Készenléti jellegű munkakör – az alapbér meghatározása órabérben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, 12 órás napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a kötelező munkában töltött órák száma az adott hónap munkanapjai számának szorzata 12-vel. Így április hónapban 20 munkanap esetén 240 órát kell munkában töltenie, ezenfelül munkaszüneti napra járó távolléti díj jár neki nagypéntekre és húsvéthétfőre akkor is, ha nem dolgozott ezeken a napokon. 12 órára mennyit kell kötelezően fizetnünk a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, 12 óra szorozva 926 Ft-tal, vagy 8 óra szorozva 926 Ft-tal? Ebben az esetben hány órára kell számolni az este 10 és reggel 6 óra közötti munkaidőre az éjszakai pótlékot, és mekkora óradíjra? A munkaszerződésben 12 órás napi teljes munkaidő esetén mennyi alapbért kell minimálisan meghatározni óradíjként, mely a bérpótlékok alapja is lesz?
Részlet a válaszából: […] ...teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2020. január 1-jétől, órabér alkalmazása esetén 926 forint. Ettől eltérően ezt az órabértételt, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Pótlékok alapbéresítése a munkaszerződésben

Kérdés: Új munkahelyemen a munkáltatóval 125 000 Ft összegű alapbérben állapodtunk meg. A munkaszerződésbe szeretné beletenni, hogy az alapbérben benne vannak a pótlékok is, ezért pótlékra nem lennék jogosult. Megteheti ezt a munkáltató? Ha igen, nem kellene magasabb bért fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...lennie a jogszabályban meghatározott minimális díjazásnál ahhoz, hogy jogszerűen kikötésre kerülhessen a pótlékátalány. 2015. évben a minimálbér összege 105 000 Ft [347/2014 Korm. rendelet 2. § (1) bek.], míg a garantált bérminimum összege 122 000 Ft [347/2014 Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Alkalmi munkavállaló bérpótlékokra való jogosultsága

Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?
Részlet a válaszából: […] ...illetve ezek bármelyike – tehát a munkaszerződés alapján "alapbéresíthető". Álláspontunk szerint arra azonban nincs lehetőség, hogy a minimálbérnek megfelelő összegű órabérbe kerüljön beépítésre valamely pótlék. A minimálbér ugyanis minden munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Műszakpótlék délutáni munkavégzés esetén

Kérdés: Jelenleg egy fővárosi idősek otthonában dolgozom, tálalói munkakörben. Minimálbérrel vagyok bejelentve. A rendes havi munkaórát ledolgozom, de nem 8 órás beosztásban, hanem napi 12 órában, 7-19-ig. Kérdésem az lenne, hogy jár-e nekem a délutáni pótlék?
Részlet a válaszából: […]  A több műszakos munkaidő-beosztásban délutáni, illetveéjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban (14.00-22.00 között) a pótlékmértéke 15%, az éjszakai műszakban (22.00-06.00 között) a pótlék mértéke 30%[Mt. 146. § (2)-(3) bek.]. Több műszakos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.