Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő jubileumi jutalomnál

Kérdés: Önkormányzatunk egyik intézményének közalkalmazottja 2001. II. 5. és 2013. III. 10. időszakban egy önkormányzati fenntartású kft.-nél dolgozott, amely lakáskezeléssel foglalkozott. A dolgozó ebben az időszakban az Mt. hatálya alá tartozott. Ebben az esetben ez a 12 év beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időszakra?
Részlet a válaszából: […] A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár [Kjt. 78. § (1) bek.]. A jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időket a törvény tételesen meghatározza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Nyugellátás és illetmény együttes folyósítása az egészségügyben 2026-tól

Kérdés: A 309/2025. Korm. rendelet alapján 2026. január 1-jétől az egészségügyi dolgozók nyugdíj mellett is tovább dolgozhatnak, a nyugdíj folyósítása nem szüneteltethető a munkavégzés miatt. Egészségügyi intézményünk egyházi fenntartásban működik, a gazdasági, műszaki terület dolgozóinak foglalkoztatója is az egyházi fenntartású intézményünk. Valamennyi dolgozónk egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel, egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott. A 309/2025. Korm. rendelet alapján az egészségügyi intézményben egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyben dolgozók [Eütev. 4. § b) pont, például portás, informatikus, könyvelő, takarító] is tovább foglalkoztathatóak nyugdíj igénybevétele mellett, vagy kizárólag az egészségügyi dolgozókra [Eütev. 4. § a) pont, például orvosok, szakdolgozók] vonatkozik ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Egészségügyi intézményvezető besorolása

Kérdés: Településünkön a kistérségi társulás alá rendelték (társulási döntéssel) a járóbeteg-szakellátást, ami addig kft.-ként működött, de megszűnt. A társulás népjóléti, szociális és gyermekvédelmi feladatokat lát el a környék több településén költségvetési intézmény formájában, melynek a székhelye a mi településünk. Az addigi intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetőként látta el a feladatát, majd a NEAK értesítése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett módosítani a kinevezését a finanszírozás miatt, ami meg is történt. Figyelembe véve az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdésében, a Vhr. 5. §-ában, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakat, az intézményvezetőt az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – intézményvezetőt megillető – legmagasabb fizetési fokozatba soroltuk. A NEAK szerint nem jó a besorolás, mert az intézményvezetőt az 1/A. melléklet szerint kellett volna besorolni, ami az egészségügyi szakdolgozók bértáblája. (Az intézményvezetőnek mentálhigiénés főiskolai és egyéb egyetemi végzettsége van.) Melyik besorolás tekinthető jogszerűnek, figyelembe véve azt, hogy a szociális és egyéb feladatok ellátását az intézményvezető-helyettes végzi, az intézményvezető pedig a járóbeteg-szakellátással járó összes intézményi feladatot?
Részlet a válaszából: […] Az intézményvezető magasabb vezetői munkakörnek minősül [528/2020. Korm. rendelet 5. § (1) bek. a) pont]. Az Eszjtv. szerint a magasabb vezető illetménye el kell, hogy érje az Eszjtv. 1. melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Illetmény öregségi nyugellátás mellett a közegészségügyben 2026-tól

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Az új szabályozások alapján, 2026. január 1-jétől az orvosok mellett az egészségügyben dolgozók is (pl. gazdasági terület) – ha van továbbfoglalkoztatási engedélyük – kaphatnak nyugdíjat és fizetést egyszerre?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Szolgálati elismerés a közegészségügyben – ami nem jogszerző idő

