671 talált állásfoglalás az illetmény kifejezésre

Kérdés: A pedagógusoknak járó ágazati szakmai pótlékot hogyan számfejtjük egy hónapra, ha betegszabadságon vagy táppénzen volt a munkavállaló? Naptári napokkal osztjuk az ágazati pótlékot, vagy a munkanapok száma lesz az osztónap? Például 33 800 Ft a pedagógus ágazati szakmai pótléka, és 5 munkanapot volt táppénzen 2020. november hónapban, amelyben 21 munkanap volt. Ezek alapján mennyi ágazati pótlékra jogosult? Illetve, ha 5 munkanap betegszabadsága volt, akkor mennyi az ágazati pótléka?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság egyik szervezeti egysége által végzett feladat (járdaépítés) január 1-jétől átkerül egy, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv feladatellátásának körébe. Az önkormányzati költségvetési szerv a feladatellátást a gazdasági társaság e munkacsoportjában dolgozó munkavállalóival kívánja a jövőben ellátni.
1. Jelen esetben beszélhetünk-e átadó-átvevő munkáltatóról, alkalmazhatóak-e az Mt. 36-40. §-ai, vagy fenti esetben az Mt. 63. §-ának (3)–(4) bekezdése az irányadó? A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállhatnak-e a gazdasági társaságról az önkormányzati intézményre?
2. Az önkormányzati intézmény a közalkalmazotti jogviszony helyett foglalkoztatja-e a fenti munkavállalókat munkaviszonyban? Az intézmény alapító okirata szerint az intézménynél alkalmazásban álló személyek lehetséges foglalkoztatási jogviszonyaként szerepel az Mt. szerinti munkaviszony.
3. Az önkormányzati intézménynek van-e lehetősége arra, hogy a gazdasági társaságnál, az adott munkacsoportban jelenleg alkalmazásban álló munkavállalóknak csak egy részét foglalkoztassa január 1-jétől?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal jegyzője betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. A polgármester, illetve a jegyző is szeretné a továbbfoglalkoztatását úgy, hogy kéri a nyugdíj megállapítását folyósítás nélkül. A Tbj-tv. 6. §-a alapján kikerül a biztosítotti körből, mentesül a járulékfizetés alól. Ennek alapján az illetményét csak az szja-levonás terheli, a munkáltatónak sincs járulékfizetési kötelezettsége. Viszont, mivel kérte az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, a Tny. 83/C. §-a alapján az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül.
1. Lehet-e jegyző (közszolgálati tisztviselő) továbbra is, ha nyugdíjasnak minősül, de nyugellátást nem vesz fel a jogviszony fennállása alatt? Elég-e, ha a polgármesterrel megállapodnak, nem kell hozzá külön kormányzati engedély [Kttv. 39. § (6a) bek., 228/A. §]?
2. Jubileumi jutalomra jogosult-e az öregségi nyugdíjasnak minősülő közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló, ha a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása után tovább dolgozik?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozóink pótlékmegállapításával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot kapnak, de most felmerült a kérdés, hogy biztosan jogosultak-e erre a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink is? Ha jogosultak, akkor mit tekinthetünk a fent említett pótlék számításának alapjául? Eddig a Kjt. szerinti 20 000 Ft pótlékalappal számoltunk, de eltérő véleményként az is szóba került, hogy ugyanazzal a pótlékalappal kell számolni, mint a pedagógusoknál, amit sajnos a bérszámfejtő rendszerünk nem tud kezelni. (KIRA bérszámfejtő rendszerben a dajka és a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nem az Nkt. hatálya alá tartozóként van beállítva, és a Kjt. szerinti alappal számolja az ezen a jogcímen feladott pótlékot, ezért ezeknél a dolgozóknál nem tudjuk beállítani azt, hogy az Nkt. pótlékalapjával számoljon.) Ezek közül melyik alkalmazható?

