Pihenőnapi rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál közterület-felügyelő köztisztviselő háromhavi munkaidőkeretben dolgozik. Egyik szombaton és vasárnap pihenőnapra volt számára a munkaidő beosztva, de közben behívták dolgozni egy önkormányzati rendezvényre, szombaton osztott munkaidőben, összesen 12 órában, vasárnap pedig 3 órában. A Kttv. 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltató a köztisztviselő részére a rendkívüli munkaidő ellenértékeként a rendkívüli munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő (itt: 30 óra) mértékű szabadidőt biztosít. Ezen a két pihenőnapon, amelyeken rendkívüli munkát végzett, kell-e a fenti szabadidőn kívül a munkaidőkeretben másik két pihenőnapot biztosítani, hogy a munkaidőkeretben meglegyen a szükséges pihenőnapok száma?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. kérdésben is idézett szabálya szerint a köztisztviselőt a rendkívüli munkaidőért elsősorban szabadidő illeti meg, amelyet a teljesítést követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni. Ha ez nem lehetséges, pénzben meg kell váltani. A megváltás mértéke a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke – köztisztviselőknek és munkavállalóknak

Kérdés: Köztisztviselőket és munkavállalókat egyaránt foglalkoztató önkormányzati hivatal vagyunk. Önkormányzatunknak bizonyos időszakokban merülnek fel olyan rendezvényei, amelyek vonatkozásában az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott egyes, egyébként hétfőtől péntekig tartó általános munkarend szerint dolgozó köztisztviselőknek és munkavállalóknak alkalmanként hétvégén is szükséges munkát végezniük. A hétvégi feladatellátással felmerülő rendkívüli munkavégzés ellentételezését a lehető legegyszerűbb módon szeretnénk megoldani. A Kttv. 98. §-ának (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalány állapítható meg, mellyel kapcsolatosan ugyanezen törvényhely (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy a szabadidőt a rendkívüli munkaidő teljesítését követő legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, a szabadidőt meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A Kttv. 258. §-a tartalmazza a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket, ez kimondja esetükben az Mt. főszabályként történő alkalmazását a 258. §-ban meghatározott eltérésekkel. Itt ezzel kapcsolatosan nem találtunk olyan rendelkezést, amely a hivatalban dolgozó munkavállalók esetében egyértelműen alkalmazhatóvá tenné a Kttv.-nek a fent idézett szabadidő-átalánnyal, illetve annak megváltásával kapcsolatos rendelkezéseit, és az Mt.-ben sem találtunk hasonló kifejezett szabályt. Mivel szeretnénk a hivatalban dolgozó köztisztviselők és munkavállalók esetében azonos módon (már amennyire lehetséges) eljárni, van-e jogszerű lehetősége annak, hogy a munkavállalók esetében is alkalmazzunk a Kttv. idézett szabályával azonos vagy ahhoz hasonló eljárást (pl. a közszolgálati szabályzat ilyen jellegű módosításával és ebből adódóan egyoldalú munkáltatói intézkedéssel, vagy a munkavállalóval kötött ilyen irányú megállapodással)? Vagy a hivatalban lévő munkavállalók esetében kizárólag az Mt. 139–145. §-ainak alkalmazása jöhet szóba?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállalók rendkívüli munkaidejére és annak ellenértékére valóban az Mt. vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Az érintett munkavállalók és köztisztviselők...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Műszak- és rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, helyettesítési díj – az együttes jogosultság

Kérdés: Bölcsődénkben a kisgyermeknevelők és bölcsődei dajkák beosztása hetente változik, így a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján 15%-os bérpótlék illeti meg őket. Megilleti-e helyettesítési díj a dolgozót, ha a műszakpótlékkal párhuzamosan helyettesíti is a kollégáját? Ezenfelül jár-e ugyanarra a napra túlórapótlék, ha a napi munkaideje meghaladja a 8 órát teljes munkaidős munkavégzés esetén? Például, ha a kisgyermeknevelő 8:00-tól 17:00-ig dolgozik, és szabadság miatt helyettesíti a másik kisgyermeknevelőt, jogosult-e a dolgozó egyszerre műszakpótlékra, helyettesítési díjra és rendkívüli munkaidőre járó díjazásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– kivéve, ha nem közalkalmazottakról, hanem az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókról van szó.A rendkívüli munkavégzés ellenértékét mind a munkaviszonyban, mind a közalkalmazotti jogviszonyban állók vonatkozásában az Mt. 143. §-a határozza meg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Bérezés „Nyári diákmunka 2026” programban

