Szabadság – jogszerző idő, kiadás és megváltás

Kérdés: A Módtv.-nyel több helyen is változott az Mt. A fenti törvény 9. §-a kimondja, hogy a gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár csak szabadság. Milyen hatállyal kell ezt a rendelkezést alkalmazni? Véleményem szerint a törvény rendelkezése nem egyértelmű, mert a záró rendelkezések alapján a 9. § 2011. 08. 01-jétől hatályos, viszont a 22. § (5) bekezdése, mely a 9. §-t szabályozza, 2011. 12. 01-jétől. A módosító törvény 10. § (2) bekezdése szabályozza a szabadságok kiadásának rendjét. Amennyiben szabadságengedéllyel kéri a munkavállaló a szabadság kettőnél több részletben való kivételét, és ez alapján adjuk ki a szabadságot, szabályos-e a gyakorlatunk? Valamint a törvény előírja, hogy ekkor is – eltérő megállapodás hiányában – legalább 14 összefüggő naptári napot egyben kell kiadni a munkavállalónak. Megállapodásnak számít-e a szabadságengedély alkalmazása, ha mi nem adunk ki 14 nap egybefüggő szabadságot? A módosító törvény 11. §-ában rendelkeznek a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságra járó szabadság pénzben történő megváltásáról. Ebben az esetben csak az első 6 hónapra járó szabadságot lehet megváltani, vagy akinek a korábbi szabályok alapján még 12 havi szabadság járt, és a fizetés nélküli szabadsága 2011. 08. 01-je után jár le, mind a 12 hónapra járót?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. módosított szabálya szerint a gyermek gondozása vagyápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár rendesszabadság [Mt. 130. § (2) bek. c) pont]. Ezt az új rendelkezést a Módtv.9. §-a tartalmazza, amely 2011. augusztus 1-jén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés megválaszolásánál a munkaviszony keletkezése(létrejötte) és a munkaviszony kezdete közötti különbségtételből kellkiindulnunk. A munkaviszony keletkezésének (létrejöttének) azt a napottekinthetjük, amikor a munkaszerződés megkötésére sor kerül. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Végkielégítésre való jogosultság és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kollégánkat nem tudjuk tovább foglalkoztatni, mert időközben lezártuk azt a projektet, amelyben ő is dolgozott (asszisztens munkakörben). Munkaviszonyát a felmondási védelem letelte után rendes felmondással meg fogjuk szüntetni. Kérem segítségüket abban, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejét hogyan kell figyelembe venni a végkielégítésre jogosító időszak, illetve a felmondási (felmentési) idő hossza kapcsán? A munkavállaló 2006. január 1-je óta dolgozott nálunk, 2008. júliusban ment szülési szabadságra, majd 2011. július 11-én jött vissza dolgozni. Papíron tehát több mint 5 éves jogviszonya van, de ebből jó három évet ténylegesen nem dolgozott.
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a végkielégítésre való jogosultság feltétele,hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább három évig fennálljon. Avégkielégítésre való jogosultság szempontjából azonban figyelmen kívül kellhagyni – többek között – a 30 napot meghaladó fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Részmunkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk kérelmet nyújtott be a 25 évi kormánytisztviselői jogviszonyban töltött ideje után járó jubileumi jutalma kifizetése iránt, ugyanakkor az elmúlt 6 évben napi 4 órás részmunkaidőben volt foglalkoztatva. Az elmúlt 6 év vonatkozásában hogyan alakul a jogszerző idő, mivel e körben nem találtunk elő­írást az időarányosság elvének alkalmazhatóságára?
Részlet a válaszából: […] A Ktjv. 23. §-a rendelkezik a kormánytisztviselők jubileumijutalmáról, az adott szakasz (3) bekezdése azt mondja ki, hogy a jubileumijutalomra jogosító idő megállapításánál – többek között – az Kjtv. és a Ktv.hatálya alá tartozó munkáltatónál közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Jubileumi jutalom – jogszerző a Romániában ledolgozott idő?

