Találati lista:
1. cikk / 737 Határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony – a maximális tartam
Kérdés: Költségvetési szervként, több irányításunk alá tartozó munkáltató (köznevelési intézmény) vagyunk. A Púétv. 40. §-ának (3) bekezdése szerint: „A határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartama a három évet nem haladhatja meg, beleértve a meghosszabbított és az előző határozott időre adott kinevezés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartamát is.” Intézményeinknél gyakori eset, hogy egy kolléga gyermekgondozás vagy egyéb okból igénybe vett fizetés nélküli szabadsága a három évet meghaladja. A helyettesítésére felvett munkavállaló határozott idejű jogviszonya a hároméves korlát miatt a jelenlegi szabályozás alapján nem tűnik meghosszabbíthatónak, még akkor sem, ha a helyettesített személy távolléte továbbra is fennáll. Az Mt. szerint ugyanakkor a határozott idejű munkaviszony akár öt év is lehet. Alkalmazható-e ezen szabálya, figyelemmel a helyettesítés különleges esetére? Milyen jogszerű megoldást javasolnak azon munkáltatók számára, ahol a helyettesítés időtartama bizonyíthatóan és objektív okokból meghaladja a három évet, de a munkáltató nem kíván határozatlan idejű kinevezést adni az álláshely „foglaltsága” miatt?
2. cikk / 737 Utazási kedvezményre jogosultság 2026-ban
Kérdés: Bölcsőde alkalmazásában álló közalkalmazott vezető/kisgyermekgondozót foglalkoztatunk 2025 augusztusától. Részére a kinevezése előtt álláskeresői járadékot folyósítottak, azt megelőzően pedig oktatási központnál 2 évig folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett. A 38/2024. Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésében 2025. március 31-i hatályig szerepelt, hogy „az (1) bekezdés szerinti munkáltató a 2. melléklet szerinti utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely az (1) bekezdés szerinti munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni.” A jelenleg hatályban lévő kormányrendeletben nem szerepel, hogy a munkáltatónak vizsgálnia szükséges, hogy a munkavállaló 365 napon keresztül rendelkezett-e a jogszabályban feltüntetett folyamatos jogviszonyok valamelyikével. Fentiek alapján jogosult-e a kisgyermekgondozó az utazási utalványra attól függetlenül, hogy 2026. március 31-et megelőzően nem volt folyamatos 365 nap jogviszonya?
3. cikk / 737 Nyugdíjra és illetményre való együttes jogosultság
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló élelmezésvezetőnk idén 2026. december 6. napjától lesz jogosult a nők negyven év jogosultsági idejével igénybe vehető öregségi nyugdíjára. Kinevezése önkormányzatunknál 2018. február 1. napjától áll fenn, vezetői kinevezése 2023. április 1-től 2028. március 31-ig szól. Az élelmezési központ alapító okiratában szerepel a költségvetési szerv tevékenységénél, hogy a költségvetési szerv közfeladata a Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 6. pontja szerinti óvodai ellátáshoz és 8. pontja szerinti szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátásokhoz kapcsolódó közétkeztetési és szociális szolgáltatás biztosítása, valamint a kormányzati funkciószám és a kormányzati funkció megnevezése 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében, 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés és 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán. Ez alapján a vezető tekintetében érvényesül és alkalmazható a 168/1997. Korm. rendelet 73/B. §-ának (1)–(2) bekezdése? A MÁK honlapján való nyilatkozat kitöltésével és a nyugdíjfolyósítónak való megküldésével így a vezető tovább foglalkoztatható, és nincs szükség a közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetésére, hanem így a nyugdíjra és a közalkalmazotti jogviszonyából eredő illetményre is jogosult lesz?
4. cikk / 737 Pedagógus I. vagy gyakornoki besorolás
Kérdés: A bölcsőde 2016. augusztus 22. óta felsőfokú végzettségű (E besorolású) kisgyermeknevelőként foglalkoztatja a dolgozót. Főiskolai oklevelet szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, így a Púétv. alapján pedagógus-besorolásba tehető. Gyakornoki fokozatba kell-e sorolni gyakornoki idő megállapításával, vagy a munkáltatónál eltöltött közel 10 év szakmai gyakorlatra való tekintettel sorolható Pedagógus I. fokozatba is?
