Elmaradt bónuszért fennálló kártérítési felelősség

Kérdés: A munkáltató teljesítménybónuszt fizet az áruház(ak) dolgozóinak az elért mértékű teljesítményükért, amely rendszeresnek minősíthető: tavaly havonta kapták a munkavállalók, idén fél-fél éves méréssel és kifizetéssel. Egy munkavállaló a munkáltató által is elismerten üzemi balesetet szenvedett a munkaidejében az áruházban, két és fél hónapig volt baleseti táppénzen (100%). A bónuszt még a "nem beteg" időszakra sem kapta meg, mert a cég szerint nem jár. Az Mt. 169. §-ának (1) bekezdése az irányadó ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe kell venni a tavaly kapott bónuszokat is.Amennyiben tehát a munkavállaló azért nem tudta teljesíteni a bónusz feltételeit, mert balesetet szenvedett és beteg volt, és az emiatt kiesett idő okán a fennmaradó idő alatt sem lehetett a bónuszra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Munkáltatói kárfelelősség elmaradt jövedelemért

Kérdés: A sógorom fizikai munkát végzett egy cégnél. Emelés következtében kialakult egy köldöksérve, valószínűleg meg kell műteni, és azt követően nem tud majd ugyanott dolgozni, ezért a fizetése sem lesz annyi, mint előtte. Jár-e neki valamilyen munkaképtelenségi járadék, vagy el kell fogadnia, hogy kevesebbet kap?
Részlet a válaszából: […] ...a kárt elhárítsa, illetveb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].Amennyiben a baleset a munkavégzés közben történt, a munkáltató felelőssége minden valószínűség szerint fennáll. A felelősség ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással és azonnali hatályú felmondással [Mt. 64. §. (1) bek.]. Amennyiben a felek nem közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt, akkor a munkáltató egyoldalú jognyilatkozattal szüntethette meg jogszerűen. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Munkavállalói igények egészségsérelem esetén

Kérdés: A munkavégzésből származó végtagi megbetegedés és munkahelyi ártalom mint rákos megbetegedés esetén mi az eljárás vagy elbírálás?
Részlet a válaszából: […] ...mint ahogy annak sincs szerepe, hogy a munkavédelmi hatóság állapított-e meg valamilyen munkavédelmi szabályszegést a betegség (baleset) kialakulásával összefüggésben. Ha a betegség és a munkaviszony közötti okozati összefüggés bizonyítható, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Elmaradt jövedelmet pótló kártérítés kiszámítása

Kérdés: Egy munkavállalónk munkabalesetet szenvedett a közelmúltban, és most kártérítési igénnyel lépett fel. Elmaradt jövedelemként 3 havi munkabérét kéri megfizetni. Ezt hajlandóak is lennénk kifizetni neki, de nem egyértelmű, hogy miként kell számítani a kártérítés összegét ebben az esetben.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve ha azt a károkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Kárigény-érvényesítés állapotromlás miatt

Kérdés: 1999 végén a munkaviszonyomat – táppénzes állományom idején – közös megegyezéssel megszüntette a munkáltató. Munkaügyi pert indítottam, amelyben a bíróság megállapította az okozati összefüggést a betegségem és a munkaviszonyom között, amely miatt 2004-ben nem vagyoni kártérítést ítélt meg részemre. Közben azonban az állapotom romlott, ezért újabb perben, 2009-ben újabb nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság a munkáltatóm jogutódját. E perben a jogutód munkáltató tudomást szerzett a 2002. évi rokkantnyugdíjazásomról is, valamint a 67%-os III. csoportból a 100%-os II. csoportba átsorolásomról is, mégsem szólított fel a kárigényeim előterjesztésére. Most újabb pert indítottam a munkáltató ellen vagyoni kártérítés megfizetésére a rokkantnyugdíjam kezdetétől, mivel a munkáltató megsértette, hogy felszólítson a káraim előterjesztésére. A korábbi munkaköröm ma már nem létezik a munkáltatónál, de hasonló sincs, ezért nem tudom kiszámolni, hogyan alakulna a jelenlegi átlagkeresetem, amihez mérten a havi rokkantnyugdíjam különbözetét meg tudnám határozni a vagyoni kárigényemhez. Havi jövedelmet is igényelhetnék ez ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...és a társadalombiztosításkeretében járó ellátást is [Mt. 182. § b) pont]. Jelen esetben elmaradtmunkabérként valóban csak a baleset előtti keresetnek a rokkantnyugdíjösszegével csökkentett részét lehet érvényesíteni.A kártérítés nemcsak egy összegben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Kárigények a munkáltatóval szemben

Kérdés: A volt munkáltatóm 11 éve súlyos egészségkárosítást okozott a lejáratásaival, büntetőfeljelentéseivel (a büntetőeljárások bizonyítottság hiánya miatt megszűntek). Sajnos a jogszerűtlen eljárások miatt pszichés személyiségzavar, magas vérnyomás betegség alakult ki nálam, ami miatt 10 éve rokkantnyugdíjas lettem. Munkaviszonyt a fenti betegségeim miatt nem tudok létesíteni. A munkaügyi bíróság már két alkalommal kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, jelenleg folyik egy nem vagyoni kártérítési per, amit ki kell egészítenem jövedelempótló kártérítésre is, viszont már folyamatban van a személyiségi jogsértés miatti per is, szintén nem vagyoni kártérítés miatt. Az egészségem károsítása személyiségi jogsértésnek vehető? Hogyan kell értelmezni, hogy a jövedelempótló kártérítés három évnél hosszabb időre visszamenőleg nem érvényesíthető? Ez a három év honnét kezdődik? A kereset benyújtásától? A munkáltató a súlyos egészségkárosodásomról tudomást szerzett a bíróság által elrendelt orvosszakértői véleményből, valamint két éve a jogerős ítéletből is. Ez esetben a munkáltató hivatkozhat arra, hogy nem jelentettem be neki az egészségem károsodását? Hiszen a perben erről tudomást szerzett, s mégsem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, noha ez a per akkor egy nem vagyoni kárigény miatt folyt.
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1)bek.]. Ilyen eset lehet, ha a munkavállaló egy üzemi baleset után nem tuderedeti munkakörébe visszatérni, esetleg teljesen munkaképtelen lesz, és abíróság a kieső jövedelem pótlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.