Részmunkaidőben visszatérő szülő szabadságának kiadása

Kérdés: GYES-ről visszatérő munkavállaló jelezte, hogy szeretne visszajönni az eddigi 8 órás munkarendből 4 órás munkarendbe, mivel gyermekek otthongondozási díjában (GYOD) részesül. Ha a felhalmozott szabadságát – ami 50 munkanap – 8 órában adjuk ki, ez érinti a GYOD-ellátás folyósítását? Megtehetjük, hogy kérésére a szabadságait 4 órában adjuk ki úgy, hogy a munkabére ezáltal csökkenni fog?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 58. §]. Ilyen esetben a felhalmozott szabadság kiadásakor már az esedékességkor irányadó munkaidő és munkabér alapján kell a távolléti díjat megállapítani [Mt. 148. §]. Ezzel a munkaszerződés-módosítással tehát már nem áll fenn a GYOD-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Költségvetési szerv intézményvezetője a nők 40 évi jogosultsági idővel rendelkező kedvezményes nyugdíjazása okán felmentési idejét tölti, közalkalmazotti jogviszonya 2022. augusztus 31-ig tart. A 2022. május 4. és 2022. augusztus 31. közötti időszakra mentesítve van a munkavégzés alól. Avezetői megbízása korábban, 2022. július 31-én szűnik meg. Tehát az augusztusi hónapban még él a közalkalmazotti jogviszonya, de már nem intézményvezetői minőségben. Az augusztusi hónapra járó távolléti díjba bele kell-e számolni a vezetői pótlékot úgy, hogy a vezetői megbízása már nem él? Melyik jogszabályi hivatkozás az, amelyik megengedi vagy tiltja a vezetői pótlék távolléti díjba való beszámítását?
Részlet a válaszából: […] ...százaléka,amely pontos mértékét e keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg (Kjt. 70. §).A közalkalmazotti jogviszonyban a távolléti díj számítása során az Mt. szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy bérpótlékként a Kjt. által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Távollétidíj-számítás – az alapbérbe épített teljesítménybér

Kérdés: Cégünknél május 1-jével bérreformra kerül sor, amelynek során megszüntetik a teljesítménybért, és beépítik az alapbérbe. Mivel eddig a távolléti díjba beleszámított a teljesítménybér összege, május 1-jétől fél évig (az irányadó időszak leteltéig) ezt továbbra is bele kell számítani a távolléti díjba, vagy esetleg figyelmen kívül kell hagyni?
Részlet a válaszából: […] ...fontos, hogy a teljesítménybért csak akkor kötelező beleszámítani a távolléti díjba, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozták meg, vagy a felek az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával rögzítették az alapbért, és az időbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Távolléti díj számítása teljesítménybér esetén

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződésükben rögzítetten, az alapbérükön felül kapnak teljesítménybért. Ez a teljesítménybér hogyan érinti a távolléti díjukat?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjata) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány (alapbérrész),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (teljesítménybérrész), ésbb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Távollétidíj-számítás szociális intézményben

Kérdés: A szociális intézményben dolgozó munkavállalóink szociális ágazati összevont pótlékban részesülnek, ez a pótlék az államkincstár támogatása szerint naptári napokra illeti meg őket, és ha szabadságra mennek, akkor is megilleti őket. Ha a munkavállaló szabadságra megy, akkor ez a pótlék távollétidíj-növelő lesz-e az Mt. 149. §-a szerint, és ezt hogyan kell kiszámolni egy adott hónapra? Ezt a pótlékot az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékként kell-e figyelembe venni? A példa: a munkavállaló június havi bruttó bére: 235 000 Ft, szociális ágazati összevont pótlék: 31 555 Ft, ledolgozandó munkanapok száma: 22, ledolgozandó órák száma 176, a munkavállaló 5 munkanap szabadságra megy. Mennyi alapbér, távolléti díj és szociális ágazati összevont pótlék illeti meg? Atávolléti díjat megelőző hat hónapra kifizetett ágazati pótlék összege: 189 330 Ft, osztónapok száma: 1456. Nem egyértelmű, hogy megkaphatja-e a teljes ágazati pótlék összegét, és ezenfelül még a távollétidíj-növelőként is figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...pihenőidőre, elő­meneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani [Szoctv. 94/L. § (4) bek.]. A távolléti díj számítása során a Kjt., a Szoctv. és a 257/2000. Korm. rendelet, valamint a kollektív szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Gyermekgondozási szabadság után részmunkaidőben

Kérdés: Két munkatársunk 2021. január 1-jétől visszajött dolgozni gyermekgondozási szabadságról. Az egyik a szülés előtt 8 órás, a másik 6 órás napi munkaidőben volt foglalkoztatva. Visszatérésükkel, megállapodás szerint, napi 4, illetve 2 órás munkaidőben történik alkalmazásuk. Mind a két dolgozó elszámolása havibéres. Munkába állásuk előtt a ki nem vett fizetett szabadságukat, amely még a 8, illetve 6 óra/nap munkaviszonyukra való tekintettel keletkezett, melyik alapbérrel kell számfejteni, 8 vagy 4 óra, illetve 6 vagy 2 óra?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a szabadsága idejére a távolléti díja illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. a) pont]. A távolléti díj számításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapbért kell figyelembe venni [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]. Annak van tehát jelentősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 70. § (1)-(3) bek.]. Ami a felmentési időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Távozó intézményvezető és a jogviszonyváltás

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől – az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított végkielégítésre, határozott idejű jogviszony esetén a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjra jogosult. Feltételezzük, hogy a szóban forgó intézményvezető határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani ezen távollétek megszűnését követően [64. § (22) bek.].A fent írtakból következően a kérdésre – a bemutatott pontosításokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Távollétidíj-számítás és a teljesítménybér

Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben idézett szabály alapján a távolléti díj három részből épül fel: kiszámítása az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (alapbérrész), valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (teljesítménybérrész)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.
1
2
3
8