7 talált cikk az egészségügyi dolgozó , pótlék kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Dolgozónk urológiai osztályon dolgozik, ahol hólyagtumoros betegek citosztatikus kezelését végzi. Állítása szerint előző munkahelyén ezért a tevékenységért veszélyességi pótlékot kapott. Létezik ilyen jogszabály, ami előírja a veszélyességi pótlék adását erre a tevékenységre?

Kérdés: Megszakítás nélkül működő egészségügyi intézmény vagyunk. Foglalkoztatottjaink nagy része műszakbeosztásban dolgozik. Azonban vannak az intézményben egy műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók is, például az élelmezési osztályon. Aki egy műszakos beosztásban dolgozik 6.00-14.00 óráig, és munkaszervezési okból őt időnként 5.00-13.00 óráig osztják be, annak kell műszakpótlékot fizetni?

Kérdés: 2020. augusztus 1-jétől területi védőnőt alkalmazunk közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapbért a 256/2013. Korm. rendelet 7. sz. mellékletének az egészségügyi szakdolgozók, egészségügyben dolgozók, valamint védőnők bértáblája F/13 fizetési szint szerint megállapítottuk. Emellett a 43/1999. Korm. rendelet 21. §-ának (11) bekezdésében rögzített területi pótlékot is megkapja. Az alapbér + területi pótlék javadalmazáson felül jogosult-e a 43/1999. Korm. rendelet 76/A. §-ának (4) bekezdése, a 76/D. §-ának (4) bekezdése és a 76/L. §-ának (1) bekezdése szerinti pótlékra?

Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?

Kérdés: Intézményünk bentlakásos idősek otthona, a terápiás munkatársaknak is adjuk az ágy melletti pótlékot. A kolléganő szülés után két évvel "papíron" visszajött, de a korábbi időszak ki nem vett szabadságát tölti, illetve az idei év arányos szabadságát (17 nap), tudván hogy hamarosan ismét elmegy táppénzre, mert már várandós. Ebben az esetben (relatív munkavégzés nélkül is) megilleti-e az ágy melletti pótlék? A korábbi év szabadságát és az idei év szabadságát (17 nap) külön kell ebben az esetben választani? Ágazati pótlékot kell-e adni? Vagy csak az alapbérrel kell számolni?

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónkat asszisztens munkakörben foglalkoztatjuk az izotópdiagnosztikai szakambulancián (egészségkárosító kockázatok között, kapja erre tekintettel a pótlékot is), emellett havi 60 órában rendkívüli munkát szeretne vállalni az idegsebészeti osztályon ápoló munkakörben. Az új Mt. 113. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a dolgozó rendkívüli munkára nem vehető igénybe, mert foglalkoztatására egészségkárosító kockázat között kerül sor. Az Eütev-tv. 12./E. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanakkor az alkalmazott egészségügyi dolgozó részére készenlét elrendelhető, de rendkívüli munkavégzés nem. Viszont a rendkívüli munkavégzésre azonos munkáltatónál, de másik osztályon és másik munkakörben kerülne sor. Kérdésem az lenne, hogy a rendkívüli munkavégzés számára elrendelhető-e?