Pályakezdés utáni illetménynövekedésre való jogosultság

Kérdés: 2025. 08. 25-től állományban lévő óvodapedagógusunk az előző biztosítási jogviszonyának 2025. 06. 30-i hatályú megszüntetésekor Gyakornok fokozatba volt besorolva. 2025. 07. 03-án kelt, az Oktatási Hivatal által kiállított tanúsítvány szerint sikeres minősítő vizsgát tett, mely alapján Pedagógus I. fokozatba került. A 401/2024. Korm. rendelet alapján, amennyiben a Gyakornok a naptári év közben Pedagógus I. fokozatba kerül átsorolásra, a pályakezdés után járó illetménynövekedésre a tárgyév december 31-ig jogosult marad. Az óvodapedagógus részére, a fenntartó önkormányzati döntés alapján a törvényben meghatározott 653.100 Ft minimális illetmény helyett 701.700 Ft illetmény került megállapításra. Ebben az esetben is jár részére 2025. 08. 25. és 2025. 12. 31. között a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft-os összege?
Részlet a válaszából: […] ...95/A. §-ának (6) bekezdése. Ezért az új munkáltató ebben az esetben is köteles 2025. december 31-ig fizetni a pályakezdés után járó illetménynövekedést.(Kéziratzárás: 2025. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Köznevelési jubileumi jutalom összege

Kérdés: 2024-ben jogosult lesz 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomra az óvónőnk. E jutalom meghatározásakor (illetmény) az esélyteremtési illetményrészt is figyelembe kell-e venni? Illetve a 2023. október hónapban kifizetésre került jubileumi jutalom esetében is figyelembe kellett volna venni az esélyteremtési illetményrészt?
Részlet a válaszából: […] ...címe alatt található, a mesterképzésben szerzett diplomához kapcsolódó 2%-os, valamint a hiánytantárgyak tanításához kapcsolódó 4%-os illetménynövekedések is figyelembe veendők a köznevelési foglalkoztatotti jutalom számításakor [401/2023. Korm. rendelet 95/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Sürgősségi szakápoló illetménynövekedése

Kérdés: Egészségügyi intézményben két közalkalmazottunk sürgősségi szakápoló (55 723 15) végzettséget szerzett. Kinevezésük alapján mind a ketten a sürgősségi betegellátó egységben dolgoznak Ekategóriás ápolóként (végzettségük OKJ 54 ápoló). A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján jogosultak-e a további szakképesítés esetén járó 5%-ra?
Részlet a válaszából: […] ...szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, garantált illetménye egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Gondozó munkakörben dolgozók – besorolási alternatívák

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor változik (csökken), ha ehhez hozzájárul. Esetleg a főiskolai végzettsége a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján illetménynövekedésre alapot adó tényezőként ismerhető el, mint további, munkakörhöz elfogadható szakképesítés.Az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Könyvtáros besorolása

Kérdés: Településünk könyvtárosa jelenleg "F" fizetési osztályban, felsőfokú könyvtárosi végzettséggel látja el feladatait. Időközben megszerezte a biblioterapeuta szakképzettséget. Az illetményében ez milyen változást jelent? Át lehet-e sorolni "G" fizetési osztályba, és elegendő-e hozzá a munkaköri leírás módosítása? Vagy inkább illetménykiegészítésre lenne jogosult (bár a kinevezésében ez a szakképzettség nincs előírva), és elegendő-e, ha a munkaköri leírásában feltüntetésre kerül, hogy ezt a végzettséget a munkaideje legalább 10%-ában hasznosítja?
Részlet a válaszából: […] ...biblioterapeuta szakképzettség nem jelent magasabb képzettségi szintet. Ugyanakkor a Kjt. 66. §-ának (2)–(6) bekezdései alapján az illetménynövekedés jogintézménye az azonos képzettségi szinten szerzett további végzettségek, szakképzettségek elismerésére szolgál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Közalkalmazott jubileumi jutalmának alapja

