Találati lista:
1. cikk / 1323 Nyugdíjas felmentési ideje alatti új munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévő dolgozó nyugdíjba menetel miatti – felmentési idején belül – munkavégzés alól van mentesítve. A munkavégzés alóli mentesítési idő kezdetétől határozatlan idejű kinevezéssel lehet-e alkalmazni új munkavállalót?
2. cikk / 1323 Költségvetési szerv beolvadása – a további foglalkoztatás elutasítása
Kérdés: Intézményünk könyvtári szervezeti egysége, ahol a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak, 2025. november 1. napjával beolvad egy másik költségvetési szervezetbe, a helytörténeti gyűjteménybe, ahol a kollégák az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók lesznek. Egy kolléganő nyugdíjasként dolgozik. Ha nem fogadja el az új munkaszerződést, jár-e neki végkielégítés vagy felmentési időre járó díjazás?
3. cikk / 1323 Rokonok az óvodában
Kérdés: Hozzátartozó foglalkoztathatósága: önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodó szervként működő óvodánál, ahol az óvodavezető a munkáltatói jogkör gyakorlója, létesíthet e bármilyen jellegű jogviszonyt a vezető vér szerinti gyermeke?
4. cikk / 1323 Egészségi alkalmatlanság – a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése
Kérdés: Szociális intézményünkben közalkalmazottunk négy éven belül betölti a hatvanötödik életévét, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt. Közel kilenc éve dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban az intézményünknél. A munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvostól „alkalmatlan” minősítést kapott. A munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani a közalkalmazott részére. Milyen módon kell megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, és milyen juttatások illetik meg a megszüntetésből adódóan?
5. cikk / 1323 Vasárnapi munkavégzés
Kérdés: Egy dolgozó rugalmas munkaidőben dolgozik, munkaidőkeretben, a törzsidő 9–15 óráig tart, hétfőtől péntekig. A munkaköre szerviztechnikus. A munkavállaló kérésére, esetenként dolgozhat-e vasárnap úgy, hogy helyette a következő héten egy hétköznapot megkap pihenőnapnak? Jár-e a munkavállalónak vasárnapi pótlék?
6. cikk / 1323 Munkabérelőleg minősítése
Kérdés: A munkabérelőlegnek mi a helyes jogi minősítése? Polgári jogi kölcsönnek minősül, és ezáltal a munkabérelőleg nyújtásával kapcsolatos megállapodás szükségszerűen polgári jogi kölcsönszerződés, vagy pedig az „megmarad” a munkajog területén, és úgy kell a munkabérelőlegre tekinteni, mint olyan, jövőben kifizetendő munkabér, amelynek pusztán az esedékességét „hozzák előre” a felek, és azt – annak visszafizetése céljából – az időben későbbi havi munkabérekből levonják? A Hpt. értelmében a munkabérelőleg pénzkölcsön nyújtásának minősül?
7. cikk / 1323 Nyugdíjas státusz igazolása
Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása esetén – figyelembe véve a GDPR előírásait is – kérheti-e a munkáltató a munkavállalótól a nyugdíj-megállapító határozat másolatát? Amennyiben igen, a határozat teljes terjedelmében bekérhető, vagy elegendő csak azokat a részeket (oldalakat) bekérni, amelyek a munkáltató szempontjából relevánsak, illetve elfogadható-e, ha a munkavállaló a számára érzékeny, nem releváns adatokat (pl. ellátás összege, egyéb ellátások) kitakarja? Ebben az esetben mennyi a megőrzési idő? Amennyiben a dokumentum másolata nem kérhető be jogszerűen, milyen módon tudja a nyugdíjas munkavállaló hitelt érdemlően igazolni nyugdíjas státuszát a munkáltató felé? Végezetül, egy esetleges hatósági (pl. munkaügyi vagy adóhatósági) ellenőrzés során a hatóság kérheti-e a munkáltatótól a nyugdíjhatározat másolatát, illetve annak meglétét vizsgálhatja-e?
8. cikk / 1323 Szakemberhiány az óvodában – a lehetséges megoldás
Kérdés: Óvodánk három csoporttal működik, egy pedagógiai asszisztenssel, csoportonként két óvodapedagógussal és három dajkával. Szeptember elsejétől a nagycsoportban az egyik pedagógus álláshely üressé vált határozott időre (egy évre), és sajnos a mai napig nem jelentkezett óvodapedagógus az álláshelyre. Ilyen esetben átmenetileg/határozott időre megbízható-e egy 4. dajka (3 csoportban így 4 dajka lenne), annak ellenére, hogy a kormányrendelet rögzíti, csoportonként csak 1 dajkát lehet alkalmazni? Amennyiben ez nem megoldás, hogyan oldhatnánk meg jogszerűen a szakemberhiányt? Két elsőéves óvodapedagógus is szívesen jelentkezne az álláshelyre, azonban a jogszabályban úgy olvastam, hogy csak utolsó éves diákokat lehet alkalmazni.
9. cikk / 1323 Fizetés nélküli szabadság kérelmezése
Kérdés: Önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott éves fizetett szabadsága elfogyott. A Kjt. és a háttérszabályként alkalmazandó Mt. a fizetés nélküli szabadság eseteit konkrétan meghatározza, valamint az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének r) pontja rendelkezik arról, hogy ezektől az előírásoktól a munkavállaló javára el lehet térni. Ez utóbbi értelmezhető-e a fenti esetre úgy, hogy a közalkalmazott éves fizetett szabadságának kivételét követően kérhet-e fizetés nélküli szabadságot? Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató munkavégzés alóli mentesítése alkalmazható-e a fenti esetben? Ha igen, mik a feltételei? Kell-e különmegállapodás róla? A fent említett két jogszabályhely alapján kérheti-e a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadságot akár egy-egy napra is? Ez milyen módon és milyen feltételekkel adható? Esetlegesen mitől esik el a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt (pl. biztosítási jogviszony)?
10. cikk / 1323 „Szabadsághalmozódás” – a kiadás elrendelése
Kérdés: Önkormányzatunknál az éves szabadságok kiadásának egyeztetése során megállapítást nyert, hogy a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott hivatalsegédnek 145 nap ki nem vett szabadsága van nyilvántartva, melyből 30 nap az idei évi, míg 115 nap 2014–2019. évekről „ragadt bent”, a korábbi településvezető ideje alatt halmozódott fel. Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót a szabadságának kivételére abban az esetben, amennyiben a munkavállaló nem akar szabadságra menni? Az Mt. erre nem tartalmaz kifejezett választ. A munkavállaló azért nem akar szabadságra menni, mert azzal számol, hogy így a munkaviszony megszűnésekor hozzá fog jutni a szabadság pénzbeli megváltásához. Véleményem szerint, amíg a munkáltató az ilyen úgynevezett „beragadt” szabadságot nem adja ki, folyamatos jogsértő állapotot tart fenn. A munkáltató tudja úgy a munkát szervezni, hogy helyettesítéssel elláttatja a hivatalsegédi feladatokat, és elrendeli a munkavállaló ki nem adott 115 nap szabadságának kivételét egy részletben. Van-e joga a munkáltatónak így elrendelni a szabadság kivételét, kötelezheti-e a munkavállalót ilyen formában a szabadság kivételére? Mi van abban az esetben, ha a munkavállaló ezt nem fogadja el, szándékosan nem megy el szabadságra? Milyen eszköze van még ezenkívül a munkáltatónak arra, hogy a jogsértő állapotot megszüntesse, és a munkavállaló szabadságát rendezze?
