodánk módszertani fejlesztések révén kidolgozta sajátos nevelési pedagógiai programját. Ennek alkalmazása érdekében egy külföldi intézettől megkeresést kaptunk, megkérdezve, hogy féléves tanulmányútra fogadnánk-e a külföldi intézet kollégáját. Naponta 6-8 órát töltene óvodánkban, elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesülne. Milyen jogi keretek között (együttműködési megállapodás, munkaviszony) kerülhet erre sor?
Részlet a válaszából: […] ...és végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak speciális szabályokat a külföldről hazai köznevelési intézménybe "elméleti és gyakorlati továbbképzésben" való részvétel céljából érkező személyek státuszára vonatkozóan. Annak, hogy a külföldi kolléga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Jegyző és aljegyző – a kinevezés képesítési feltételei

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel rendelkezik, ésb) jogi vagy közigazgatási szakvizsgával vagy a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a munkavégzési kötelezettség alól akár teljes egészében is mentesülhet a munkavállaló.A felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvételhez szükséges időre a munkavállaló a törvény erejénél fogva is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Utazási költségtérítés távmunkásoknak

Kérdés: Társaságunk adminisztratív területen több távmunkást foglalkoztat, akik otthonról dolgoznak. Ugyanakkor, ritka alkalmakkor nekik is meg kell jelenniük a cég központjában, például továbbképzések, értekezletek esetén. Kérdésünk, hogy ilyenkor hogyan kell elszámolni nekik az utazási költségeiket: ez kiküldetésnek vagy munkába járásnak minősül? Vagy a távmunkásoknak (mivel nincs is munkavégzési helyük) nem is járhat a munkába járásra költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] A kiindulópont: mi szerepel a munkavállaló munkaszerződésében. A távmunkásnak is meg kell adni a munkavégzési helyét a munkaszerződésben, az általános szabályok szerint, azaz nem igaz, hogy a távmunkásnak ne lenne munkavégzési helye. Ha nem adtak meg külön munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Kiküldetés helyett kölcsönzés?

Kérdés: Szellemi munkakörben dolgozó kollégáink körében rendszeres, hogy kiküldetést teljesítenek cégünk dán anyavállalatánál. Sokszor van példa arra is, hogy a cégcsoport más leányvállalataihoz küldjük ki őket, továbbképzésekre, megbeszélésekre, szerte az egész világon. Erre tekintettel felmerült, hogy cégünk felvenné a tevékenységek körébe a munkaerő-kölcsönzést is. Ezzel egyszerűbbé válhatna a kollégák mozgatása. Van erre jogi lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Ez több okból sem lehetséges, de nem is célszerű. Egyrésztaz Mt. tiltja a munkaerő-kölcsönzést olyan felek között, akik egymássaltulajdonosi kapcsolatban vannak [Mt. 193/G. § (7) bek.]. Másrészt csak azok amunkavállalók adhatók kölcsönbe, akiknek a munkaviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.