5. cikk / 737 Pedagógus I. vagy gyakornoki besorolás
Kérdés: A bölcsőde 2016. VIII. 22. óta felsőfokú végzettségű (E besorolású) kisgyermeknevelőként foglalkoztatja a dolgozót. A dolgozó főiskolai oklevelet szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, így a Púétv. alapján pedagógusbesorolásba tehető. Gyakornoki fokozatba kell-e sorolni gyakornoki idő megállapításával, vagy a munkáltatónál eltöltött közel 10 év szakmai gyakorlatra való tekintettel sorolható Pedagógus I. fokozatba is?
6. cikk / 737 Önkormányzati intézmény vezetője – csak felsőfokú iskolai végzettséggel
Kérdés: Községi önkormányzat fenntartásában lévő, de önálló intézményként működő (önálló gazdálkodás és munkáltatói jogok) étkező-konyha többek között gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatot lát el. Az étkező-konyhát vezető intézményvezetőnek (magasabb vezető, kinevezés szerinti munkaköre élelmezésvezető) rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel is az OKJ-s élelmezésvezetői szakképzettség mellett? Ugyanis a Kjt. 23. §-a szerint a magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet, ugyanakkor a 83/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a 23. § nem alkalmazható. Fenti esetben alkalmazni szükséges a Kjt. 83/A. §-át? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján kell megállapítani a magasabb vezető esetében az iskolai végzettség szintjét, illetve milyen felsőfokú iskolai szakképzettséggel kellene rendelkeznie?
7. cikk / 737 A keresőképtelenség igazolása, felülvizsgálata és munkaszervezési terhei
Kérdés: A közszolgálati ügykezelő egészségi állapotára hivatkozással (a konkrét ok a munkáltató számára nem ismert) közvetlenül próbaidejének lejártát követően, egyik napról a másikra (2025 decemberétől) táppénzre ment. A munkáltató felé kezdetben – kizárólag annak kérdésére – időszakos táppénzként kommunikálta távollétét hétről hétre, melyből aztán néhány hét után mai napig fennálló tartós táppénzes távollét lett. Azt mondta, hogy akkor fog újra dolgozni, ha jobban lesz, azt azonban nem tudja előre, hogy mikor. A munkatárs egészségi állapotáról a munkáltató konkrét információkkal nem rendelkezik. A munkáltató általános tájékoztatást kizárólag akkor kapott és kap a mai napig a munkatársról, ha maga érdeklődik annak állapota felől, egyébként a munkatárs semmilyen tájékoztatást, információt önként nem szolgáltat(ott) a munkáltató felé. A táppénzes iratait időről időre valamelyik családtagja hozza be az önkormányzati hivatal illetékes munkatársának. Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő egyik napról a másikra – a munkáltató számára ismeretlen okból – hónapokig terjedő tartós táppénzre megy, és előre nem látható ideig távol marad? Jelen eset okán felmerül, hogy hasonló helyzetben mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező köztisztviselője a próbaidő lejártát követően, egyik napról a másikra, látszólag ok nélkül nem jelenik meg a munkahelyén, több hónapja tartósan távol van táppénzes állományban a munkáltató számára ismeretlen okból, úgy, hogy egészségi állapotáról a munkáltatót érdemben nem tájékoztatja (de időről időre háziorvos által kiállított táppénzes irattal igazolja távollétét), a munkába visszatérésének ideje bizonytalan, előre nem látható? Ilyen esetben milyen jogai és a munkáltatója felé fennálló kötelezettségei vannak a köztisztviselőnek? Meddig köteles a munkáltató a köztisztviselő jogviszonyát fenntartani úgy, hogy munkaköre ellátatlanul maradt a távolléte miatt, és az önkormányzati hivatal többi munkatársának leterheltsége olyan mértékű, hogy e távol lévő munkatárs tartós helyettesítése gyakorlatilag megoldhatatlan, a helyettesítő(k)re nehezedő többletfeladatok jelentős és túlzott mértékű terhet jelentenek, adott esetben a saját munkaköri feladataik ellátását veszélyeztetik, ellehetetlenítik? Amennyiben az önkormányzati hivatalnak nincs lehetősége újabb köztisztviselői státusz létrehozására és új köztisztviselő foglalkoztatására, úgy jelen esetben szakemberszükségletének biztosítása érdekében a munkáltató jogosult-e a hónapok óta táppénzen lévő köztisztviselő jogviszonyának megszüntetésére, hogy az adott ellátatlan munkakörbe jelen lévő köztisztviselőt alkalmazhasson? Milyen indokolással teheti ezt meg? Hasonló esetben – ide nem értve a várandósság miatt tartós táppénzen lévő munkatársat – tartós, több hónapig tartó táppénzes távollét ideje alatt megszüntethető-e a közszolgálati jogviszony jogszerűen? Ha igen, miképpen szükséges eljárnia a munkáltatónak? Hogyan bizonyosodhat meg róla a munkáltató, hogy a köztisztviselő nem visszaélésszerűen veszi igénybe a táppénzes állományt? Jogosult-e részletes tájékoztatást, felvilágosítást kérni adott esetben a táppénzes igazolást kiállító háziorvostól vagy más egészségügyi szolgáltatótól, ha a tartósan táppénzen lévő munkatárs részéről csak annyi információt kap, hogy „Nem tudok dolgozni menni, mert nem vagyok jól”?
