409 cikk rendezése:
321. cikk / 409 Havibérszámítás és a munkaszüneti nap
Kérdés: A havibéres munkavállalóknál a munkaszüneti napot is ledolgozottnak kell venni, és a tb-naptár útmutatásai szerint (mely az ünnepnapot is tartalmazza) kell osztani a havi alapbérüket? Pl. 2013. augusztusban 21 munkanap van és 1 ünnepnap. Besorolási bér: 150 000/22 nap = 6818 Ft/nap. Vagy más állásfoglalások szerint, a havibéres munkavállaló esetén a munkaszüneti nap sem munkanapként, sem távollétként nem számolható el. Ez az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése és 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján vezethető le. Vagyis az alábbiak szerint kell eljárni: 150 000/21 nap = 7143 Ft/nap. Melyik álláspontot kell alkalmaznunk a 2013-as évben? Betegszabadságnál is figyelmen kívül kell hagyni az ünnepnapot, és havidíjasok esetén csak a munkanapokkal kell számolnunk?
322. cikk / 409 Magasabb összegű közalkalmazotti illetmény megállapítása minősítés nélkül
Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv munkáltatóként a garantáltnál magasabb összegű, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész folyósításához a költségvetési fedezet rendelkezésre áll. A garantáltnál magasabb összegű illetményrész megállapításának és folyósításának mindenképpen szükséges előfeltétele-e a Kjt. 66. §-ának (7) bekezdésében szabályozott minősítés? Jogszabályi rendelkezésbe ütközik-e, ha a munkáltató a közalkalmazott minősítése nélkül állapít meg munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
323. cikk / 409 Magasabb fizetési osztályba sorolás feltétele közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Tanulmányi szerződéssel rendelkező közalkalmazott joggal követelheti-e, hogy a másoddiploma megszerzését követően a munkáltató magasabb fizetési osztályba sorolja, jóllehet a jelenlegi munkaköri feladatainak ellátásához a megszerzett további végzettség nem szükséges? A tanulmányi szerződés átsorolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
324. cikk / 409 Kormánytisztviselői átsorolás és az illetményeltérítés
Kérdés: Középfokú végzettségű (II. besorolású) dolgozónk illetményét 2013. január 1-jétől december 31-ig 40%-kal eltérítettük. Dolgozónk időközben megszerezte diplomáját (melyhez a munkáltató tanulmányi szerződést is kötött vele), és munkaköre lehetővé teszi, hogy I. besorolási osztályba soroljuk át. Ebben a kategóriában azonban már a 40%-os eltérítést a munkáltató nem kívánja számára megadni. Erre – véleményünk szerint – a jogszabály lehetőséget is ad a Kttv. 133. §-ának (6) bekezdése alapján. Dolgozónk mindezt nehezményezi, mivel meglátása szerint azzal, hogy diplomát szerzett, a munkája színvonala (mely miatt az eltérítést kapta) nem változott, és munkaügyi bírósághoz kíván fordulni. Kérdésem, hogy a munkáltató eljárása jogszabályszerű-e, illetve a dolgozó megalapozottan fordul a munkaügyi bírósághoz?
325. cikk / 409 Megfelelő munkakör kérdése köztisztviselő áthelyezése során
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy központi szervben, és eléggé speciális felsőfokú végzettséggel rendelkezem. A munkáltatóm át akar helyezni egy másik osztályra, feltehetően a munkaköröm is megváltozna. Szeretném tudni, hogy milyen, a Kttv. szerinti munkakörbe vagyok áthelyezhető, hiszen nem szeretnék olyan munkát végezni, amihez egyáltalán nem értek.
326. cikk / 409 Műtőssegéd garantált illetményének mértéke
Kérdés: Az egészségügyben a műtőssegédek minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosultak garantált illetményként?
327. cikk / 409 Kormánytisztviselői jogviszony megszűnése
Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok 11 éve. Egészségi állapotom megromlott, a rehabilitációs intézet munkára alkalmatlannak ítélt. A hivatalban azt mondták, hogy közös megegyezéssel kérjem a felmentésem, és ekkor nem jár semmi. Szerintem viszont, ha a hivatal ment fel egészségi alkalmatlanság miatt, akkor jár részemre a végkielégítés. Kérem, segítsenek abban, hogy mit tegyek!
328. cikk / 409 Kifizetésre kerülő bér – alacsonyabb lehet az alapbérnél
Kérdés: A távolléti díj számítási módjának változása alapján előfordulhat, hogy egyes hónapokban a dolgozók nem kapnák meg adott hónapra a munkaszerződésben meghatározott besorolási bérüket a 174-es osztószám miatt? Helyesen járunk-e el, ha a törvény előírásának megfelelően számfejtjük a távolléti díjat? (Ez esetben, ha a havi elméleti munkarend szerinti osztószám kevesebb, mint 174, akkor a dolgozó nem kapja meg a munkaszerződés szerinti munkabérét.) Megsérti-e cégünk a munkaszerződésben foglaltakat azzal, hogy egyes hónapokban a távollétek miatt nem kapja meg a munkavállaló a szerződésben foglalt havi besorolási bérét?
329. cikk / 409 Közalkalmazottak munkaközi szünete
Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?
330. cikk / 409 Munkakör megszűnése GYES alatt
Kérdés: Az elmúlt évben a cégünknél megszűnt a PR-menedzseri munkakör. A munkavállalónk, aki korábban ezt a munkakört betöltötte, szülési szabadságon, illetve GYES-en volt. A gyermeke most kétéves, és szeretne visszajönni dolgozni. Kötelesek vagyunk-e visszavenni, ha már nincs meg a munkakör, amit korábban betöltött, vagy felmondhatunk neki? Ha kötelesek vagyunk visszavenni, akkor milyen munkakörben alkalmazhatjuk? Ha alacsonyabb munkakörbe vesszük fel, akkor csökkenthető-e a fizetése a korábbihoz képest, mivel az alacsonyabb munkakörben dolgozók sem kapnak olyan magas fizetést, mint a korábbi PR-menedzser?