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a jubileumi jutalom számításánál a garantált illetményt, a munkáltató döntése szerint adható illetményt, valamint a Kjt. 66. §-a szerinti illetménynövekedés összegét vesszük alapul?
Részlet a válaszából: […] ...illetményt, a garantált illetményen felüli, minősítéshez kötött munkáltatói mérlegelésen alapuló illetményrészt, valamint az illetménynövekedést [Kjt. 66. § (7) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Illetménynövekedéshez elismerhető szakképesítések

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónk jelenleg D fizetési osztályba van besorolva, szakközépiskolai érettségivel. Megszerezte a bérügyintéző részszakképesítésről (OKJ 51 344 01) és a társadalombiztosítási ügyintézői részszakképesítésről (OKJ 51 344 02) a bizonyítványokat. A munkaköre ellátásához szükség van mindkét részszakképesítésre. Az illetménynövekedés mértéke D fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett egy további szakképesítés esetén legalább 5%, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%. Mivel részszakképesítésről van szó, mindkét bizonyítvány esetében, úgy gondolom, +5% illeti meg a dolgozót. Helyesen gondolom-e, vagy mégis a +8% illeti meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...a szakképesítés-ráépülés pedig szakképesítésre épülő szakképesítésnek tekintendő". Ezen törvényi rendelkezés alapján az illetménynövekedés alapját képező további szakképesítés fogalomba a további részszakképesítések is beletartoznak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Határozott idejű kinevezés és a magasabb besorolás

Kérdés: A Kttv. 38. §-ának (5) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő kinevezése az egy évet nem haladja meg, az előmenetelére a Kttv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha a kinevezés először 6 hónapra szól, majd hosszabbításra kerül ismét 6 hónappal, és ezen időszak alatt soros lépése lenne, meg kell várni a második 6 hónap leteltét, és csak akkor előreléptetni (egy év után), vagy ha már biztosan megvan összeszámítva az egy évre szóló kinevezése a hosszabbítás alapján, a soros lépést és az azzal járó illetménynövekedést meg kell adnom időközben is?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 38. §-ának (5) bekezdése esetén a határozott időre kinevezett kormánytisztviselőt a Kttv. 116. §-a szerint be kell sorolni, illetményét a Kttv. 131-142. §-ai alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Nevelést-oktatást segítők illetményemelése

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet legutóbbi módosításával került be a jogszabályba a 32/A. §, mely szerint a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 107%-a. A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 110%-a erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, a munkabér előző bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére. Értelmezésünkben a garantált illetmény 107%-ának fedezetét a munkáltatónak kell biztosítania, ezenfelül, a munkáltató mérlegelésén alapuló emelésre a garantált illetmény 107 és 110%-a közötti különbséget a központi költségvetés külön biztosítja a munkáltató részére. Helyes-e az értelmezésünk, illetve a munkáltató a 3%-os különbözetet automatikusan megkapja, vagy csak akkor, ha az emelést ténylegesen végrehajtja?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet idézett szabálya – mely 2017. január 1-jén fog életbe lépni – arról szól, hogy a pedagógus-előmenetel hatálya alá nem tartozó, hanem a Kjt. szerint besorolt, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Pedagógus átsorolása

Kérdés: Óvodapedagógusként dolgozom. Az új életpályamodell bevezetésével kialakított bérrendszerrel a Pedagógus I. fokozatba kerültem, az 5-ös fizetési kategóriába. 2015-ben a minősítésem sikeresen zárult, így törvény szerint 2016. január 1-jétől át kellett volna kerülnöm a Pedagógus II. fokozatba, ami nem történt meg. A munkáltatóm ezt azzal indokolta, hogy elszámolták az éveim. Így nem emelkedhet a bérem, míg utol nem érem magam. Jogos ez?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. és az Nkt. alapján a pedagógus besorolása a munkáltató feladata. A besorolás egyfelől a fokozatba, másfelől a fizetési kategóriába történik [Nkt. 64. § (4)–(5) bek.]. A Pedagógus II. fokozatba való besorolás feltétele a sikeres minősítés; a fizetési kategória a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.
1
2