8. cikk / 737 Nyomásgyakorlás – a közös megegyezéssel történő megszüntetés érdekében
Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében szerepel a céges autó korlátlan használata, és az is, hogy a munkavállaló tartós távollét alatt is használhatja a gépjárművet. Dönthet-e egyoldalúan úgy a munkáltató, hogy amíg a munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, visszaveszi az autót, a telefont, és emellett zárolja a munkavállaló céges e-mailjének hozzáférését? A munkáltató szándéka egyértelműen a munkaviszony ellehetetlenítése azzal a céllal, hogy a munkavállaló belemenjen egy közös megegyezésbe.
9. cikk / 737 GYES-ről visszatérő kismama foglalkoztatása: kötelező részmunkaidő és a munkaidő kezdetének meghatározása
Kérdés: A munkáltatóhoz a GYES/GYED-ről visszatérő kismama a szabadságát kivéve munkába szeretne állni. A munkavállaló az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján kérte a munkáltatót, hogy a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítsa. A munkáltató működése több műszakos, a munkanap 05.45-kor kezdődik. A munkáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli a fenti szabály alapján, ám a munkavállaló munkaidejének beosztási joga a munkáltatónál van. A munkáltató beoszthatja-e a munkavállalót 05.45-ös kezdettel munkavégzésre? Ha a munkavállaló így nem tudja a gyermekét bölcsődében, óvodában elhelyezni a korai munkakezdési időpont miatt, hivatkozhat-e a munkáltató együttműködési kötelezettségének a hiányára, és így kérheti-e a 07.00–08.00 óra körüli beosztás szerinti munkavégzés kezdetét? A gyermek bölcsődei, óvodai elhelyezésének kérdéskörében mennyiben vizsgálhatja a munkáltató a munkavállaló házastársának, élettársának szerepét a bölcsődei, óvodai elhelyezés kapcsán? Továbbá, a munkáltatónál (fél)automata gépek üzemelnek. A munkavállaló feladata ezen gépek kezelése. Ha egy munkavállaló hiányzik, a rábízott gépeket más kollégák, például áthelyezéssel vagy túlóra elrendelése mellett csak ideig-óráig tudják kezelni. Hosszabb távon, akár 2-3 hét elteltével ez a fajta helyettesítés már a helyettesítő kollégára ró aránytalan terhet. A munkáltató hivatkozhat-e arra, hogy a berendezéseinek működtetése 8 órás munkaviszonyt igényel, azaz a visszatérő kismama négyórás foglalkoztatása a munkáltató számára azt jelenti, hogy az adott gépet az adott műszakban 50%-os kihasználtsággal tudja csak működtetni? Ez megalapozhat-e egy munkaviszony-megszüntetést?
10. cikk / 737 Fizetés nélküli szabadság kiadása a gyermek hároméves kora után
Kérdés: A munkavállaló pár hónapot dolgozott a cégnél, mielőtt bejelentette várandósságát. Kilenc éve van otthon a három gyerekkel, és most járt le a GYES folyósításának időtartama. A gyermek nem fogyatékos, nem áll fenn semmilyen olyan körülmény, ami miatt ellátásban részesülnének utána. A munkavállaló szeretne visszajönni hozzánk dolgozni négy órában, de majd csak szeptemberben tud, mert nem tudja hova rakni a hároméves gyereket, aki még nem jár óvodába. Elkezdtük kiadni a bent maradt szabadságait, illetve megemeltük a munkabérét. Kötelesek vagyunk-e szeptemberig fizetés nélküli szabadságon tartani őt, és szeptembertől foglalkoztatni? Mivel három gyermeke van, alapesetben a gyermek hatéves koráig el kellene fogadnunk a négyórás munkaidőben történő foglalkoztatását. Amennyiben nincs ilyen kötelezettségünk, nem szeretnénk fenntartani a jogviszonyát, mert nem tudunk várni szeptemberig. Élhet-e a munkáltató felmondással? Ha igen, milyen opció a legbiztonságosabb a közös megegyezés mellett?
