Keresőképtelen testépítő – aranyérem a betegszabadság alatt

Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A kérdésnek van egy munkajogi és egy adatvédelmi vetülete. Az Mt. szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, továbbá a betegség miatti keresőképtelenség idejére felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Sztrájkjog gyakorlása veszélyhelyzet idején

Kérdés: A nyári hónapokban egyeztetések kezdődtek a felek között, mivel a szakszervezet sztrájkot akart szervezni, azonban nem volt megállapodás a még elégséges szolgáltatás tárgyában (a munkáltató szociális alapellátási tevékenységet végez). Végül augusztus végén a szakszervezet bírósághoz fordult, és egy felülvizsgálati eljárás után megszületett a bírósági végzés, amely megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Közben viszont veszélyhelyzetet rendeltek el. Ilyenkor lehet jogszerűen sztrájkolni – a végzés megtartása mellett –, vagy újra meg kellene állapítani a még elégséges szolgáltatás feltételeit?
Részlet a válaszából: […] Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Felülvizsgálati eljárás a bizonyítás jogszabálysértő lefolytatása okán

Kérdés: Ha a másodfokú munkaügyi bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét úgy, hogy sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság az én tanúimat nem idézte és nem is hallgatta meg, akkor mit tehetek, hová fordulhatok?
Részlet a válaszából: […] A jogerős ítélettel szemben felülvizsgálatnak van helye jogszabálysértés esetén [Pp. 270. § (2) bek.]. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el. A Kúria döntéseiben kifejtette, hogy az ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Nem megfelelő szakértői véleménnyel okozott kár

Kérdés: Kérhetek-e kártérítést a munkaügyi bíróságon, ha az elsőfokú bizottság kevesebb százalékot állapított meg ugyanazon időben, mint az igazságügyi orvosszakértő? Már két éve tart az ügy.
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni, amely alapján a hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Kormány- vagy köztisztviselői jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése – a jogkövetkezmények

Kérdés: Tavaly novemberben felmentettünk a hivatalban egy köztisztviselőt, úgy tűnik, az általa indított perben nem nekünk "áll a zászló". Tudomásunk szerint, ha alperesként veszítünk, nem a Ktv. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmaznia a bíróságnak. Nem bánjuk, hiszen pervesztesként akár kevesebbet is fizethetünk. Helytálló-e az információnk?
Részlet a válaszából: […]  A Kttvh. 3. § (5) bekezdése szerint a Kttv. 193. és 194.§-át a folyamatban lévő perekben is alkalmazni kell. A 193. § a munkáltatói, a194. § a köz- és kormánytisztviselői jogellenes jogviszony-megszüntetésjogkövetkezményeit állapítja meg, amely számos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Létszámcsökkentésre alapított felmondás

Kérdés: Egy cég felszámolása során több munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő indokra – konkrétan létszámcsökkentésre – hivatkozva rendes felmondással szüntettük meg, figyelemmel arra, hogy a munkáltató a felszámolási eljárás alatt beszüntette termelőtevékenységét. A felszámolást elrendelő jogerős bírósági ítéletet időközben egy felülvizsgálati eljárás eredményeként hatályon kívül helyezték. Jogellenessé váltak-e ennek következtében a korábban közölt rendes felmondások?
Részlet a válaszából: […] Az MK 95. szerint a felmondási indok valóságánakkövetelménye [Mt. 89. § (2) bek.] azt jelenti, hogy a tényeknek meg nem felelőmunkáltatói indokolás eleve nem fogadható el. Eszerint azon indokolás, amelyiknem felel meg a tényszerűség követelményének, nem tekinthető valósnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.