Köztisztviselői illetménycsökkenés – az utólagos kifizetés

Kérdés: A 2020. évi XIX. törvény iktatta be a Kttv. 260/E. §-át: "A köztisztviselő az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követően 2020. január és február hónapokra visszamenőleg jogosult az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított, 2018. évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján eltérített 2019. évi december havi illetménye és a 2020. január havi illetménye közötti különbözetre. A különbözetet az egyes törvényeknek Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni." A 2020. évi XIX. törvény több törvényt is módosított (pl. a Kjt.-t és az Iasz.-t). Többen úgy értelmezik, hogy az eltérítést nem kell kifizetni a polgármesteri hivataloknál, mert csak azoknak kell, akik a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálya alá tartoznak, amivel nem értünk egyet. Jól gondoljuk, hogy a polgármesteri hivatalok vonatkozó köztisztviselői számára ki kell fizetni a különbözetet? Amennyiben igen, milyen kódon számfejthetnénk az eltérítés miatti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 2020. január 1-jétől hatályos 234/A. §-a szerint a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők alapilletmény-eltérítésére a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eltérítés tárgyév március 1-jétől a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Végkielégítés számítása – illetménykiegészítés nélkül

Kérdés: Közalkalmazottként 23 év munkaviszony után felmentéssel és 8 havi végkielégítéssel távoztam a munkahelyemről. A föld alatti, 2. szinten végzett munka miatt 2010 óta 20 000 Ft illetménykiegészítést kaptam kollektív szerződés alapján. Ez az illetménykiegészítés a végkielégítés összegébe is beleszámít?
Részlet a válaszából: […] ...az illetménykiegészítést a végkielégítés kiszámítása során nem lehet figyelembe venni, ugyanis az a távolléti díj előbb felsorolt egyes elemei alá nem sorolható be. Nem minősül alapbérnek (illetménynek), sem pótlékátalánynak, értelemszerűen nem teljesítménybér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Helytelen besorolás korrekciója

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó segédmunkás (FEOR 9329) munkakörben foglalkoztatott kolléga fizetési fokozatát a felvételekor a legmagasabb iskolai végzettségének figyelembevételével – főiskola – állapították meg. Visszasorolható-e a munkakörének és a 395/2015. Korm. rendeletnek megfelelő fizetési kategóriába úgy, hogy a bruttó illetménye változatlan marad, a különbözetet illetménykiegészítésben kapja meg?
Részlet a válaszából: […] ...nem járul hozzá, a munkáltató úgy jár el helyesen, ha az illetmény összegét a kinevezésben nem módosítja, de annak egyes összetevőit más összegben határozza meg (pl. a visszasorolás miatt csökken a garantált illetmény, ennek folytán növekszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Illetmény kiegészítése a garantált bérminimumra

Kérdés: Jogszerű-e, ha a dolgozó garantált bérminimumának összege az alábbi bérelemekből tevődik össze: garantált illetmény összege + munkáltatói döntésen alapuló illetmény + garantált bérminimumra való kiegészítés?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg [Kjt. 66. § (9) bek.]. A törvény szerint a garantált illetmény az éves költségvetési törvényben megállapított, az egyes fizetési osztályokhoz, illetve azokon belül a fizetési fokozatokhoz tartozó illetményt jelenti [Kjt. 66. § (1) bek.]. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Illetményemelés vagy illetménykiegészítés

Kérdés: Intézményünk vezetője azt a feladatot adta ki humánpolitikai részlegünk számára, hogy tegyünk javaslatot, a rendelkezésre álló keretből egyes közalkalmazottaink illetményét milyen módon fejlesszük. Olyan megoldást keresünk, amely a munkáltató által, ha a körülmények megváltoznak, szabadon alakítható. Önök szerint melyik megoldás ésszerűbb: az illetményemelés vagy az illetménykiegészítés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] Mindkét módszer megfelelő. A Kjt. 66. §-a a mindenkori költségvetési törvény mellékletében foglalt, a közalkalmazott fizetési fokozatához kapcsolódó illetményösszegeket garantált minimumként határozza meg, ezzel lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.