1242 cikk rendezése:
1. cikk / 1242 Tanulmányi szerződés – kizárt a közfoglalkoztatásban
Kérdés: Közfoglalkoztatásban állóval köthet-e tanulmányi szerződést a munkáltató? A képzés, tanfolyam három-négy hónapos. Mi a helyzet akkor, ha a tanfolyam végzése alatt megszűnik a jogviszony a határozott idő lejárta miatt, és a következő naptól új közfoglalkoztatotti jogviszony indul?
2. cikk / 1242 Egyenlő bér elve és az iskolaszövetkezeti munka
Kérdés: Sérti-e az Mt. 12. §-a szerinti egyenlő bánásmód követelményét, ha a munkáltató a nála a Szövtv. 10/B. §-a alapján foglalkoztatott diákok esetén a munkáltatónál munkaviszonyban álló dolgozókétól eltérő, más órabéres bérrendszer alapján számol el azonos vagy hasonló munkakörök betöltésénél?
3. cikk / 1242 Cafeteria csak a polgármesternek
Kérdés: Ha egy önkormányzatnál úgy döntenek, lesz cafeteriajuttatás, de csak a polgármester kapja meg úgy, hogy rajta kívül van még közalkalmazott falugondnok, közalkalmazott kulturális szervező, munkaviszonyban álló adminisztrátor és karbantartó, abban az esetben nem sérül az Mt. szerinti egyenlő bánásmód elve? Azt tudjuk, hogy összegben lehet eltérés, mert nem ugyanazon munkakört látják el.
4. cikk / 1242 Idénymunka értelmezése – akár egész évben
Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Efotv. szerint a munkavállalók olyan mező- és erdőgazdasági tevékenységet végeznek, amely magában foglalja a növénytermesztés, állattenyésztés, halászati, vadászati vagy egyéb mezőgazdasági munkák idényjellegű részét, például: ültetés, betakarítás. Illetőleg mezőgazdasági idénymunkának minősül még a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével. Mezőgazdasági idénymunka csak egy meghatározott időszakban (idényben) történhet az adott éven belül, vagy annak az eshetőségét sem zárja ki a törvény, hogy egy vállalat nemcsak idényjelleggel, hanem egész évben mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztassa a munkavállalóit? Ha utóbbira van lehetőség, milyen tevékenység lehet rá példa?
5. cikk / 1242 Várandós önkéntes tartalékos szolgálatteljesítése
Kérdés: Várandós kismama önkéntes tartalékos törzsőrmesterként állandó/tartós behíváson tartózkodik több mint fél éve. A kismama folyamatos foglalkoztatásban van, várandósságát közölte a felettesével, aki erre reagálva azonnal passzív állományba akarja őt tenni, arra hivatkozva, hogy nem tud részt venni a kiképzéseken, pedig egyébként irodai munkakört lát el, és felmentéssel rendelkezik egyenruha viselése és kiképzésen történő részvétel alól. A várandós nő a 2011. évi CXIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése szerint mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól. Tehát mentesül a munkakötelezettség alól, de ugyanúgy jogosult az alapbérére a kismama?
6. cikk / 1242 12 órás műszakrend és helyettesítés a munkáltatói jogkörben
Kérdés: Egy vállalat a szolgáltatását úgy kívánja megoldani, hogy 12 órás váltott műszakban foglalkoztatná a munkavállalóit. A 12 órás foglalkoztatáshoz sem az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése, sem az a), sem a b) pontja szerinti feltételek nem állnak fenn. Van-e más megoldás a 12 órás napi foglalkoztatáshoz? A munkaviszony létesítésével kapcsolatos iratokat alapesetben a munkáltatónak kell aláírnia. Lehetséges-e az a megoldás, hogy a munkáltató helyett és nevében az ezzel a feladattal írásban megbízott munkavállaló írja alá úgy, hogy az aláírása mellett a „h” betűjelzést használja?
7. cikk / 1242 Helyettesítési kérdések – a „GYES-ről” való visszatérés következményei
Kérdés: Felmondhat-e a munkáltató a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon (gyermekgondozást segítő ellátáson) lévő munkavállaló helyére felvett másik munkavállalónak azzal az indokkal, hogy visszaveszi a korábbi munkavállalóját ugyanabba a munkakörbe, és nincs másik felajánlható munkakör a részére? Kötelező-e visszavenni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévőt a korábbi munkakörébe, vagy fel lehet ajánlani neki egy másik munkakört? Fel lehet-e mondani neki, ha nem fogadja el a felajánlott másik munkakört? Mit tehet a munkáltató, ha a két személy közül csak egyet kíván foglalkoztatni? Mindkét munkavállalónak határozatlan idejű munkaszerződése van.
8. cikk / 1242 Munkaidőkeret bevezetése és a bérpótlékra való jogosultság
Kérdés: Településünkön a művelődési központban (alapító, fenntartó: önkormányzat, TEÁOR: könyvtári, levéltári tevékenység, a dolgozók jogviszonya: munkaviszony) 3 havi munkaidőkeret bevezetését tervezzük egyes munkavállalók tekintetében, mivel az intézményben számos olyan rendezvény lebonyolítására kerül sor, amely szombaton, vasárnap, munkaszüneti napon, olykor éjszakába nyúlóan kerül megrendezésre (pl. színházi előadás, koncert). A munkaidőkeret alkalmazása esetén milyen pótlékokkal kell számolnia az intézménynek?
9. cikk / 1242 Egy munkaviszony – több munkáltatóval
Kérdés: Az Mt. 195. §-a szabályozza azt az esetet, amikor egy munkaviszonyban több munkáltató van. Szabályos-e az, ha az egyik munkáltató külön kötött határozatlan idejű munkaszerződést a munkavállalóval, majd később belépett a másik munkáltató határozott idejű munkaszerződéssel a jogviszonyba? Mi a helyes eljárás akkor, ha a határozatlan munkaviszonyt biztosító munkáltató „ki kíván szállni” a jogviszonyból? Ilyenkor beszélhetünk jogfolytonosságról, ha a másik munkáltató felkínálja a továbbfoglalkoztatást? Vagy először le kellene zárni a munkaviszonyt, és kifizetni a végkielégítést a munkavállalóknak? Szabályos-e egyáltalán a külön kötött munkaszerződés? Jogfolytonosság esetén a határozott idejű munkaszerződéseket felkínáló munkáltatónak milyen kondíciókkal kellene átvenni a munkavállalókat?
10. cikk / 1242 Vetőmag-előállítás – mint mezőgazdasági idénymunka
Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkának tekinthető-e a kukorica-vetőmagok előállítása az egyszerűsített foglalkoztatás szempontjából? A szóban forgó vállalatnál a munkavállalók az elültetett takarmánykukoricát – mint mezőgazdasági terméket – betakarítják, válogatják, szárítják, morzsolják, csávázzák, és végül becsomagolják 10 kg-os zsákokba. A zsákban lévő magok kerülnek vetőmagként újra elültetésre. A vetőmag előállításához szükséges kukoricát csőben, csuhéjosan takarítják be a munkavállalók, és a fent leírt fázisokon keresztül válik csomagolt vetőmaggá. Értelmezésünk szerint a törvényi feltételek fennállnak ahhoz, hogy mezőgazdasági idénymunkának tekinthessük a vetőmag-előállítási tevékenységet, mivel nem történik meg a termény továbbfeldolgozása (pl. nem készül a kukoricából konzerv).