Kérdés: Diákmunka (2026 program) keretében szeretnénk alkalmazni diákot (segédápoló, egészségügyi szakközépiskolába jár). Milyen bérelemeket kell, hogy tartalmazzon a bére? 16 éves, csak a minimálbér és munkahelyi (24.000 Ft) pótlék jár a részére? (Önkormányzati fenntartású intézmény, közalkalmazotti jogviszony.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...havi 242.100 Ft [426/2025. Korm. rendelet 2. § (1), (5) bek.], azaz a munkaszerződésben a támogatási mérték maximumának megfelelő ellenérték is kiköthető.(Kéziratzárás: 2026. 08....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Rendkívüli munkaidő ellentételezése személyi illetményre való jogosultság esetén

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál köztisztviselőként dolgoznak a közterület-felügyelőink, korábban munkaidőkeretben, majd általános hivatali munkarendben. A munkaidőkeret szerinti beosztás alapján áprilisban húsvétvasárnap és húsvéthétfőn is dolgoztak, és véleményük szerint ezekre a napokra munkaszüneti napi pótlék illeti meg őket. A közterület-felügyelőink személyi illetményben részesülnek, azaz a Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény mellett pótlék nem fizethető részükre. A hivatali munkarend szerint május 1-jén, munkaszüneti napon nem kellett volna dolgozniuk, azonban rendkívüli munkavégzést rendelt el számukra a jegyző, mellyel kapcsolatban ellenértékként nem esett szó díjazásról, csak szabadnapról. Ennek ellenére ezzel kapcsolatban is úgy gondolják a közterület-felügyelőink, hogy pótlék illeti meg őket. A Kttv. 98. §-ának (1) pontja értelmében rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő jár, továbbá a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár. A fenti két esetben a személyi illetményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz nem fizethető pótlék? Vagy belépnek-e az Mt. erre vonatkozó szabályai?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§-ának rendelkezései határozzák meg a rendkívüli munkaidő, valamint a munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő munkavégzés ellenértékét. Fontos, hogy a rendkívüli munkavégzés, valamint a munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Ösztönzési keresetkiegészítés – az éves keretösszeg

Kérdés: A Púétv. 104. §-ának (1) bekezdése szerint az igazgatót a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az igazgató ösztönzési keresetkiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tíz százalékát. A jogszabályban említett ösztönzési keresetkiegészítés milyen formában adható? A havibérbe építve, egy bérelemként, vagy eseti juttatásként, egyszeri kifizetésként, a jutalomhoz hasonlatosan?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...keresetkiegészítés szolgál. Ez tehát egy bérjellegű kifizetés, hiszen minden annak számít, amiben a foglalkoztatott a munkavégzése ellenértékeként részesül. Azaz nem egyéb juttatás, és nem is költségtérítés.Mivel a feltételrendszer meghatározásakor a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Vezető állású munkavállaló – ami versenytilalmi megállapodásban kiköthető

Kérdés: Vezető állású munkavállaló esetén a versenytilalmi megállapodásban kiköthető-e a munkaerő elcsábításának tilalma is? Amennyiben igen, szükséges-e konkrétan megjelölni azon munkaköröket, amelyekben a foglalkoztatott munkavállalók elcsábítására a tilalom kiterjed? Az ellenérték egy összegben meghatározható-e a versenytársnál történő elhelyezkedés és az elcsábítás tilalmára együttesen, vagy ez ebben a formában nem kellően határozott és egyértelmű (például a munkavállaló csak az egyik tilalmat sérti meg)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.

Áthelyezett munkanapon történő munkavégzés díjazása

Kérdés: Cégünknél nem tartjuk az áthelyezett munkanapokat, mert külföldre szolgáltatunk, több munkavállaló október 20-án kezdett, október 24-én dolgozott. Erre a munkanapra túlóra jár nekik, vagy csak sima munkanapi bér?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és az aznapi munkavégzés beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzés [Mt. 107. § a) pont]. Ennek ellenértékeként a munkavállalót a rendes munkaidőre járó bérén felül 100% bérpótlék, vagy a munkáltató döntése alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 16.

Bérkorrekció és távollétidíj-számítás

Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...minden olyan ellentételezést, kifizetést, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a munkaviszonyára tekintettel kap akár a munkavégzés ellenértékeként, akár tényleges munkavégzés hiányában. E körben nem az adott bérelem elnevezésének, hanem tényleges tartalmának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 16.

Utazási költségtérítés zenetanároknak

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkba zenét oktatni járnak zenetanárok. A zenetanárok nem a mi intézményünk alkalmazottai, hanem egy másik zeneiskoláé. Azok a tanulóink, akik zenét tanulnak, tandíjat fizetnek a zeneoktatásért. Fizethet-e a mi iskolánk a hozzánk járó zenetanároknak útiköltséget, ha igen, milyen módon?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésből feltételezhető, hogy Önök és a tanárok között semmilyen szerződés nem született, ami alapján ellenértéket fizetne az iskolájuk. Az Önök egyházi fenntartású általános iskolája csak a helyiségeket biztosítja, a tanulók sem ennek az intézménynek, hanem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
24