Kérdés: Támogató szolgálatnál dolgozó, az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló tekintetében a Szoc-tv. 94/L. §-ának (4) bekezdése alapján a Kjt. jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell?

Kérdés: A Kjt. 25/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján az egyik önkormányzati intézményünket 2020. szeptember 30. napjával megszüntettük, és az intézmény által ellátott közfeladatot az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vette át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ebben az esetben az intézményben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. szeptember 30. napjával megszűnt, a megszüntetést követő nappal az új munkáltatónál pedig munkaviszony létesült. A Kjt. 25/A. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltak szerint az átadó és átvevő munkáltató az átadást megelőző 30 nappal korábban – azaz 2020. augusztus 31-e előtt – a közalkalmazottak részére a szükséges tájékoztatást írásban megadta, az érintettek a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot megkapták. Ezt követően az intézmény három közalkalmazottja 2020. szeptember 28. napján írásbeli kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, és lemondással kérte határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának 2020. szeptember 29. napjával történő megszüntetését, valamint a kéthavi felmentési időre járó távolléti díj egy összegben történő kifizetését, tekintettel arra, hogy az intézmény a következő napon megszűnik. Az új munkáltatóval a munkaszerződést egyikőjük sem kötötte már meg. A Kjt. 28. §-a szerint a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott lemondással bármikor megszüntetheti, illetve a lemondási idő két hónap, és ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkáltató megállapította, hogy az intézmény szeptember 30-án megszűnik, amiről a három személy is tudomással bírt, ezért részükre felmentési időt, illetve az erre az időszakra járó távolléti díjat nem állapította meg. A fentiek alapján szeptember 29-e után érvényesíthető lett volna-e a lemondási idő, illetve a lemondási időre járó távolléti díj?

Kérdés: Az idén július 1-étől kifizetésre kerülő jubileumi jutalom alapjául szolgáló alapilletménybe bele kell-e számítani a pedagógusok július 1-jétől történt szakmaibérpótlék-emelését?

Kérdés: Köztisztviselőnk személyi illetményben részesül. A vírushelyzet hozta időszakban a nyelvvizsga-kötelezettség elengedésének köszönhetően megkapta a diplomáját, mely a jelenleg is betöltött munkakörében szakirányúnak minősül. A felsőfokú végzettsége alapján a besorolás szerinti illetménye kedvezőbb lenne számára, mint a jelenlegi személyi illetmény. A Kttv.-ben nem találtunk lehetőséget a személyi illetményből való év közbeni "kiléptetésre. A Munkaügyi Levelek 185. számában megjelent 3671. számú kérdésre adott válaszuk is ebben erősített meg minket. Ugyanakkor munkavállalónk a Költségvetési Levelek 299. számában az 5314.számú kérdésére azt a választ kapta, hogy közös megegyezéssel az illetmény módosítható. Hogyan járunk el helyesen? Amennyiben módosítunk, akkor a főiskolai oklevél kiállításának napjától?

Kérdés: Alapítványunk az Mt. hatálya alatt működik, de szociális ellátószervezetként a Kjt. 55-85. §-ait bekell tartanunk, ezért dolgozóinknak van rendszeresen kifizetett ágazati, munkahelyi (veszélyességi) és vezetői pótlék is. Dolgozóink több műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Vasárnapi pótlék nincs nálunk, viszont készenléti és ügyeleti díj előfordul. A távolléti díj számításánál mit kellene figyelembe venni, a fent említett pótlékokat is?

Kérdés: Többcélú intézményben (óvoda-bölcsőde) látok el intézményvezetői feladatokat. A bölcsőde a szociális ágazathoz tartozik, az óvoda pedig a köznevelés rendszeréhez. Jelenleg a bérem a tárgyhavi alapilletményemből (pedagógus-bértábla), a 10%-os szakmai ágazati pótlékból és az óvodás gyermekek létszáma után járó óvodavezetői pótlékból áll. A bölcsőde vezetéséért milyen pótlékra vagyok jogosult?