Felmondás – indok vagy súlyosbító körülmény

Kérdés: A munkavállaló károkozás miatt írásbeli figyelmeztetést kapott 2022 márciusában. Ugyanezen munkavállaló 2023 augusztusában a munkaközi szünetre irányadó szabályokat megsértette, amely miatt meg szeretnénk szüntetni a munkaviszonyát. Hivatkozhatunk-e a 2022. évi írásbeli figyelmeztetésre is mint halmazati tényezőre ebben az esetben a felmondás kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a munkaviszony nem szüntethető meg olyan kötelezettségszegésre hivatkozva, mely alapján a munkáltató korábban már figyelmeztetésben részesítette a munkavállalót. Ezen túlmenően a korábbi kötelezettségszegés csaknem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Keresőképtelen testépítő – aranyérem a betegszabadság alatt

Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a betegség miatti keresőképtelenség idejére felmondási korlátozás védi őt. A keresőképtelenség első 15 munkanapjára a munkáltató a távolléti díj 70%-ával fizetett betegszabadságot köteles számára biztosítani [Mt. 55. § (1) bek. a) pont, 68. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Visszaható hatály tilalma kollektív szerződésben

Kérdés: A társaságunknál 2022 áprilisában írtuk alá a kollektív szerződést, amelyben 2022. január 1-jére visszamenőleg rendeztük a béreket, egyúttal meghatároztuk azokat a feltételeket is, amelyek a féléves jutalomból való kizárást eredményezik. Több munkavállalónk esetén ezek a feltételek még márciusig bekövetkeztek (pl. írásbeli figyelmeztetést kaptak), így kiestek a jutalomból. Most arra hivatkoznak, hogy ez visszaható hatályú kötelezettség-előírás volt, ami nem jogszerű. Ha valóban így van, akkor mi a helyzet azokkal a kötelezettségekkel, amiket a munkáltató vállalt visszamenőlegesen, mint a fizetések megemelése?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bek.].A Kúria egy döntése szerint a kollektív szerződés személyi hatályát tekintve a szerződő feleken túlmutató, az adott munkáltatónál érvényben lévő legmagasabb szintű belső norma. Kötelező a munkáltatóra és valamennyi munkavállalóra, rájuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Hátrányos jogkövetkezmények fokozatossága

Kérdés: A foglalkoztató kollektív szerződés hiányában munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkaszerződésben hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását (négy tételt) rögzítette. Első kötelezettségszegés – írásbeli figyelmeztetés; második kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében egyszeri ötezer forint alapbérből történő levonás; harmadik kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében tízezer forint alapbérből történő levonás; negyedik kötelezettségszegés esetén, tekintettel arra, hogy az ismétlődőn visszatérő kötelezettségszegés a munkavállaló magatartásbeli problémájának súlyosságát támasztja alá, a munkaviszony megszüntetésre kerül. A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása során hogyan jogszerű az ismétlődő kötelezettségszegések szankcionálása? Például, ha egy dolgozó figyelmeztetést kap, mert nem használja a munkavédelmi eszközt kedden, majd másnap ittasan jelenik meg, azért megint figyelmeztetem írásban, majd pénteken ismételten nem használja a munkavédelmi eszközt, akkor mehet az alapbérből az első levonás? Ha a következő héten ismét ittasan érkezik a munkahelyre, ismét alkalmazható az ötezer forintos levonás? Összevonhatók-e a kötelezettségszegések? Egyes jogkövetkezmények alkalmazásakor "kihordási időt" ki kell kikötni a megállapító határozatban? Ahatározatban rögzíteni kell, hogy melyik hónapra járó munkabérből kerül levonásra az öt- vagy tízezer forint?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Végkielégítés és a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszerzése

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont] – idetartozik az egészségügyi alkalmatlanság esete is, ami nem kötelező felmentési ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Írásbeli figyelmeztetés – ha kizárja az azonnali hatályú felmondást

