Találati lista:
1. cikk / 679 Gyakornoki idő és minősítés
Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket foglalkoztatunk. Kisgyermeknevelőnk határozott idejű jogviszonyban dolgozik, Gyakornok besorolással. Gyakornoki ideje a határozott idejű szerződés végéig szólt, azaz 2025. 06. 30-ig, ezzel azonban még nem szerezte meg a 2 év szakmai gyakorlatát, ez csak 2025. 08. 13-án teljesült. 2025. 07. 01-jei hatállyal jogviszonyát 2025. 11. 30-ig meghosszabbították, így gyakornoki ideje 2025. 08. 13-ra módosult. A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint, ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapban tesz minősítő vizsgát a pedagógus. Ennek a törvényi előírásnak az említett pedagógus nem tett eleget, mivel szerződését később hosszabbították meg, amivel biztossá vált, hogy a szakmai gyakorlathoz szükséges 2 év teljesül. Azóta jelentkezett az őszi minősítési eljárásba, minősítése folyamatban van. Hogyan kellene eljárnunk helyesen a fenti esetben? Meg kell hosszabbítanunk a gyakornoki időt? Amennyiben igen, meddig?
2. cikk / 679 Bérkorrekció és távollétidíj-számítás
Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?
3. cikk / 679 Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után – ha felszámolás alatt áll a cég
Kérdés: Felszámolás alatt álló cég esetén GYES-ről visszatérő édesanyánál ugyanúgy el kell-e végezni az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciót?
4. cikk / 679 Többlettanítási igény – jogcímek és megoldások
Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott intézményvezető és tagintézmény-vezető többlettanítási igényt adott le, melyhez a jelenléti ívet is csatolta. Ez viszont nem támasztja alá a többletmunkát. Tekintettel arra, hogy a társult kistelepülésen egy csoport van az óvodában, a csoportban két óvónőt és egy dajkát foglalkoztatnak, akik közül az egyik óvónő a tagintézmény-vezető. A tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult. Van olyan munkaszervezési módszer, amellyel ennél az esetnél meg lehetne oldani, hogy ne legyen folyamatos többletmunkája a tagintézmény-vezetőnek, tekintettel arra, hogy magas az anyagi vonzata, melyre az állami támogatás már nem nyújt fedezetet?
5. cikk / 679 Munkabért terhelő követelések – a letiltás sorrendje
Kérdés: A Vht. 63. §-a alapján a 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot. Két letiltás esetén a levonás mértéke 50%, vagyis 33% és 17%. Nettó 500 ezer forintos bérnél két letiltás esetén a letiltás 50%, 250 ezer forint és a 200 ezer forint feletti rész 50 ezer forint, összesen 300 ezer forint. A 33% és 17% arányát a 300 ezer forinthoz viszonyítsuk (198 ezer és 102 ezer forint), vagy a 250 ezerhez, de akkor a maradék 50 ezer forint melyik letiltásban fog törleszteni? És mi van akkor, ha van egy sorban álló harmadik is?
6. cikk / 679 Letiltás a munkabérből – a végrehajtás alól mentes rész
Kérdés: A letiltás módosult szabályai szerint 2025. július 1-jétől a mentes rész 116.029 Ft. Ezt a szabályt mind egy korábban kiadott, mind egy új letiltás esetén alkalmazni kell már? Melyik havi munkabérnél, a június vagy csak a július havitól? A családi adókedvezmény mentes a letiltás alól 2025. július 1-jétől. Ez a mentesség csak az újonnan kiadott letiltásokra vonatkozik? Akiknek „régi” letiltásuk van, abból pedig ugyanúgy kell levonni, mint eddig?
7. cikk / 679 Dajka visszasorolhatósága – az „igazságosság” szerepe
Kérdés: Bölcsődei dajkánk 2020. november 1-jén kezdett dolgozni „C” besorolással. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik ruhakészítő szakmában, illetve egy 33149901 gyermek- és ifjúsági felügyelő OKJ-s szakképesítéssel. Értelmezésünk szerint, mivel nem rendelkezik érettségivel, „C” helyett csak „B” besorolású lehetne. Helyes-e az értelmezésünk, továbbá vissza lehet-e sorolni „C” helyett „B”-be? Ha igen, mikortól? Ha nem lehet, akkor gyakorlatilag ez a dajka 5 éve a magasabb pótlékot kap, mint a társai, akik rajta kívül helyesen mindannyian „B”-be vannak sorolva. Ez így nem igazságos a többiekre nézve. Mi lenne a helyes eljárás ebben az esetben? Az 5 évi pótlékkülönbözet hozzávetőlegesen 272.000 Ft.
8. cikk / 679 Ami a „Pedagógus I” fokozatba soroláshoz kell
Kérdés: Bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő, aki 2025-ben szerez diplomát, de előtte a bolti eladó középfokú végzettségével dolgozott legalább 6 évet, Pedagógus I. fokozatba sorolandó-e?
9. cikk / 679 Felsőfokú végzettségtől a pedagógus-életpályáig
Kérdés: A 15/1998. NM rendelet képesítési előírásaival kapcsolatban kérdezzük bölcsődei kisgyermeknevelő ügyében. E munkakörbe szeretnénk felvenni egy védőnőt és egy szociális munkást úgy, hogy a meglévő főiskolai végzettségük mellett elvégeznék a fenti rendeletben előírt középfokú képesítést is. A rendelet szerint pontosan ki a felsőfokú szociális szakképzettségű személy? A szociális munkás e körbe értendő? Ha a bölcsődében középfokú „E” besorolású kisgyermeknevelő utáni „szint” felsőfokon, mint „F” nem létezik, akkor a védőnőt és a szociális munkást (plusz megfelelő középfokú képesítéssel) mi alapján tudjuk a pedagógus-életpálya szerint gyakornoknak vagy Pedagógus I.-nek felvenni? Mert a felsőfokban egyáltalán nem kételkedünk, ha, mondjuk, egy javítóintézetben lévő kisgyermeknevelőről lenne szó. A bölcsődében mint kisgyermeknevelőt ezt a két felsőfokú végzettségű személyt hogyan, mi alapján sorolhatjuk be a pedagógus-életpálya hatálya alá?
10. cikk / 679 Ha a munkavállaló nem kéri a szabadsága kiadását
Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló a saját döntése alapján kiadható hét munkanap szabadságáról nem hajlandó nyilatkozni? Írásban felszólítottuk, e szabadságnapok kiadásáról nyilatkozzon november 25-ig, hogy tervezni tudjunk az év végi feladatkiosztás kapcsán, de ennek nem akar eleget tenni, felháborodott a levélen is. Mit tehetünk?