Kérdés: Romániából átjött ápolónő közalkalmazott jubileumi jutalmával kapcsolatosan kérdezzük: a Szászrégeni Kórházban és a Blagesti Orvosi Rendelőben eltöltött idejét figyelembe vehetjük-e? A besorolásnál beszámítottuk.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint mind a besorolás, mind a jubileumi jutalomravaló jogosultság időpontja és mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltöttidőtől függ. Ebből a szempontból közalkalmazotti jogviszonynak ismer el atörvény bizonyos egyéb, munkaviszony jellegű jogviszonyokat is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kormánytisztviselői jubileumi jutalom – a jogszerző idő

Kérdés: Néhány kormánytisztviselőnk jubileumi jutalma tavaly júliusban éppen a jogviszonyváltást követő napokban lett volna esedékes. Jelenleg többen keresetlevelet nyújtottak be a munkaügyi bíróságra, arra hivatkozással, hogy a Ktjv.-nek a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit módosító rendelkezései – a jubileumi jutalomra jogosító idők indokolatlan lecsökkentésével – az Alkotmányba ütköznek. Véleményük szerint alkotmányos joguk van az elvégzett munkájuk ellenértékére, hiszen maga az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdése szerint is "minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének", és jogellenes az a munkáltatói intézkedés, amely egy alkotmányellenes jogszabályra alapítva fosztotta meg őket a juttatásaiktól. Mire számíthatunk, valóban olyan szerzett jogról lehet szó, amelyre a letöltött szolgálati idő alapján jogot formálhatnak?
Részlet a válaszából: […] A korábban köztisztviselőként vagy ügykezelőként foglalkoztatottakközszolgálati jogviszonya a Ktjv. 2010. július 6-án történt hatálybalépésével -a törvény erejénél fogva – átalakult kormánytisztviselői jogviszonnyá, amelyegyben azt is eredményezte, hogy a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Közalkalmazottnak járó oktatói, illetve nevelői pótszabadság

Kérdés: A bölcsődénkben foglalkoztatott, gyermeke után járó fizetés nélküli szabadságáról visszatérő közalkalmazott számára jár-e a szülési szabadság, illetve a gyermeke gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére az oktatói/nevelői pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – Kjt. tekintetében is alkalmazandó – 130. § (1)bekezdése alapján a közalkalmazottat minden közalkalmazotti jogviszonybantöltött naptári évben rendes szabadság illeti meg. Az Mt. 130. § (2) bekezdésb) és c) pontjai értelmében az alapszabadság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Közcélú foglalkoztatott – a hozzájárulás visszakövetelhetősége

Kérdés: Építési vállalkozóként a nyári árvízben károsodott ingatlanok helyreállításában vettünk részt. Utóbb felmerült, hogy az általunk határozott ideig foglalkoztatott személyek közül volt olyan, aki közcélú munka keretében állítólag nem lett volna foglalkoztatható, mert időközben álláskeresési támogatásra szerzett jogosultságot. Erről a munkaszerződés megkötésekor és azt követően a munkaviszony fennállása alatt sem volt tudomásunk. Visszakövetelhe­tik-e az érintett személy(ek) munkabéréhez és járulékaihoz adott önkormányzati hozzájárulást tőlünk?
Részlet a válaszából: […] A Szoctv. 36. § (1) bekezdése alapján a közcélú munkamegszervezése a települési önkormányzat feladata, amelyet önkormányzatitársulás vagy más szervezet útján is végezhet. A közcélú munka keretében -többek között – a szükség-, veszély- vagy katasztrófahelyzetből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Jubileumi jutalom – eltérő jogszerző idők

Kérdés: Előfordulhat az a helyzet, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból a polgármesteri hivatalunkhoz áthelyezett személy a Kjt. alapján nem vált jogosulttá a 40 éves jubileumi jutalomra, viszont a Ktv. hatálya alá kerülésének napjától jogosulttá válik a 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] Természetesen előfordulhat. A Kjt. 87/A. § (1) bekezdésealapján ugyanis a jubileumi jutalomra jogosító időbe nem számít bele az 1992.július 1-je – vagyis a Kjt. hatálybalépése – előtti egyes munkaviszonyokidőtartama. Ebből következően az 1992. július 1-je előtti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Jubileumi jutalomra jogosító idő – az állami vállalatoknál fennállt munkaviszony

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk 1983-tól 1986-ig a 43. Sz. Állami Építőipari Vállalatnál, majd 1989-ig az Élelmiszeripari Gépgyártó és Szerelő Vállalatnál állt alkalmazásban. Az említett hat év beleszámítható-e a jubileumi jutalomra jogosító jogszerző időbe?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-a (1) bekezdése értelmében jubileumi jutalom ahuszonöt, a harminc-, illetve a negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyalrendelkező közalkalmazottnak jár, azt pedig, hogy mely időtartamokat kellközalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek tekinteni, a Kjt. 87/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
14
15
16
17