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató (költségvetési szerv) vagyunk, 2025. 10. 01-jétől egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztattunk házi gyermekorvosi asszisztenst. Egészségügyi szakképzettsége 1994 óta fennáll. Előző jogviszonyok a következők:
– Magyar Honvédség: 1995. 05. 15. – 1996. 02. 18. (9 hó 4 nap);
– Pest Megyei TÁH: 1996. 02. 19. – 2003. 08. 15. (7 év 5 hó 28 nap);
– Magyar Államkincstár városi szakrendelő: 2004. 01. 05. – 2009. 01. 31. (5 év 27 nap);
– GP Doctor Eü. Szolg. Kft.: 2009. 02. 02. – 2024. 02. 29. (15 év 28 nap);
– Mediscope Egészségügyi Szolgáltató Kft.: 2024. 03. 01. – 2025. 09. 30. (1 év 7 hó).
Amennyiben a fent felsorolt jogviszonyok beszámíthatóak a szolgálati időbe, számításaink szerint 2025. 10. 05-én elérte a 30 éves szolgálati időt. Mely jogviszonyok számíthatók be a szolgálati elismerés kifizetéséhez? Jogosult-e a dolgozó a 30 éves jogviszony után járó szolgálati elismerésre?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati elismerésre jogosító időszakokat az Eszjtv. 9. §-ának (4) bekezdése sorolja fel. Ezek között nem szerepel az az időszak, amikor a munkavállaló az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó (tehát nem állami vagy önkormányzati fenntartású) magyarországi egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Egészségügyi ügyelet elrendelése kisgyermekes édesanyának

Kérdés: Három év alatti gyermeket nevelő anyukát lehet-e 0–24-es ügyeletbe beosztani? Ugyan az ügyelet nem számít az egészségügyben rendkívüli munkavégzésnek, de meglátásunk szerint az éjszakai munkavégzés tilalma mégis kizárja a 0–24-es ügyeleti beosztást.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. egészségügyi szolgálati jogviszonyban is irányadó szabálya szerint [Eszjtv. 1. § (9) bek.] a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, és éjszakai munka nem osztható be [Mt. 113....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Érvénytelenségi ok bekövetkezése a szerződéskötés után

Kérdés: Az Eszjtv. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontja és (8) bekezdése értelmezése kapcsán, az (5) bekezdés szerinti kizáró ok (a Btk. 291. § miatt „büntetőeljárás hatálya alatt áll”) fennállását a jogviszony létesítésének időpontjában kell-e kizárólag vizsgálni, vagy a munkavállalónak a jogviszony teljes időtartama alatt folyamatosan meg kell felelnie e feltételnek? A (8) bekezdésben szereplő fordulat („feltételek hiánya esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni”) pontosan mely esetkörökre terjed ki? Kizárólag arra, amikor utólag derül ki, hogy jogviszonyt eleve nem lehetett volna létesíteni (a kizáró ok már a létesítéskor fennállt)? Vagy arra is, amikor egy érvényesen létrejött jogviszony alatt később keletkezik a kizáró ok (pl. a megalapozott gyanú közlése a jogviszony fennállása alatt történik)?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek a jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az Eszjtv.-ben és az 528/2020. Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek. Azok hiánya esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Helyettesítési díj és ruhapénz a közegészségügyben

Kérdés: Településünkön két felnőtt háziorvosi körzet van, körzetenként két-két asszisztenssel, akik egészségügyi szolgálati jogviszonyban látják el feladataikat. A 2. körzetben három hétig szabadságon voltak, ez idő alatt az 1. körzet asszisztensei látták el a helyettesítési feladatokat. Az 1. körzet háziorvosa kérelemmel fordult önkormányzatunkhoz, hogy a szabadságon lévő asszisztensek helyettesítése miatt végzett túlmunkát fizessük ki. Véleményünk szerint szabadság miatti helyettesítés esetén helyettesítési díj nem jár. Kaphatnak-e valamilyen más juttatást? Szintén egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók esetén kell-e a munkáltatónak – jelen esetben az önkormányzatnak – ruházati költségtérítést fizetni? Ha igen, hol találunk arra iránymutatást, hogy ennek mekkora a mértéke, milyen elemeket kell kötelezően biztosítani?
Részlet a válaszából: […] Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy – az egészségügyben dolgozó személyek [Eszjtv. 1. § (3) bek. b) pont] kivételével – a munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Szolgálati elismerésre jogosultság – az időszámítás

