690 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Több betegségből kifolyólag 67%-os rokkant lettem. Mivel az ellátásom olyan alacsony, hogy abból nem tudok megélni, elszegődtem egy fuvarozócéghez 5 órás munkarendbe. 2015 augusztusától mind a mai napig a munkáltatóm nem akart bejelenteni, bár minden hónapban kértem. Június 13-tól, azaz a legutóbbi fizetés napjától nem adott több munkát. "Bent maradt" a májusi 18 és a júniusi 5 ledolgozott napom, azaz 23 napi bérem kifizetése maradt el. Sem a telefonhívásra, sem az sms-ekre nem válaszol. Úgy gondolom, nem is akar kifizetni. Milyen úton tudom kikövetelni a munkaadómtól a fizetésemet, amiért megdolgoztam, és jár nekem?

Kérdés: Egy cég 5+2-es munkarendben és 3 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozói részére szombati napra elrendeltek munkavégzést (egy egész műszakot) a gyártósort érintően. A dolgozók közül két ember kivételével mindenki jött dolgozni. Az egyik dolgozó szabadságot kért a szombati napra, a másik pedig jelezte szombat reggel, hogy beteg, ezért arra a napra betegszabadságot/táppénzt kellett írni neki. A háromhavi munkaidőkeret végén az adott sornak plusz műszakja lesz, nem tudják lecsúsztatni, tehát a munkáltató azt kifizeti. Azon két embernek jár a túlóra, aki beteg, illetve szabadságon volt? Illetve ha nem aznap reggeltől van szabadságon/betegszabadságon, hanem egész héten távolléten volt, akkor is jár neki a túlóra?

Kérdés: A bérjegyzéknek kell-e tartalmaznia a teljesítés hónapját (pl. április) és a kifizetés (pl. május 10.) időpontját? Mi van akkor, ha a teljesítés dátuma nem szerepel a bérjegyzéken, ezért kilépés esetén a munkáltató – mivel áprilisi utalást teljesített 2016. 04. 08.-án, a május havi munkabér pedig kilépés miatt már nem jár – azt mondja, hogy már teljesítette a kifizetést április hóban? Akkor a ledolgozott április havi munkabérem nem kapom meg? Mit lehet tenni ilyen esetben?

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállaló esetében, ha május 10-én 11 óra 20 perc a tervezett munkaidő, és erre a munkavállaló szabadságot kér családi okok miatt, hány órát kell neki elszámolni, és ez hány munkanapnak számít?

Kérdés: A "fizetett ünneppel" kapcsolatos korábbi kérdéssel kapcsolatban a választ megkaptam. Az egyik kérdésem az volt, hogy "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár-e, aki nem munkaidőkeretben, hanem általános munkarendben és órabérben dolgozik. Álláspontom szerint igen, hiszen ebben az esetben is az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken ezen munkavállalónak a teljesítendő munkaideje. A válaszuk alapján helyes azon következtetésem, mely szerint szerkesztőségük véleménye is az, hogy a "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik?

Kérdés: Veszélyes hulladék szállításával foglalkozó cég benzinkutakról szállítja el a veszélyes hulladékot a kezelőtelepekre. Mindezt belföldön végzi. A sofőr és a kocsikísérő hétfőn elindul, és általában 3-4 napig is eltart egy kör, mire visszatér a cég telephelyére. Esetükben a belföldi kiküldetés költségtérítése (napidíj) adható juttatás, vagy kötelezően el kell számolni a telephelytől távol töltött napokra? Illetve milyen dokumentációval kell az elszámolást alátámasztani? Továbbá a 437/2015. Korm. rendelet szerint, a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A rendeletből idézett részt úgy kell értelmezni, hogy ha minden hónapban átlagban kb. 15 napot távol töltenek a munkavállalók a telephelytől, akkor automatikusan 15 napra el lehet számolni a napidíjat, függetlenül attól, hogy bizonyos hónapokban lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb a távol töltött napok száma? Milyen dokumentációval kell az átalánydíjas elszámolást alátámasztani. Esetlegesen egy szabályzat elegendő?

Kérdés: Egy közalkalmazott napi négyórás munkaviszonyban áll munkáltatójánál. Vállalhat-e munkát egy másik munkaadónál? Az utóbbi munka­adónál nem közalkalmazott lenne, hanem munkaviszonyban állna, napi 4 órában (mellékállásban).

Kérdés: Megilleti-e a "folyamatos műszakban" (megszakítás nélküli tevékenység keretében), munkaidőkeretben dolgozó, órabéres munkavállalót a "fizetett ünnepre járó távolléti díj" akkor, ha a munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon munkát végez? A "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik? Találkoztam olyan állásponttal, amely szerint az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint nem a munkaidőkeretre, hanem az általános munkarendre vonatkozik, hiszen ott állhat elő "veszteség" abból adódóan, hogy a munkavállaló egy munkanapra eső munkaszüneti napon nem tud munkát végezni úgy, hogy óra- vagy teljesítménybérben dolgozik.

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?

Kérdés: Társaságunknál 4 hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk. Rendszeresen előfordul, hogy hétköznapra 12, illetve szombatra 8 óra munka­időt osztunk be a vonatkozó munkajogi szabályok betartásával. Ha egy munkavállaló munkaviszonya a munkaidőkeret elején kezdődött, és 3 hét 6-6 napos (napi 8, illetve 12 órás) munkavégzés után felmond, akkor a jogszerűen beosztott (7 nappal előre 1 hétre kihirdetett) és a munkavállaló által ledolgozott szombatokat milyen pótlékkal kell kifizetni? Jelent-e valamilyen problémát, illetve módosítja-e a pótlék mértékét, hogy a 3 hét átlagában nem volt meg a munkavállaló heti átlag 48 óra pihenőideje? A 4 hónapos keret egészét nézve meglett volna a pihenőidő.