Részmunkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk kérelmet nyújtott be a 25 évi kormánytisztviselői jogviszonyban töltött ideje után járó jubileumi jutalma kifizetése iránt, ugyanakkor az elmúlt 6 évben napi 4 órás részmunkaidőben volt foglalkoztatva. Az elmúlt 6 év vonatkozásában hogyan alakul a jogszerző idő, mivel e körben nem találtunk elő­írást az időarányosság elvének alkalmazhatóságára?
Részlet a válaszából: […] A Ktjv. 23. §-a rendelkezik a kormánytisztviselők jubileumijutalmáról, az adott szakasz (3) bekezdése azt mondja ki, hogy a jubileumijutalomra jogosító idő megállapításánál – többek között – az Kjtv. és a Ktv.hatálya alá tartozó munkáltatónál közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Jubileumi jutalom – jogszerző a Romániában ledolgozott idő?

Kérdés: Romániából átjött ápolónő közalkalmazott jubileumi jutalmával kapcsolatosan kérdezzük: a Szászrégeni Kórházban és a Blagesti Orvosi Rendelőben eltöltött idejét figyelembe vehetjük-e? A besorolásnál beszámítottuk.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint mind a besorolás, mind a jubileumi jutalomravaló jogosultság időpontja és mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltöttidőtől függ. Ebből a szempontból közalkalmazotti jogviszonynak ismer el atörvény bizonyos egyéb, munkaviszony jellegű jogviszonyokat is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kormánytisztviselői jubileumi jutalom – a jogszerző idő

Kérdés: Néhány kormánytisztviselőnk jubileumi jutalma tavaly júliusban éppen a jogviszonyváltást követő napokban lett volna esedékes. Jelenleg többen keresetlevelet nyújtottak be a munkaügyi bíróságra, arra hivatkozással, hogy a Ktjv.-nek a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit módosító rendelkezései – a jubileumi jutalomra jogosító idők indokolatlan lecsökkentésével – az Alkotmányba ütköznek. Véleményük szerint alkotmányos joguk van az elvégzett munkájuk ellenértékére, hiszen maga az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdése szerint is "minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének", és jogellenes az a munkáltatói intézkedés, amely egy alkotmányellenes jogszabályra alapítva fosztotta meg őket a juttatásaiktól. Mire számíthatunk, valóban olyan szerzett jogról lehet szó, amelyre a letöltött szolgálati idő alapján jogot formálhatnak?
Részlet a válaszából: […] A korábban köztisztviselőként vagy ügykezelőként foglalkoztatottakközszolgálati jogviszonya a Ktjv. 2010. július 6-án történt hatálybalépésével -a törvény erejénél fogva – átalakult kormánytisztviselői jogviszonnyá, amelyegyben azt is eredményezte, hogy a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Közalkalmazottnak járó oktatói, illetve nevelői pótszabadság

Kérdés: A bölcsődénkben foglalkoztatott, gyermeke után járó fizetés nélküli szabadságáról visszatérő közalkalmazott számára jár-e a szülési szabadság, illetve a gyermeke gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére az oktatói/nevelői pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – Kjt. tekintetében is alkalmazandó – 130. § (1)bekezdése alapján a közalkalmazottat minden közalkalmazotti jogviszonybantöltött naptári évben rendes szabadság illeti meg. Az Mt. 130. § (2) bekezdésb) és c) pontjai értelmében az alapszabadság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Közcélú foglalkoztatott – a hozzájárulás visszakövetelhetősége

Kérdés: Építési vállalkozóként a nyári árvízben károsodott ingatlanok helyreállításában vettünk részt. Utóbb felmerült, hogy az általunk határozott ideig foglalkoztatott személyek közül volt olyan, aki közcélú munka keretében állítólag nem lett volna foglalkoztatható, mert időközben álláskeresési támogatásra szerzett jogosultságot. Erről a munkaszerződés megkötésekor és azt követően a munkaviszony fennállása alatt sem volt tudomásunk. Visszakövetelhe­tik-e az érintett személy(ek) munkabéréhez és járulékaihoz adott önkormányzati hozzájárulást tőlünk?
Részlet a válaszából: […] A Szoctv. 36. § (1) bekezdése alapján a közcélú munkamegszervezése a települési önkormányzat feladata, amelyet önkormányzatitársulás vagy más szervezet útján is végezhet. A közcélú munka keretében -többek között – a szükség-, veszély- vagy katasztrófahelyzetből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Jubileumi jutalom – eltérő jogszerző idők

Kérdés: Előfordulhat az a helyzet, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból a polgármesteri hivatalunkhoz áthelyezett személy a Kjt. alapján nem vált jogosulttá a 40 éves jubileumi jutalomra, viszont a Ktv. hatálya alá kerülésének napjától jogosulttá válik a 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] Természetesen előfordulhat. A Kjt. 87/A. § (1) bekezdésealapján ugyanis a jubileumi jutalomra jogosító időbe nem számít bele az 1992.július 1-je – vagyis a Kjt. hatálybalépése – előtti egyes munkaviszonyokidőtartama. Ebből következően az 1992. július 1-je előtti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Jubileumi jutalomra jogosító idő – az állami vállalatoknál fennállt munkaviszony

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk 1983-tól 1986-ig a 43. Sz. Állami Építőipari Vállalatnál, majd 1989-ig az Élelmiszeripari Gépgyártó és Szerelő Vállalatnál állt alkalmazásban. Az említett hat év beleszámítható-e a jubileumi jutalomra jogosító jogszerző időbe?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-a (1) bekezdése értelmében jubileumi jutalom ahuszonöt, a harminc-, illetve a negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyalrendelkező közalkalmazottnak jár, azt pedig, hogy mely időtartamokat kellközalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek tekinteni, a Kjt. 87/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] Előzetesen az vetődik fel, vajon a külföldi cégmagyarországi fióktelepénél foglalkoztatott munkavállalók mely munkáltatóvalállnak munkaviszonyban. A Fióktelep tv. 18. § (2) bekezdése értelmében afióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
Részlet a válaszából: […] Ha a felek a munkaviszonyt határozott időre létesítették, ésa munkaszerződésben meghatározott határozott idő lejár (pl. a munkaszerződésbenmeghatározott időtartam eltelik, vagy a naptár szerint meghatározott időpontbekövetkezik), a munkaviszony automatikusan megszűnik, ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Végkielégítés és felmondási idő kiszámítása

Kérdés: Munkavállalóinkat öt éven keresztül folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk oly módon, hogy a szerződésüket évente hosszabbítottuk meg. Az ötödik év lejártát követően munkaviszonyuk határozatlan idejűvé vált. Mi az alapja a végkielégítésük és a felmondási idejük számításának: az az időpont, amikor elkezdtek dolgozni a cégnél, vagy az, amikor a munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 95. § (3) bekezdése szerint a végkielégítésre valójogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál az Mt. 95. § (4)bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A törvény megfogalmazásábólminden kétséget kizáróan arra lehet következtetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
1
14
15
16
17