Kérdés: Munkavállalónk jelentős összeget "kivett" a kasszából (büntetőbíróság ugyan nem hozott még ítéletet, de egyértelmű, hogy ez történt, ezt el is ismerte). Sajnos még mielőtt a munkaviszony megszüntetéséről intézkedhettünk volna, munkahelyi felettese (aki egyébként jogosult erre) figyelmeztetésben részesítette. Megszüntethetjük-e a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a munkaviszony nem szüntethető meg ugyanazon munkavállalói kötelezettségszegésre hivatkozva, mely alapján a munkáltató korábban már írásbeli figyelmeztetésben részesítette a munkavállalót. Kétségtelen, hogy a munkavállaló azon magatartása, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Írásbeli figyelmeztetés közlése harmadik személlyel

Kérdés: Írásbeli fegyelmi figyelmeztetésben részesítettek a munkahelyemen ittasság miatt. Kétszer fordult elő, aláírtam. Szeretnék kilépni, elmenni egy másik helyre dolgozni, nem emiatt, hanem tanulni, fejlődni szeretnék, illetve mozgáskorlátozottságom miatt ezt a fizikai igénybevételt nem bírom. A munkáltató továbbadhatja-e ezt az információt a leendő főnökömnek?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. – 2019. április 25-ig hatályos – 10. §-ának (2) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben, vagy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Alacsonyabb bér azonos munkakörben – az egyenlő bánásmód számonkérhetősége

Kérdés: Diszpécser munkakörben öt munkavállaló dolgozik cégünknél. A legújabb munkavállaló magasabb bérrel került felvételre, mint a többi négy. A régebbi munkavállalók közül három főnek is fel lett emelve a bére ugyanarra az összegre, így egy maradt, akinek nem emelkedett a fizetése. Valamennyien ugyanazt a munkát végzik. Az utóbbi munkavállaló azzal az indokkal nem kap ugyanannyi munkabért, hogy rosszabb a teljesítménye. (Nemrégiben kapott egy írásbeli figyelmeztetést, az egyik szolgálatában elkövetett előjegyzési hiányossága miatt, így ebből kifolyólag nem kapta meg a félévi jutalmát, ami adható cégünknél, de nem kötelező). Jogszerű-e, ha a munkabére kevesebb, mint a másik négy munkavállalónak, akik ugyanazt a munkát végzik?
Részlet a válaszából: […] ...követelményét meg kell tartani [Mt. 12. § (1) bek.]. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszony alapján járó juttatások, így például a munkabér megállapításában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Fegyelmi büntetés arányossága

Kérdés: Egy gyárban dolgozom, és a sorfelelős fegyelmit akar adni, mert egy perccel a munkaidő vége előtt átmentem egy másik sorhoz. A munkaidő óra ötvenötig tart, amit ledolgoztam, a munkaterületet nem hagytam el, csupán ott álltam meg, ahol a többi munkatársam. Adhatnak ezért is fegyelmit?
Részlet a válaszából: […] ...bírói gyakorlat alapján a munkáltató egyoldalúan, külön "fegyelmi megállapodás" nélkül is élhet "fegyelmivel", azaz írásbeli figyelmeztetéssel. Ez a legenyhébb büntetési forma csupán egy írásos tájékoztató, amely megállapítja a vétkes kötelezettségszegés tényét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Tévedésből kiküldött e-mail jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalónk tévedésből egy ügyfélnek címzett elektronikus levelében olyan levelezést továbbított, amelyben más kollégákkal folytatott beszélgetése volt olvasható. E beszélgetésben sajnos nemegyszer gúnyosan, helyenként vulgáris kifejezésekkel illettek egy harmadik személyt (egy másik ügyfelet). Ez nyilvánvaló módon számos hátránnyal járt számunkra, ezért a munkavállaló magatartásának a szankcionálásán gondolkodunk, noha elbocsátani nem akarjuk. Milyen lehetőségek állnak a rendelkezésünkre?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozott munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére előírható, kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés alapján alkalmazható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.
1
2