115 talált cikk a járadék kifejezésre

Kérdés: A választott és a szakszervezet által megjelölt szakszervezeti tisztségviselő(ke)t megillető munkajogi védelem szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a szakszervezeti tisztségviselő nyugdíjasnak minősül? Szakszervezetünk számos kereskedelmi munkáltatónál működik, ahol a szakszervezeti tisztségviselők kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, és ehhez már nem kell a munkaviszonyukat megszakítani (felmondani). Vannak, akik a nők számára nyitva álló, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjban részesülnek, de van olyan férfi is, aki már betöltötte a rá irányadó hatvanöt éves öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kívánná megszüntetni az ilyen szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát, kell-e kérnie a szakszervezet egyetértését? Tekintettel arra, hogy a védelem az Mt. 273. §-a kapcsán nem rendelkezik másként, álláspontunk szerint a munkajogi védelem fennáll, és az egyetértés szükséges a munkáltatói felmondás jogszerűségéhez akkor is, ha az indokolás nélkül gyakorolható. Úgy véljük, hogy a kérelem elmaradása a szakszervezeti tisztségviselő hátrányos megkülönböztetését eredményezné.

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalónk 2021. augusztus 16-tól keresőképtelenség miatt 2022. május 16-ig távol van. Megváltozott munkaképességét 2021. december 15-én állapították meg, mely dokumentumot 2022. május 4-én mutatta be. Az évenkénti öt nap pótszabadság a 2021. évre vonatkozóan visszamenőleg megállapítható-e, ha igen, akkor teljesen, vagy csak a megállapítástól számítva részarányosan illeti meg? A munkaviszony megszűnése esetén az öt munkanap pótszabadság megilleti őt, vagy a megszűnés napjáig az alapszabadsághoz hasonlóan azt is arányosítani kell?

Kérdés: Munkavállalónk egészségi állapota egy közlekedési baleset folytán jelentősen romlott, sajnálatos módon ebből következően már nem tudja ellátni a munkáját. Az így kialakult helyzetben nem tudjuk megoldani az adott munkakörben a foglalkoztatását, ezért kénytelenek vagyunk megfontolni, hogy az egészségi állapotával összefüggő alkalmatlanságára hivatkozva felmondjuk a munkaviszonyát, vagy kezdeményezzük a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. Kötelesek vagyunk-e mindezeket megelőzően felajánlani számára olyan munkakört, amit adott esetben az egészségi állapotára tekintettel el tudna látni? Ha igen, köteles-e ezt elfogadni?

Kérdés: Próbaidőn voltam az új munkaviszonyomban. Az egyik délután, épp, amikor nem voltam beosztva munkavégzésre, a felettesem telefonon közölte velem, hogy másnap már nem kell mennem dolgozni. Tudom, hogy próbaidő alatt nem kell megindokolni a munkaviszony megszüntetését, de ezt az eljárást nem érzem helyénvalónak. Lehet-e ilyenkor bármit is csinálni?

Kérdés: A munkavállaló, aki megváltozott munkaképessége miatt pótszabadságban részesül, betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjasként dolgozik tovább. Ebben az esetben is jár-e neki ez a pótszabadság?

Kérdés: Közalkalmazottunk nem járult hozzá a Módtv. szerinti továbbfoglalkoztatásához az Mt. hatálya alatt, így 2020. október 31. napjával a jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Amegszűnés időpontjában harmincöt év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Jár-e, illetve kifizethető-e részére a negyvenéves jubileumi jutalom az utolsó munkában töltött napon?

Kérdés: Januárban még kaptam fizetést, amelyből levonták a gyermektartásdíjat. Ezt követően álláskereső lettem, és pár napon belül már találtam is munkát, ezért a munkanélküli-járadékot egy összegben kiutalták nekem. Ebből az összegből is vonhatták még egyszer a gyermektartásdíjat? Ezek szerint kétszer is meg kellett fizettem ezt az összeget egy hónapban?

Kérdés: Abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonyom, és bejelentkezem "munkanélkülire", de két hétre rá találok munkát, és emiatt kijelentkezem, később azonban az új munkahely nem válik be, akkor ugyanúgy vissza tudok menni "munkanélkülire", vagy ki kell várni az egy évet, illetve időarányosan igénybe lehet venni?

Kérdés: 20 éven keresztül rokkantsági ellátásban részesültem, mert a munkáltató "egészségrosszabbítást" okozott, amit igazságügyi orvosszakértői vélemény bizonyít, viszont a korábbi pereimben ezt nem vették figyelembe a bíróságok és a Kúria sem. Van-e lehetőségem bírósági úton igényelnem a munkáltatómtól kártérítésként (járadékként) a jelenlegi rokkantsági ellátásom és annak az öregségi nyugdíjnak a különbözetét, amelyet a KSH által megadott átlagkeresetek alapján megkaphattam volna, ha tudok dolgozni?

Kérdés: 2004-ben lettem rokkantnyugdíjas, de a rokkantsági ellátás és az elmaradt munkabér közötti különbözetre vonatkozó járadék iránti igényemnek a bíróságok nem adtak helyt, nem vették figyelembe a becsatolt bizonyítékaimat; ráadásul mintegy 18 évnyi pereskedés után elfogultságot is bejelentett a bíróság. Most töltöm be az öregségi nyugdíjkorhatárt; a járadékigényt most tudom valakivel szemben érvényesíteni? A bíróságokat tudom perelni a korábbi eljárásuk miatt?