Egészségügyi alkalmassági vélemények – tárolás és forma

Kérdés: Az Eszjtv. 2. számú melléklete meghatározza a személyi nyilvántartás adatkörét. Közel 1000 fő alkalmazottat foglalkoztató egészségügyi szolgáltató intézményünkben az a gyakorlat, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató által a 33/1998. NM rendelet 12. melléklete szerint papíralapon kiállított elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményeket (előzetes, időszakos, rendkívüli) a HR-osztály a dolgozók személyi nyilvántartásában helyezi el. Jogszerű-e ez a gyakorlat? Történhet-e elkülönítetten az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemények tárolása, ebben az esetben meddig kell azokat megőrizni? A 33/1998. NM rendelet 13. §-ának (4) bekezdése alapján a 12. melléklet szerinti tartalommal az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató táblázatos formában is megküldheti-e a munkáltató részére, bélyegzővel, aláírásával ellátva? Tehát nem munkavállalóként állítja ki az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt, hanem például tárgyhóban végzett vizsgálatokról egy dokumentumban tájékoztatja a munkáltatót.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az általa foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekről az Eszjtv. 2. mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő személyi nyilvántartást vezet. A 2. mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Bölcsőde a munkáltatónál és az ágazati pótlékok

Kérdés: A munkáltatónál bölcsőde működik. Az ott dolgozó kollégákra vonatkozóan igénybe vehetjük a szociális ágazati összevont pótlékot és a bölcsődei pótlékot. A munkáltató modellváltásban érintett intézmény, tehát a kollégák közalkalmazotti jogviszonyban álltak 2021-ig, majd munkaviszonnyá alakult a jogviszonyuk, ezt követően pedig 2024-ben életbe lépett a Púétv. A pedagógus-munkakörben lévő kollégáknál a Gyvt. 15. §-át alkalmazni kell, a többiekről nem esik szó a törvényben. A pedagógus- és nem pedagógus-munkakörben hogyan kell megállapítani a két pótlékra vonatkozó besorolást a különböző jogviszonyok idején jogviszonyt létesítő kollégák esetében és a most jogviszonyt létesítő kollégák esetében?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján az önöknél foglalkoztatottak munkaviszonyban állnak. A pedagógus-munkakört betöltők – vagyis a Gyvt. 15. § (10a) bekezdése alapján a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők – csak akkor állhatnának köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Helyettesítési és kirendelési díj alapja a közegészségügyben

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban a kirendelés díjazása az annak időtartamára eső illetmény 10%-a. Helyettesítés esetén a helyettesítő személy (orvos) illetményének max. 30%-a. Mi a helyes számítási mód? A dolgozó illetményét az adott hónap kötelező óraszámával (pl. 168 óra, 176 óra) visszaosztom, megkapom az egy órára eső illetményét, és azt megszorzom az adott százalékkal, illetve a teljesített óraszámmal, vagy minden esetben minden hónapban az általános 174 órával kell kiszámolni a díjazás mértékét?
Részlet a válaszából: […] A kirendelésre és a helyettesítésre járó díjazást az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában az 1/2024. OKFŐ utasítás határozza meg. A többi munkáltatónál e díjazások szabályait az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Áthelyezés hiánya önkormányzati portfólióban

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya megszüntethető-e áthelyezéssel, amennyiben az önkormányzat fenntartása alá tartozó szervhez kerül egészségügyi szolgálati jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 59. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati jogviszony megszüntethető végleges áthelyezéssel közigazgatási szervekhez. A Kttv. 60. §-a (2) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a közszolgálati jogviszony megszüntethető áthelyezéssel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Kettős jogviszony a közegészségügyben

Kérdés: Közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál heti kétórás részmunkaidőben orvosigazgató kinevezése szükséges. A jelölt szakorvosként már egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik, a munkáltatónál besorolása „A7”, munkaideje heti 8 óra. Hogyan változik a kinevezését követően a munkabére, és mire figyelemmel?
Részlet a válaszából: […] Értelmezésünk szerint az Eszjtv. nem tiltja, hogy azonos felek között egyszerre több egészségügyi szolgálati jogviszony álljon fenn. Lehetséges tehát, hogy ugyanaz a munkavállaló töltsön be a munkáltatónál egyrészt egy szakmai munkakört, és e mellé egy külön jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Egészségügyben dolgozóra alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvek

Kérdés: Egészségügyi intézménynél egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló élelmezésvezető (52) szakképesítésű/szakirány megnevezésű élelmezési osztályvezető a 1630/2022. Korm. határozat 1. d) pontja szempontjából egészségügyi szakdolgozónak minősül-e, így alkalmazni kell-e rá az 1700/2012. Korm. határozatot?
Részlet a válaszából: […] Nem kell alkalmazni az 1700/2012. Korm. határozatot arra az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozóra, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte [1630/2022....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Nyugdíjas egészségügyi szolgálati jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó dolgozónk a 2024. év elején nyugdíjba ment, a felmentési időt letöltötte, végkielégítést nem kapott. Néhány hónap múlva visszavettük dolgozni, és jelenleg is Eszjtv.-s jogviszonyban van foglalkoztatva úgy, hogy a nyugdíját szünetelteti, és jövedelemkiegészítés formájában kapja meg. Ha a dolgozóra nem lesz szükségünk, akkor ebben az esetben mi a felmondás menete, illetve van-e még valami, ami megilleti a dolgozót a munkaviszony megszüntetésekor?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. hatálya alatt is irányadó az Mt.-ből a nyugdíjas munkavállaló definíciója [Eszjtv. 1. § (9) bek.]. E szerint a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha rendelkezik az öregségi teljes nyugdíj feltételeivel (azaz betöltötte a 65. életévet, és van legalább 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Pótszabadság – életkor helyett a besorolás alapján

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkavállalónak a munkáltató nem hajlandó megadni az életkor után járó pótszabadságot, besorolásra hivatkozva. Az évi 10 munkanap pótszabadság helyett csak a besorolás szerinti 7 munkanapot kapja meg. Ezt megteheti a munkáltató? A munkavállaló 45 év feletti, járna neki a 7 besorolás szerinti napon felül az életkor szerinti plusz 10 nap is, vagy csak az egyik jogcím? Számít az életkor után járó pótszabadság kiadásakor, hogy az illető előtte évekig külföldön dolgozott?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogviszonyára, valamint a munkáltatóra az Mt.-t az Eszjtv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni [Eszjtv. 1. § (9) bek.]. A pótszabadság az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt alapszabadságán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?
Részlet a válaszából: […] Az elévülésre az Eszjtv. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket, e tekintetben tehát az Mt. szabályait kell alkalmazni [Eszjtv. 1. § (9) bek.]. Eszerint a munkajogi igény három év alatt évül el, az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályai irányadóak [Mt. 286. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Idegen nyelvű okiratok fordítása besoroláshoz a közegészségügyben

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban kívánunk foglalkoztatni háziorvost. A doktornő közel 10 évet élt és dolgozott Svédországban. A külföldi jogviszonyairól bemutatta a többnyire angol és néhány svéd nyelvű munkaviszony-igazolását. A külföldi jogviszony a besoroláshoz beszámításra került, viszont a munkáltató részéről elvárás az idegen nyelvű igazolások fordíttatása. A munkavállaló ezen elvárást sérelmezi. Helyesen jár-e el a munkáltató a fordíttatás megkövetelésével, vagy a fordítás nélkül is gond nélkül elfogadható az angol és svéd nyelvű munkáltatói igazolás?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. szerint egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni – egyebek mellett – az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó külföldi egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött időt [Eszjtv. 8. § (9) bek. m) pont]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
2
3
7