Munkaközi szünet mértéke és kiadása

Kérdés: A munka mennyiségétől függően hol 8, hol 10 órás műszakban foglalkoztatjuk a munkavállalókat; ezen az időn belül úgy akarjuk kiadni a munkaközi szünetet, hogy az alkalmanként változzon; legalább harminc perc minden alkalommal lesz, de olyan is előfordulhat, hogy egy órát is ki fogunk adni. Lehetséges ez, vagy a munkaközi szünet mértékének állandónak kell lennie?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a kilenc órát meghaladja, további 25, azaz összesen 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani [Mt. 103. § (1) bek.]. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára ezt meghaladó, legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Pótlékátalány megállapítása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk megállapodni abban, hogy a jövőben a készenlét és az ügyelet, valamint a rendkívüli munkavégzés díjazását átalány formájában kapják meg. Nem találtunk arra vonatkozó szabályt, hogy az átalányt hogyan kell meghatározni, illetve milyen időközönként kötelező felülvizsgálni. Milyen szabályokat kell-e vonatkozásban figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...amelyeket a felek átalányosítani kívánnak. Az átalány kiszámítására az Mt. valóban nem ad pontos iránymutatást, így az a felek megállapodásától függ. Célszerű lehet egy hosszabb időszakot alapul venni (pl. az átalány megállapítását megelőző 6 hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Vezető tisztség ellátása – megbízás vagy munkaviszony

Kérdés: Egy közelmúltban alakult zrt. részvényesei az igazgatóság tagjai is egyben, vezető tisztségviselők, de emellett rendelkeznek heti 40 órás munkaviszonnyal is egy másik cégnél. A társaság cégvezetővel is rendelkezik, akinek szintén van 40 órás munkaviszonya, és tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el. A kérdésünk az lenne, hogy az igazgatósági tagoknak milyen jogviszonyban kell állniuk a társasággal? Elláthatják-e vezető tisztségviselői feladatkörüket megbízási jogviszonyban? Van-e lehetőség arra, hogy díjazás nélkül lássák el a feladatot? Végül tudni szeretnénk azt is, hogy a cégvezető megbízása esetében helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...legalább alapbér illeti meg, díjazás nélkül ugyanis munkaviszony nem létesíthető. Megbízási jogviszony keretében azonban a felek megállapodásától függően akár díjazás ellenében, akár ingyenesen is végezheti az igazgatósági tag a megbízatását [Ptk. 478...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Kilépőpapírok kiadása a jogutód munkáltató által

Kérdés: GYES-en voltam 2012. február 10-éig. A korábbi munkahelyemen munkáltatói jogutódlás történt. Szeretném megkapni a kilépőpapírjaimat és a ki nem vett szabadságom megváltásáért járó összeget a jogutód munkáltatótól. A munkáltató jelenlegi tulajdonosa azonban nem válaszol sem a levelemre, sem a telefonos megkeresésemre. Hogyan tudnék hozzájutni a papírjaimhoz és a járandóságomhoz?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermek ápolása, gondozása miattkapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kaptameg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani [Mt. 136. §(1) bek.].A kilépőpapírokat a munkáltató csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Összeférhetetlenség – oktatás munkaidőben

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, mellette időnként oktatói tevékenységet végzek. A korábbi vezetőm ezt nem kifogásolta, azonban az új főnökömnek nem tetszik, arra hivatkozással, hogy ezt munkaidőmben teszem, és különben is, a kollégáimra is több teher jut ezáltal. Kérdésem: megtilthatják-e az oktatói tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatójáttájékoztatnia kell a munkaidőben végzett oktatói tevékenységről, és a kiesettmunkaidő pótlását célszerű a felek megállapodásával megoldani (pl. aköztisztviselő ledolgozza a munkahelyétől távol töltött időt). Megjegyezzük, aKtv. 21....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Kényszerű távollét a munkahelyről sztrájk miatt

Kérdés: Fővárosi székhelyű cég vagyunk, a közelmúlt közlekedési sztrájkjai olyan kérdésekkel szembesítettek, amilyenekkel eddig nem kellett foglalkoznunk. Sztrájk esetén kötelezhetünk-e egyes munkavállalókat arra, hogy mindenképpen jöjjenek be a munkahelyükre? Milyen szabályok vonatkoznak a kiesett munkaidő elszámolására és díjazására?
Részlet a válaszából: […] ...kiesett munkaideje igazolt, nem fizetett távollétnekminősül. A kieső időre díjazás nem jár, azonban kollektív szerződés, vagy afelek megállapodása, illetve a munkáltató döntése alapján lehetőség vanegyfajta kompenzációra. Ilyen megoldás például, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.