Szakszervezeti képviseleti jog – a meghatalmazás

Kérdés: Az Mt. 272. §-ának (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az megteremti a jogalapot a munkavállalók munkáltatóval szembeni általános képviseletén túl az egyes munkavállaló egyedi ügyében történő képviseletre, konkrétan a munkavállaló fegyelmi eljárásban történő képviseletére? Szerintünk – a 8/1990. (IV. 23.) AB határozatot is figyelembe véve – nem, mert az Mt. 272. §-ának (6) bekezdésében meghatározott meghatalmazás nélküli képviseleti jog a szakszervezeteknek a tágabb képviseleti joga, amely lényegében egy törvényi képviseletet jelent, mégpedig nemcsak az adott szakszervezet tagjai, hanem minden dolgozó ügyében. Ezt – álláspontunk szerint – nem lehet úgy értelmezni, hogy az feljogosítja a szakszervezetet minden egyes munkavállaló minden egyes fegyelmi ügyében való képviseletre.
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó szabály szerint a szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje [Mt. 272....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Azonnali hatályú felmondás – elmulasztott jogvesztő határidő

Kérdés: Irodai ügyintézőnk a felettesével szemben a többi kolléga előtt sértő és trágár kifejezéseket engedett meg magának. A szóváltás során ő hangosan kiabált és szitkozódott. A kiabálást az ügyfelek nem hallhatták ugyan, de a kollégák között még hetekig beszédtéma volt. Van-e arra lehetőség, hogy a szitkozódó kolléga munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntessük, tekintettel arra, hogy ezzel a magatartásával nyilvánvaló módon megsértette a munkahely rendjét, a munkafegyelmet, valamint a felettesének emberi méltóságát?
Részlet a válaszából: […] Amint a bírói gyakorlat kiemeli, a munkavállaló munkahelyén olyan magatartást köteles tanúsítani, amely megfelel az általános elvárásoknak. Ebből következik, hogy munkatársával szemben nem léphet fel támadólag, nem használhat vele szemben durva, trágár kifejezéseket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Munkahelyen töltendő idő – a munkaidő után

Kérdés: Meghatározhatja-e a munkáltató (szóban, nem írásban!), hogy a munkaidő vége után mi az a legkorábbi időpont, amikor a dolgozó a kapun kiléphet (a telepet elhagyhatja)? Ha a munkaidőnek 16 órakor van vége, akkor köteles-e a dolgozó 16:20-ig a területen tartózkodni? (A pluszidő nincs fizetve!).
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló két fő kötelezettsége a munkavégzés és a munkáltató részére történő rendelkezésére állás. Előbbi kötelezettségét rendes vagy rendkívüli munkaidőben, utóbbit ezen túlmenően ügyelet vagy készenlét elrendelése esetén is teljesítheti [Mt. 52. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának lehetőségei

Kérdés: Kútkezelő munkakörben dolgozó munkavállalónkról kiderült, hogy a benzinkút árukészletéből rendszeresen eltulajdonít dolgokat. Ugyan nem lenne kizárt, hogy azonnali hatállyal megszüntessük a munkaviszonyát, de szinte bizonyos, hogy csak nagyon nehezen találnánk a helyére valakit. Mit tehetnénk, hogy "jó útra térítsük", alkalmazhatunk-e ellene olyan szankciót, amivel még nem szűnik meg a munkaviszonya, de egyúttal elmegy a kedve a munkáltató további megkárosításától?
Részlet a válaszából: […] Valóban, ez esetben minden bizonnyal meg lehetne szüntetni a munkavállaló munkaviszonyát akár azonnali hatályú felmondással is, hiszen a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan és jelentős mértékben szegte meg a munkáltató sérelmére elkövetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Tévedésből kiküldött e-mail jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalónk tévedésből egy ügyfélnek címzett elektronikus levelében olyan levelezést továbbított, amelyben más kollégákkal folytatott beszélgetése volt olvasható. E beszélgetésben sajnos nemegyszer gúnyosan, helyenként vulgáris kifejezésekkel illettek egy harmadik személyt (egy másik ügyfelet). Ez nyilvánvaló módon számos hátránnyal járt számunkra, ezért a munkavállaló magatartásának a szankcionálásán gondolkodunk, noha elbocsátani nem akarjuk. Milyen lehetőségek állnak a rendelkezésünkre?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a levél tévedésből történt elküldése is kötelezettségszegésnek minősül. Az már más kérdés, hogy az valószínűleg nem szándékos magatartással történt, legfeljebb a munkavállaló súlyosan gondatlan magatartása mutatható ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Kegyeleti jog megsértése miatti sérelemdíj

Kérdés: Milyen következményekkel jár az, ha a munkáltató nem biztosítja a munkavállaló számára a hozzátartozó temetésén való részvételt, arra távollétet nem engedélyez?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra [Mt. 55. § (1) bek. f) pont]. Hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Munkavállalónak címzett levél munkáltatói lemásolása

