Kárenyhítési kötelezettség bizonyítása a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatos perben

Kérdés: A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perben a munkavállaló vagy a munkáltató köteles bizonyítani azt, hogy a munkavállaló eleget tett-e a kárenyhítési kötelezettségének az elmaradt jövedelemmel összefüggő kártérítés kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó az Mt. 167. §-a, melynek értelmében a munkaviszonyt jogellenesen megszüntető munkáltatónak nem kell megtérítenie az elmaradt jövedelem azon részét, amelynek tekintetében a munkavállaló a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A polgári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben okozott teljes kárát [Mt. 166. § (1) bek., 167. § (1) bek.]. A vagyoni károk, pl. felmerült kár, elmaradt haszon (jövedelem)] megtérítése, valamint a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos sérelemdíj iránt a károkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Azonnali hatályú felmondás – a kétszeres alkalmazás tilalma

Kérdés: Sok munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk, és a tevékenységünk jellegéből adódóan nagyon nagy nálunk a fluktuáció. A nyár folyamán egy alkalommal sajnos csak szóban közöltük egyik munkavállalónkkal, hogy azonnali hatállyal megválunk tőle. Ez a munkavállaló most pert indított jogellenes munkaviszony-megszüntetésre hivatkozva. Tudjuk-e esetleg orvosolni a korábbi mulasztást, ha mostani dátummal kiküldjük neki az indokolt, írásbeli azonnali hatályú felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt [Mt. 82. § (1) bek.]. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét [Mt. 82. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Elvárható jövedelem megállapítása

Kérdés: Az elvárható jövedelem összegébe mit kell beszámítani? Idetartozik az őstermelői vállalkozásból befolyó összeg is?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájutott;e) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarítottkiadások eredményeként jutott hozzá (Mt. 182. §).Az elvárható jövedelem megállapításakor az eset összeskörülményének mérlegelésével azt kell figyelembe venni, hogy a munkavállalóeleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] ...illetve ennek elhárításávalösszefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. Amunkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál – mind a pénzben,mind a természetben megállapított – elmaradt munkabért, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.