Kérdés: A munkavállaló 1984-ben kezdett dolgozni az egészségügyben. Az idén, 2025. januárban ment nyugdíjba „nők 40” nyugdíjjal. Ebből az időszakból 104 napot nem az egészségügyben dolgozott. Kilépéskor azt mondta neki a humánpolitikai ügyintéző, hogy még három és fél hónapot le kellett volna dolgoznia, hogy megkapja a szolgálati elismerést. Jogviszonyai:
1981. 06. 17. – 1981. 07. 17.: Fővárosi Kézműipari Vállalat;
1984. 09. 03. – 1990. 12. 31.: Jahn Ferenc Kórház, alkalmazott;
1991.01. 01. – 1995. 06. 01.: László Kórház, közalkalmazott;
1995.06. 12. – 1996. 04. 04.: Büntetés-végrehajtás, közalkalmazott;
1996.04. 09. – 2002. 01. 04.: Országos Hematológiai Intézet, közalkalmazott;
2002.01. 18. – 2002. 05. 24.: Munkanélküli-ellátás (nem jogszerző idő);
2002.05. 27. – 2003. 08. 01.: Rókus Kórház, közalkalmazott;
2003.09. 15. – 2003. 11. 30.: egyéni vállalkozó;
2003.12. 01. – 2007. 06. 05.: Országos Kardiológiai Intézet, közalkalmazott;
2007.06. 06. – 2014. 07. 02.: Bajcsy-Zsilinszky Kórház közalkalmazott (itt megkapta a 25 éves jubileumi jutalmat);
2014. 07. 03. – 2025. 01. 15.: Budai Irgalmasrendi Kórház, 2021. márciusig közalkalmazott volt, utána egészségügyi szolgálati jogviszonyból ment nyugdíjba, felmentéssel. Ennél a munkáltatónál 2021-ben megkapta a 30 éves szolgálati elismerést. Járt volna részére nyugdíjba vonuláskor a 40 év utáni szolgálati elismerés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből megállapíthatóan, a munkavállaló egészségügyi szolgálati jogviszonya a saját kérelmére szűnt meg, a munkáltató felmentésével, mivel rendelkezett a „nők 40” nyugdíj jogosultsági feltételeivel [Eszjtv. 12. § (6) bek.]. A törvény szerint, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Szolgálati elismerés és nyugdíjazás

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó kolléganő október hónapban nyugdíjba vonul. Szolgálati elismerésben legutóbb 2021. 12. 22-én részesült. A 2021. évi törvényi változásokat figyelembe véve a 30 éves szolgálati elismerés került részére kifizetésre, és 2027. 09. 22-én érné el a 40 évet. Az Eszjtv. alapján, amennyiben az egészségügyi szolgálati jogviszony a nyugdíjazásra tekintettel szűnik meg, a megszűnés évében esedékessé váló szolgálati elismerést az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni. Korábban, mikor közalkalmazottak voltak, nyugdíjba vonuláskor az volt a szabály, hogy ha öt éven belül jogosult lenne a 40 éves jubileumi jutalomra, azt a nyugdíjba vonuláskor kifizettük. Jelenleg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozókra nem látunk ilyen rendelkezést. Mivel a 2025. évben (a nyugdíjba vonulás évében) nem jogosult szolgálati elismerésre, ezért nyugdíjba vonuláskor – véleményünk szerint – nem illeti meg a 40 éves szolgálati elismerés. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. szerinti szolgálati elismerés a törvényben előírt egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltendő évforduló betöltése napján esedékes [Eszjtv. 9. § (3) bek.]. Ehhez képest kedvezményszabály, hogy ha a jogviszony nyugdíjazásra tekintettel szűnik meg, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
1
2
3
8