Foglalkoztatás az általános munkarendtől eltérő beosztásban

Kérdés: Művelődési házban általánostól eltérő munkarendben dolgozó (kedd–szombat munkanap, vasárnap–hétfő pihenőnap), teljes munkaidős, az Mt. hatálya alatt álló munkavállalók munkaidejével kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni.
1. Áthelyezett munkanap esetén az általános munkarendben foglalkoztatottak szombaton dolgoznak le olyan napot, ami egy-egy ünnepnap miatt pihenőnapnak minősül. A művelődési ház alkalmazásában állók szombaton eleve dolgoznak. Az ő esetükben hogyan működik például a december 24-i nap „ledolgozása”? Mikor kellene ezt teljesíteniük?
2. A művelődési ház szombaton 9–15 óra között van nyitva. Ha nincs rendezvény, akkor a munkavállalók is ebben az időintervallumban dolgoznak, azaz 6 órát. Ebben az esetben lesz olyan nap, amikor 10 órát kellene dolgozniuk? A heti/havi óraszám meg kell, hogy egyezzen az általános munkarendben dolgozók óraszámával?
3. Sok esetben a rendezvények miatt akár késő este/éjszaka is dolgoznak a munkavállalók. Az így keletkezett túlóra akár szabadidő formájában is biztosítható?
4. Megfelelő, ha a munkavállalók az általánostól eltérő munkarendben vannak foglalkoztatva? Vagy az ő esetükben célszerű lenne a más munkaidő-beosztás szerinti foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Mt.-ben foglalt felhatalmazás alapján, egy miniszteri rendelet minden évben meghatározhatja az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását [Mt. 102. § (5) bek.]. Ennek lényege az, hogy ha egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Műszakpótlékra jogosultság és a távollétek idejére beosztott munkanapok

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Általános szabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 napon 18.00-tól 06.00 óráig és 2 napon 06.00-tól 18.00 óráig végez munkát, és 14 napon át a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-tól 14.00 óráig tartó munkaidejű munkanapok alatt, heti 2 pihenőnap kiadásával. A műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? Például 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie? Történt-e változás a szabályozásban 2022 óta?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Áthelyezett munkanapon történő munkavégzés díjazása

Kérdés: Cégünknél nem tartjuk az áthelyezett munkanapokat, mert külföldre szolgáltatunk, több munkavállaló október 20-án kezdett, október 24-én dolgozott. Erre a munkanapra túlóra jár nekik, vagy csak sima munkanapi bér?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló miniszteri rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra [11/2024. NGM rendelet 1. §]. A rendelet sajátossága, hogy magát az általános munkarendet [Mt. 97. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény vásárt készül üzemeltetni. A dolgozók közalkalmazottak, nem szeretnénk rendkívüli munkaidőként elszámolni a vasárnapi munkavégzésüket. Mindenki fix 40 órás, hétfőtől péntekig végzendő munkára van foglalkoztatva. Milyen módosításokkal lehet megoldani azt, hogy normál munkaidőként legyen számításba véve a havi egy vasárnapi munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 101. §-ának (1) bekezdése sorolja fel, hogy milyen esetekben lehetséges vasárnapra rendes munkaidőt beosztani, ami közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó. Ezek közül a szóban forgó vásárra több eset is irányadó lehet, így különösen, hogy ez a rendeltetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

„Munkaidő-csúsztatás” – jogszabályi lehetőségek

Kérdés: Ahhoz, hogy a munkavállaló hivatalosan „csúsztatni” tudjon (egyik nap többet dolgozik, máskor később jön be), rugalmas vagy kötetlen munkaidő meghatározása szükséges? Mindkettő közös megállapodáson alapul, vagy egyoldalú nyilatkozat a munkáltató részéről? A rugalmas munkaidő alkalmazásához is munkaidőkeret meghatározása szükséges? Egyhavi munkaidőkeret alkalmazásával is megoldható mindez, melyről elegendő a munkáltatói tájékoztatóban informálni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt „csúsztatás” többféle módon megoldható. Először is, az Mt. szerint a már közölt munkaidő-beosztás bármikor módosítható a munkavállaló írásbeli kérésére [Mt. 97. § (5) bek.] Ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló kérése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Helyettesítés, bérpótlékok és szabadságkiadás 12 órás munkarendben