Kérdés: Joga van a munkáltatónak lemásolni azt a hivatalos levelet, amely különösen személyes, és amely miatt egy nap szabadságot kér a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges kiemelni, hogy csupán hipotetikus válasz adható a kérdésre, hiszen az eset összes körülményeit, a levél pontos tartalmát nem ismerjük. A munkavállaló köteles a munkáltatót minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmassági vizsgálat felülvéleményezése

Kérdés: Erdész, vadász munkakörben dolgozom egy állami cégnél. Lejárt a munkaköri alkalmasságim, ideértve a pszichológiai alkalmasságit is. A cég telephelyén kezembe nyomtak egy elsőfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra vonatkozó beutalót. Azt az utasítást kaptam, hogy ha végeztem, menjek be az üzemorvoshoz is. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményeként "véglegesen nem alkalmas" minősítést kaptam. A vizsgáló személy annyit mondott, romlottak a gyorsaságiteszt-eredményeim. Amikor az üzemorvos behívott, a rendelőben a munkáltatóm egyik képviselője is jelen volt. Az üzemorvos jelenlétében elkezdte forszírozni, hogy miért nem sikerült a pszichológiai alkalmassági vizsgálat. Kérdésére elmondtam, valószínűleg azért, mert nagyjából egy hete két nagy megrázkódtatás érte a családunkat: a lányunkat elütötték a zebrán, másnap pedig az autómat totálkárosra törték, mindezek miatt elég feszült vagyok. Ezt követően aláíratott velem egy papírt, miszerint nem kezdeményezem a másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot. Azt állította, úgysem fog sikerülni. Ezt követően az üzemorvosi vizsgálaton két hónapra ideiglenes alkalmasságit kaptam azzal a feltétellel, hogy a háziorvos beutal fül-orr-gégészeti, neurológiai, illetve pszichiátriai vizsgálatra. Miután távoztam, felhívta a munkahelyi vezetőmet, és közölte vele, biztos ittas voltam az autóbaleset alkalmával, és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is azért nem sikerült, mert iszom. A családom bátorítására fellebbeztem, amit személyes sértésnek vett. Milyen jogok illetnek meg az eljárásban a munkaköri alkalmasságot, illetve a betegjogokat rendező jogszabályok alapján? Kihez fordulhatok jogorvoslatért, és mire hivatkozzak?
Részlet a válaszából: […] Az eset valamennyi részlete, valamint az Ön egészségi állapotára vonatkozó orvosi dokumentumok ismeretének hiányában nem vállalkozhatunk arra, hogy a kérdése szerinti eljárások tekintetében pontos érvrendszert dolgozzunk ki. Ugyanakkor lehetőség van felvázolni azt a jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Sérelemdíj és a munkához való jog sérelme

Kérdés: Munkahelyemen 2016. december 20-án – a próbaidő lejárta előtt két nappal – volt a téli szünet előtti utolsó munkanap. Reggel közölték, hogy nem véglegesítenek. A nap folyamán többféle papírokat aláírtunk (pl. leltárt). Csak napokkal később vettem észre, hogy a sétálópapírokon kívül nem kaptam meg a kilépőpapírokat (a tb-kiskönyvet, a személyijövedelemadó-igazolást, a közalkalmazotti igazolást, az igazolólapot az álláskeresési járadékhoz stb.). Januárban vártam egy darabig, közben néztem az álláshirdetéseket is, kerestem munkát. Január 23-án küldtem a volt munkáltatómnak egy felszólító levelet, amiben kértem a papírokat, valamint bejelentettem sérelemdíj iránti igényemet is. A papírokat megküldték, a sérelemdíj iránti igényemet nem ismerték el, ezért bepereltem őket. A pert első fokon elvesztettem, mert az alperes kérésére nem tudtam megjelölni, milyen személyiségi jogomat sértette meg a munkáltató. Hiába mondtam a bíróságon, hogy a munkához való jogom sérült, ami a Ptk. 2:43. §-ának felsorolásából hiányzik ugyan, tehát "nem nevesített" személyiségi jog. A bíró azonban azt mondta, hogy olyan nincs. A tárgyaláson az alperesi képviselő elismerte, hogy törvényt sértettek velem szemben, mégis én vesztettem el a pert.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy nincs módunk a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt folyamatban lévő munkaügyi perben született ítéletét értelmezni, csupán a rendelkezésre álló adatok alapján fejtjük ki a véleményünket. A munkához való jog értelmezése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Ügyvezető kötelezettségszegésének szankcionálása

Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.
Részlet a válaszából: […] A válaszban azt feltételezzük, hogy a kérdésben említett ügyvezető munkaviszonyban áll a munkáltató gazdasági társasággal. Ha a munkáltató ügyvezetője – annak ellenére, hogy erre többször is figyelmeztették – helyzetével visszaélve, a valóságtól eltérően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
1
2
3
…
5