25 talált cikk az írásbeli figyelmeztetés kifejezésre

Kérdés: A foglalkoztató kollektív szerződés hiányában munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkaszerződésben hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását (négy tételt) rögzítette. Első kötelezettségszegés – írásbeli figyelmeztetés; második kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében egyszeri ötezer forint alapbérből történő levonás; harmadik kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében tízezer forint alapbérből történő levonás; negyedik kötelezettségszegés esetén, tekintettel arra, hogy az ismétlődőn visszatérő kötelezettségszegés a munkavállaló magatartásbeli problémájának súlyosságát támasztja alá, a munkaviszony megszüntetésre kerül. A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása során hogyan jogszerű az ismétlődő kötelezettségszegések szankcionálása? Például, ha egy dolgozó figyelmeztetést kap, mert nem használja a munkavédelmi eszközt kedden, majd másnap ittasan jelenik meg, azért megint figyelmeztetem írásban, majd pénteken ismételten nem használja a munkavédelmi eszközt, akkor mehet az alapbérből az első levonás? Ha a következő héten ismét ittasan érkezik a munkahelyre, ismét alkalmazható az ötezer forintos levonás? Összevonhatók-e a kötelezettségszegések? Egyes jogkövetkezmények alkalmazásakor "kihordási időt" ki kell kikötni a megállapító határozatban? Ahatározatban rögzíteni kell, hogy melyik hónapra járó munkabérből kerül levonásra az öt- vagy tízezer forint?

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?

Kérdés: Munkavállalónk jelentős összeget "kivett" a kasszából (büntetőbíróság ugyan nem hozott még ítéletet, de egyértelmű, hogy ez történt, ezt el is ismerte). Sajnos még mielőtt a munkaviszony megszüntetéséről intézkedhettünk volna, munkahelyi felettese (aki egyébként jogosult erre) figyelmeztetésben részesítette. Megszüntethetjük-e a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással?

Kérdés: Írásbeli fegyelmi figyelmeztetésben részesítettek a munkahelyemen ittasság miatt. Kétszer fordult elő, aláírtam. Szeretnék kilépni, elmenni egy másik helyre dolgozni, nem emiatt, hanem tanulni, fejlődni szeretnék, illetve mozgáskorlátozottságom miatt ezt a fizikai igénybevételt nem bírom. A munkáltató továbbadhatja-e ezt az információt a leendő főnökömnek?

Kérdés: Diszpécser munkakörben öt munkavállaló dolgozik cégünknél. A legújabb munkavállaló magasabb bérrel került felvételre, mint a többi négy. A régebbi munkavállalók közül három főnek is fel lett emelve a bére ugyanarra az összegre, így egy maradt, akinek nem emelkedett a fizetése. Valamennyien ugyanazt a munkát végzik. Az utóbbi munkavállaló azzal az indokkal nem kap ugyanannyi munkabért, hogy rosszabb a teljesítménye. (Nemrégiben kapott egy írásbeli figyelmeztetést, az egyik szolgálatában elkövetett előjegyzési hiányossága miatt, így ebből kifolyólag nem kapta meg a félévi jutalmát, ami adható cégünknél, de nem kötelező). Jogszerű-e, ha a munkabére kevesebb, mint a másik négy munkavállalónak, akik ugyanazt a munkát végzik?

Kérdés: Egy gyárban dolgozom, és a sorfelelős fegyelmit akar adni, mert egy perccel a munkaidő vége előtt átmentem egy másik sorhoz. A munkaidő óra ötvenötig tart, amit ledolgoztam, a munkaterületet nem hagytam el, csupán ott álltam meg, ahol a többi munkatársam. Adhatnak ezért is fegyelmit?

Kérdés: Munkavállalónk tévedésből egy ügyfélnek címzett elektronikus levelében olyan levelezést továbbított, amelyben más kollégákkal folytatott beszélgetése volt olvasható. E beszélgetésben sajnos nemegyszer gúnyosan, helyenként vulgáris kifejezésekkel illettek egy harmadik személyt (egy másik ügyfelet). Ez nyilvánvaló módon számos hátránnyal járt számunkra, ezért a munkavállaló magatartásának a szankcionálásán gondolkodunk, noha elbocsátani nem akarjuk. Milyen lehetőségek állnak a rendelkezésünkre?

Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.

Kérdés: Az írásbeli figyelmeztetést követően mennyi ideig nem jár jutalom? Van-e az írásbeli figyelmeztetésnek "elévülési ideje"?

Kérdés: Amennyiben az egyszemélyes kft. alapítója döntésében határoz a létszámcsökkentésről, és abban konkrétan nevesíti a megszüntetendő munkakört, jogszerű-e a munkáltatói jogkör gyakorlójának (az ügyvezetőnek) az a döntése, mely szerint létszámcsökkentés jogcímén nem az alapító által megjelölt munkakörű, hanem más dolgozó jogviszonyát szünteti meg felmondással?