Kérdés: Általános munkarendben, nevelő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, akinek 8–16 óráig tart a munkaideje, adódik olyan helyzet, hogy gyermekfelügyelőt kell helyettesítenie. Amennyiben hétköznap 8–20 óráig van beosztva a nevelő, azt úgy oldjuk meg, hogy a 8 órát meghaladóan ledolgozott +4 órát a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék helyett lecsúsztatja a dolgozó. Viszont abban az esetben, ha 20-tól 8 óráig dolgozik, aznap nem megy be dolgozni a másik munkakörében, mert éjszakára lesz beosztva. Azt a napot hogyan kell kezelni? Az éjszakai munkavégzést követően sem megy be dolgozni, ilyenkor erre a napra pihenőidőt kell biztosítani, ami csak 8 óra, akkor így szintén csak a +4 órát kell lecsúsztatnia? Az éjszakai pótlék is jár erre az időre? Ha pedig hétvégén van a fentiekben meghatározott munkaidő valamelyikére beosztva a nevelő, mi a helyes eljárás? Kifizetjük túlórában, és nem kell foglalkozni a 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidővel, vagy pedig biztosítani kell részére egy másik pihenőnapot? Végül, ha a dolgozó, akinek a beosztás szerinti napi munkaideje 12 óra, lehetséges-e, hogy 8 órában vegye ki a szabadságot azokra a napokra, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkavállaló 8-tól 16 óráig van beosztva, de egy másik munkakörben való helyettesítés miatt valójában 8 és 20 óra között dolgozik, a 16–20 óra közötti időszakot munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőként kell elszámolni [Mt. 107....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Betegszabadság napban való elszámolása – a hiányzó órák „ledolgoztatása”

Kérdés: A munkavállaló megszakítás nélküli, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, a hét minden napja munkanap lehet. Háromhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. A keret első hónapjában megbetegedett, öt napot betegszabadságon volt, ezekre a napokra 12 órára lett volna beosztva. A munkáltató a betegszabadságot napban tartja nyilván, így a betegszabadság napjait a szerződés szerinti napi munkaidővel, nyolc órával vette figyelembe. Így öt napra keletkezett a munkavállalónak mínusz 20 órája (5×4 óra). A munkáltató a harmadik hónapban ledolgoztatta ezt a 20 órát, így nem keletkezett a keret végén órahiány. A munkavállaló reklamál, hogy a munkáltató szabálytalanul dolgoztatta le vele ezeket a hiányzó órákat. Helyesen járt-e el a munkáltató? Nem tehetett róla a munkavállaló, hogy beteg lett, de ledolgoztathatóak-e a szabadság vagy a betegszabadság miatt keletkezett mínuszórák?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság és a betegszabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani [Mt. 124. §, 126. § (4) bek.]. Az első elszámolási lehetőség, hogy a (beteg)szabadság kiadása és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Szabadságelszámolás – fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Hogyan járjunk el a gyermekvállalás miatt fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetében, aki a továbbiakban teljes munkaidő helyett részmunkaidőben szeretne dolgozni? Egyrészt kap bérfejlesztést, azonban a felgyülemlett szabadság kiadásánál már a részmunkaidőre vonatkozó távolléti díjjal kell számolni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Hétvégi túlóra – elszámolás és díjazás

Kérdés: Éttermünkben közétkeztetés zajlik, nemcsak az óvoda és az iskola részére, hanem az idősotthon lakói részére is főznek. Ez hétvégi munkavégzéssel is jár, ami napi 4 óra. A munkavállalók heti 40 órát dolgozhatnak, de így meghaladják ezt az időtartamot. Rendkívüli munkavégzésnek számít akkor a szombati és a vasárnapi munkavégzés, amit számfejteni is 200%-ban kell, vagy lehet-e adni helyette szabadidőt?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidő – egyebek mellett – a munkaidő-beosztástól eltérő [Mt. 107. § a) pont] munkaidő. Ebbe beletartozik a munkanapon, illetve heti pihenőnapon (pihenőidőben) teljesített munkaidő is. A kérdés alapján a munkavállaló hétköznapokon teljesíti a heti 40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Egy hét – hét nap munkavégzéssel

Kérdés: Idősek otthonában a konyhások és takarítók háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Hét napot egymás után dolgozhatnak? Minden harmadik héten a hétvégén is kell dolgozni, akkor a napi 8 óra helyett napi 12 órát dolgoznak, hét napot egymás után.
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a munkáltató jogosult a heti két pihenőnapot egyenlőtlenül beosztani. Általános szabály szerint ugyanakkor ilyen esetben is kötelező hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot beosztani. Kivételt képez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
1
2
3
30