512 cikk rendezése:
341. cikk / 512 Közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének alapja
Kérdés: A 25 éves jubileumi jutalom kifizetésével kapcsolatban kérdezzük: a Kjt. 78. §-ának a) pontja alapján ilyenkor kéthavi illetménynek megfelelő összeg jár. Mi számít illetménynek ebből a szempontból? Véleményem szerint a Kjt. 66. §-a alapján a közalkalmazotti illetménytáblán plusz a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kell figyelembe venni. Ezenfelül az átmeneti időre (határozott időre járó) illetménykiegészítést is idesorolnám, hiszen ez is olyan havi illetmény, amit a közalkalmazott minden hónapban megkap. A pótlékokat és a többletmunkáért járó keresetkiegészítést figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom alapjaként?
342. cikk / 512 Szabadságra való jogosultság és munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés
Kérdés: Polgármesteri hivatalban a Kttv. 79. §-ának l) pontja alapján a munkáltató engedélye alapján mentesítenénk a munkavégzés alól egy köztisztviselőt 2015. szeptember 1-jétől 2016. február 29-ig, tehát 30 napot meghaladóan. A mentesülés időtartamára illetményre nem lesz jogosult. Mivel a távollét nem esik a Kttv. 100. §-ának hatálya alá, ebben az esetben a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára vagy annak első 30 napjára jogosult-e rendes szabadságra a Kttv. alapján?
343. cikk / 512 Bérpótlékátalány szociális intézményekben
Kérdés: Idősek otthonában, munkaviszonyban dolgoznak nővérek és segédápolók, többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakás és nappalos is, vasárnap és ünnepnapon is, kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ok alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-a alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Illetve mennyivel kellene megnövelni az alapbért, vagy hogyan kéne az átalányt meghatározni – például tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék?
344. cikk / 512 Várakozási idő csökkentése pedagógusoknál
Kérdés: Óvodavezetőnk 2013. június 14-én pedagógus-szakvizsgát tett, mellyel a számára előírt hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét teljesítette. Az akkor még hatályos 138/1992. Korm. rendelet 14. §-a alapján jogosultságot szerzett a fizetési fokozat egy évvel történő csökkentésére. Következő magasabb fizetési fokozatba lépésének várható ideje 2016. január 1-je volt. Fenti jogszabály azonban 2013. augusztus 31-én hatályát veszítette, és a szeptember 1-jétől hatályos Nkt. 62. §-ának (2) bekezdésében foglalt, továbbképzési kötelezettséget szabályozó előírás a magasabb fizetési kategóriába lépések közötti várakozási idő csökkentését már nem tartalmazza. Érvényesíthető-e most a 2013 júniusában szerzett jog, azaz 2016. január 1-je helyett ez év januárjától átsorolható-e a magasabb fizetési fokozatba? A 2013. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályt csak az ezt követően teljesített továbbképzések esetében kell alkalmazni?
345. cikk / 512 Jogutódlás és illetménykiegészítés változása
Kérdés: Április 1-jétől a munkáltatóm feladatai átkerültek a kormányhivatalhoz, velük együtt én is. Megkaptam a kinevezésemet, s abban kevesebb illetmény szerepel, mint amennyiben korábban részesültem. Ennek oka az, hogy az illetménykiegészítésem 50%-ról 35%-ra csökkent. Mit tehetek ez ellen? Ugyanakkor április hónapra továbbra is a régi illetményt számfejtették, utólagosan érvényesíthetik-e velem szemben az új illetményt? Tudtommal időközben változott az erre vonatkozó törvényi szabályozás.
346. cikk / 512 Rendszergazda pedagógus – két munkakör a kinevezésben
Kérdés: 1998-ban szereztem tanári diplomát matematika-kémia szakon, másoddiplomát informatikatanári szakon 2013-ban. Az informatika szak megszerzését követően a tanítás mellett az iskolai hálózat rendszergazdai feladatait is ellátom tanári besorolással, külön bérezés nélkül. Rendszeresen kérnek hétvégén és iskolai szünetben is az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására. Megteheti-e ezt a munkáltatóm, illetve van-e jogom valamiféle pluszdíjazásra?
347. cikk / 512 Köztisztviselő elhelyezkedése a felmentés idő alatt – a végkielégítés sorsa
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom hét éve egy okmányirodában, de sajnos felmentettek. Jelenleg még a felmentési időmet töltöm, de szerencsére mentesítettek a munkavégzés alól, így kereshettem új munkát. Sikerült is elhelyezkednem egy kft.-nél, és már munkába is álltam. Az egyik volt kollégám azonban azt mondta, hogy mivel még tart a felmentési időm, én pedig munkaviszonyt létesítettem ez alatt, elesek a végkielégítéstől. Ez valóban igaz, elvesztettem a jogosultságomat a végkielégítésre?
348. cikk / 512 Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között
Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
349. cikk / 512 Közalkalmazotti jogviszony létesítése nyugdíj mellett
Kérdés: Közalkalmazott vagyok, áprilisban elérem a rám irányadó nyugdíjkorhatárt. Ekkor szeretnék nyugdíjba menni, ezért arra gondoltam, hogy megkérem a munkáltatómat, mentsen fel, majd megbeszélem vele, hogy utána nyugdíjasként alkalmazzon, így megkapnám az ellátást és a béremet is. Szeretném tudni, hogy ennek az elképzelésnek van-e bármi akadálya, vagy ha a munkáltató beleegyezik, akkor megoldható, hogy a nyugdíj mellett tovább dolgozzak?
350. cikk / 512 Keresetkiegészítés garantált bérminimum esetén
Kérdés: Közalkalmazottak esetében a további végzettségért járó százalékos illetménynövekedést a bértábla szerinti garantált illetményre számoljuk, vagy a garantált bérminimumra (minimálbérre)? Például, a közalkalmazott garantált illetménye nem éri el a garantált bérminimumot, és 5% illetménynövekedésre jogosult. Ebben az esetben a garantált bérminimumhoz képest jár neki további 5%, vagy csak a garantált bérminimumra jogosult, mivel az "elnyeli" a garantált illetményre rárakódó illetménynövekedést?
