Szabadságelszámolás – nem változtatható meg év közben

Kérdés: Fizikai munkavállalóink egy részének a munkaidő-beosztása szeptembertől megváltozott. Addig napi nyolc órában foglalkoztattuk őket, szeptembertől kezdve pedig a beosztás szerinti munkaidejük napi 12 óra. Négyhavi munkaidőkeretben dolgoztak és dolgoznak most is. Ha a munkáltató 2019-ben napban kezdte el kiadni a szabadságot a munkavállalóinak, áttérhet-e év közben az órában történő nyilvántartásra? Kell-e ehhez a munkavállalók beleegyezése, értesítése?
Részlet a válaszából: […] ...előírja, hogy a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Krónikus betegségről való tájékoztatás

Kérdés: A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének nevében érdeklődöm sok tagunkat és betegtársunkat érintő kérdésekben. Sokan félnek a munkahelyükön "nyílt lapokkal játszani", ezért eltitkolják a betegségüket, viszont nem tudják, hogy az üzemorvost az első vizsgálat alkalmával kötelező-e tájékoztatni a krónikus betegségükről, hogyha az nem feltétlen akadályozza a munkát (például higiéniai okok vagy veszélyes munkavégzés nem áll fenn). Vannak-e olyan munkakörök, melyeknél a krónikus betegséggel – jelen esetben Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) – küzdők nem alkalmazhatók? Vannak-e olyanok, melyek a sztómaviselőket zárják ki? Igaz, hogy táppénz alatt is el lehet már bocsátani a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkavállaló köteles minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni a munkáltatót, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Orvosi igazolás eredeti példánya

Kérdés: Ha egyszerre több részmunkaidős bejelentett munkahelyem van, a betegségemet, illetve keresőképtelenségemet hogy tudom egy igazolással igazolni? Köteles-e a háziorvos több igazolást kiadni, hogy minden munkaadómnak tudjam igazolni a keresőképtelenségemet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nézve kifejezett szabályozás nincs. A 102/1995. Korm. rendelet szerint a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Betegszabadság arányosítása

Kérdés: Ha október 1-jétől alkalmazunk egy munkavállalót, részére az idei évre arányosan csak három munkanap betegszabadságot kell biztosítanunk. Ezek szerint a tárgyévi, előző munkahelyen igénybe nem vett betegszabadság "elvész" a munkavállaló szempontjából, mivel az új munkahelyén "csak" időarányosan illeti az meg. Vagy jár ilyenkor valamilyen kompenzáció?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett problémára a törvény azt a szabályt tartalmazza, hogy az év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult [Mt. 126. § (3) bek.]. Ilyen értelemben valóban elvész az a betegszabadság, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Azonnali hatályú felmondást követő próbaidő

Kérdés: Megteheti-e a munkáltatóm, hogy ha itthon vagyok egy hetet (nem az én hibámból), és ők ezt nem akarják kifizetni, akkor leszámoltat azonnali hatállyal, és aznap visszavesz próbaidőre me­gint?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló önhibáján kívül nem teljesíti munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét, akkor ezért a munkaviszony megszüntetésének nem lehet helye. Az azonnali hatályú felmondásra akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló a munkaviszonyából eredő lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Munkavállaló tartozásai és beteg­szabadságának megállapíthatósága

Kérdés: 2012. július 1. utáni munkaviszony megszűnése esetén nem kell/lehet kiadni a MIL-lapot. Mi a helyes eljárás az új munkaviszony létesítésekor a munkabért terhelő letiltásokra vonatkozóan? Nyilatkoztatni kell a munkavállalót, hogy milyen levonás terheli a munkabérét? Honnan lehet megtudni, hogy mennyi a tartozásának az egyenlege? A munkáltatónak milyen felelőssége, illetve készfizető kezessége van, ha nincs a birtokában a letiltásra vonatkozó irat? Másik kérdésünk: a munkavállalónak a tárgyévben kivett betegszabadságról nyilatkoznia kell-e, ha tévesen nyilatkozott, vagy nem tudja, hogy mennyi betegszabadságot vett igénybe, akkor mi a helyes eljárás? Ha tévesen nyilatkozott, annak milyen vonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés megválaszolásánál a munkaviszony keletkezése(létrejötte) és a munkaviszony kezdete közötti különbségtételből kellkiindulnunk. A munkaviszony keletkezésének (létrejöttének) azt a napottekinthetjük, amikor a munkaszerződés megkötésére sor kerül. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Munkaviszony kezdő időpontja – keresőképtelen betegség esetén

Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
Részlet a válaszából: […] ...követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani [Mt. 78. §(2) bekezdés]. Általános szabályként a munkaviszony létesítésének és akezdetének a napja elválhat egymástól. Ezért is rendelkezik úgy az Mt. 78. §(3) bekezdése, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.