Közfoglalkoztatottak szabadságmegváltása

Kérdés: Közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó kérdéssel fordulnék Önökhöz. Az Mt. 125. §-a előírja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Azonban a közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) 2. §-a (5) bekezdésének aj) pontja kizárja az Mt. szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor további rendelkezést nem tartalmaz e tárgyat érintően. Értelmezésem szerint jogilag nincs szabályozva a közfoglalkoztatottak szabadságának kiadása. A közfoglalkoztatási jogviszonyok esetén a dolgozók jogosultak-e a fel nem használt évi rendes szabadság megváltására, és egyben a munkáltatónak kötelessége-e megváltani a ki nem vett szabadságot? A jogalkotó több rendelkezését is figyelembe véve megállapítható, hogy szigorúbb szabályozást alkotott a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozóan, mint az egyéb munkaviszonyok esetében, ennek értelmében dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a szabályozásra hivatkozva nem fizeti ki a bent maradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabályok alapján a közfoglalkoztatási jogviszonyban valóban nem alkalmazandó az Mt. szabadság megváltására vonatkozó 125. §-a. A Kftv. ugyanakkor a közfoglalkoztatottak számára is biztosít naptári évenként 20 munkanap szabadságot azzal, hogy ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Közalkalmazottak besorolása – iskolák működtetési feladatait ellátók

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények állami fenntartásba adásából eredően a működtetési feladatot ellátó közalkalmazottak a Kfáftv. 7. §-ának (1) és (6) bekezdése alapján fenntartói döntéstől függően kerültek át az oktatási intézményből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaszerződés rövid időtartamra szólóan

Kérdés: Eseti, alkalmi munkavállalás (1-30 nap között) esetén milyen típusú szerződés kötendő a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakra többféle lehetőség is kínálkozik. Nem kizárt, hogy az Mt. 192. §-a alapján, az általános munkajogi és adójogi szabályok szerint állapodjanak meg a felek a határozott időre szóló munkaviszonyról, legfeljebb öt évre szólóan. Egybefüggő 30 napos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Teljesítménybér összegének megállapítása

Kérdés: A munkáltató varrodát üzemeltet, a varrónőket kizárólag teljesítménybérrel díjazza. A minimálbér felét elérő garantált bér szabályát betartva akkor is kiegészíti a munkavállalók munkabérét a minimálbér felére, ha a teljesítményük alapján ezt nem érik el. A törvény úgy határozza meg a teljesítménybér és az időbér elhatárolását, hogy míg az időbérrel díjazott munkavállaló mindig megkapja a szerződött bérét, függetlenül a teljesítményétől, addig a teljesítménybéres dolgozónál úgy kell megállapítani a teljesítménybér-tényezőt, hogy a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a bére legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. Ha a munkavállaló nem teljesíti a normát 100%-osan, akkor a munkáltatónak kötelessége-e kiegészíteni a bérét a minimálbér 100%-ára, vagy ténylegesen a munkavállalónak annyit kell kapnia, amennyit arányosan teljesített, figyelembe véve természetesen a minimum 50%-os szabályt? A BH 1999.474. számú bírósági döntés ez utóbbit támasztja alá. A munkáltató megsérti-e az Mt. 136. §-ának (1) bekezdését, ha nem adja meg a minimálbért ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott BH 1999.474. számú bírósági döntés rögzíti, hogy a legkisebb munkabérnek megfelelő összegű munkabérre akkor jogosult a teljes munkaidővel foglalkoztatott munkavállaló, ha a teljesítménykövetelményt teljesíti, vagy ha annak teljesítése nem csak rajta múlik, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Teljesítménybér és minimálbér

Kérdés: A dolgozók teljesítményalapú bért kapnak. Előfordul azonban, hogy egy-egy dolgozó az általa teljesített darabszámmal nem éri el a minimálbért. Ilyenkor kötelező-e minden esetben a minimálbérre kiegészíteni a bérüket? Szerintünk nem, hiszen ezzel nem serkentjük őket nagyobb teljesítményre, és a többet teljesítőkkel szemben is etikátlan lenne mindez. A munkaszerződésben hogyan szabályozzuk az eltérő teljesítményhez kapcsolódó alapbért?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 136. §-a alapján az időbérként a munkaszerződésbe foglalt alapbér összegének el kell érnie legalább a kötelező legkisebb munkabér összegét (vagy részmunkaidő esetén annak időarányos részét). Teljesítménybérezés esetén azonban a munkavállaló nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Vezető munkabére a cég felszámolás hatálya alá kerülése esetén

Kérdés: Felszámolóként több felszámolás alatt lévő céget képviselünk. Az egyik ilyen cégnél az ügyvezető munkaviszonyát megszüntettük, amely több mint tizenkét éve állt fenn. Rendkívül magas fizetést kapott, ezért magas végkielégítést kellene fizetnünk neki. Jól értelmezzük az új csődtörvényi rendelkezést, miszerint a felszámolás befejezéséig legfeljebb kéthavi garantált bérminimumnak megfelelő összeget fizethetünk ki neki? Úgy láttuk ugyanis, hogy ez az összeg az Mt.-ben hathavi távolléti díjnak felel meg, és nem tudjuk, melyik törvény szerint járjunk el.
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság ügyvezetője az Mt. értelmében vezető állású munkavállalónak minősül [Mt. 208. § (1) bek.]. Ezen munkavállalókra a törvény speciális szabályokat állapít meg. Ezek közé tartozik az is, hogy a vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Alapbér-kiegészítés – nincs ilyen kötelezettség

Kérdés: Arra vonatkozóan, hogy az Mt. rendelkezései szerint végzett távollétidíj-számítás alapján a munkabérek védelme érdekében a havi alapbér a szabadság miatti távollét következtében lehet-e kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege, két korábbi kérdésben (1598, illetve 1610) egymásnak ellentmondani látszó válaszokat adtak. A törvényeknek, illetve a jogszabályoknak megfelelően hogyan járunk el helyesen, ha alkalmazzuk a kiegészítést, vagy ha nem?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bek.]. Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek.]. Elöljáróban: az Olvasó kérdésében említett két írás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Pénztáros képesítési előírása

Kérdés: Az 1583-as kérdéshez kapcsolódóan: Pénztárosi munkakör betöltéséhez (FEOR 4123) jogszabály előír kötelezően középfokú végzettséget, vagy elegendő az alapfokú végzettség?
Részlet a válaszából: […] A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint a 4123-as számmal jelölt pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor foglalkozás körébe tartozó tevékenységek rendkívül szétágazóak lehetnek: idetartozhat a pénzügyi nyilvántartások vezetésével, statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Műtőssegéd garantált illetményének mértéke

Kérdés: Az egészségügyben a műtőssegédek minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosultak garantált illetményként?
Részlet a válaszából: […] A 356/2008. Korm. rendelet a Kjt. 61. §-a szerinti kritériumoknak megfelelően határozza meg az egyes egészségügyi munkakörök betöltőinek fizetési osztályát. Az 1. számú melléklet alapján a műtőssegéd – ha nincs szakképesítése – az "A"-ba, ha van, a "B"-be sorolandó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Műszakpótlék egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Vállalkozásunk rendszeresen foglalkoztat alkalmi munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül (munkabérük órabérben van meghatározva). Részükre kell-e műszakpótlékot fizetni, amennyiben éjszakára vannak beosztva, vagy esetleg a Munka Törvénykönyvének ezen szakasza rájuk nem vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatásnak mint atipikus munkaviszonynak a munkajogi feltételeit az Mt. 201-202. §-a szabályozza. Az Mt. csak azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek esetükben eltérnek az általános szabályok szerint foglalkoztatott munkavállalókra irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
1
8
9
10
13