Integrált intézmény – a jogviszony-átalakulás kérdőjele

Kérdés: Az általam vezetett integrált intézmény szociális és egészségügyi szolgáltatásokat integrált intézményi formában biztosít, melynek egyszemélyű, magasabb vezetője vagyok, közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapító okirat szerint az intézmény főtevékenysége szociális, de a NEAK által befogadott és finanszírozott egészségügyi szolgáltató is egyben, védőnői szolgáltatás vonatkozásában. Feladatom mind a szociális, mind az egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatások szervezeti és szakmai irányítása, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, gazdálkodás az intézmény működőképességének biztosítása érdekében. Az Eszjtv. értelmében a NEAK országos irodájától azt a tájékoztatást kaptam, hogy az intézmény vezetőjeként rám is az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése vonatkozik, és illetményemet e törvény 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani. Abértámogatási igényt emiatt le is adtuk a NEAK-nak, aki azt jóváhagyta, és a bértámogatást immár harmadik hónapja rendre az intézmény számlájára utalja. Végzettségemet tekintve felsőfokú egészségügyi és szociális végzettséggel is rendelkezem, az irányított egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakirányú diplomával. Az intézmény fenntartója viszont nem így értelmezi a jogszabályt. Álláspontja szerint, csak közalkalmazottként vezethetem az integrált intézményt a szociális szolgáltatások miatt, emiatt engem nem lehet egészségügyi szolgáltatási jogviszonyba átsorolni, így a bérezésemet is ennek megfelelően kell megállapítani, tehát a kérdéses, 1. számú melléklet szerinti hivatkozott illetményt nem áll módjukban megadni. Ehhez kérem az Önök értelmezését.
Részlet a válaszából: […] ...fokozathoz az 1. mellékletben meghatározott összeg 120%-át [Eszjtv. 8. § (3) bek.]. Az egészségügyi szolgáltató vezetőjét tehát végzettségétől függetlenül, alanyi jogon megilleti az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény. Az Eszjtv. szerint, az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Hátrányos helyzetű személy fogalma

Kérdés: Közúti fuvarozási cégünk képzési megállapodást kötne a munkaügyi központtal olyan álláskereső képzése tekintetében, aki a képzés eredményeként az általunk megkívánt kategóriájú vezetői engedélyt szerezné meg, és ezt követően munkaviszony keretében foglalkoztatnánk. Úgy tudjuk, hogy hátrányos helyzetű személy esetében nagyobb mértékű támogatást nyújt a munkaügyi központ a képzés költségeihez, a jogszabályban viszont nincs meghatározva, hogy kit kell hátrányos helyzetű személynek tekinteni.
Részlet a válaszából: […] ...hátrányos helyzetű munkavállaló, aki– az előző 6 hónapban nem állt rendszeresen fizetettalkalmazásban, vagy– nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést,vagy – 50 év feletti személy, vagy– egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Pályakezdő álláskereső – a bérköltség támogatása hiányszakmában

Kérdés: Sütőipari cégünk évek óta munkaerőhiánnyal küszködik, pék munkakörbe vennénk fel pályakezdő fiatalokat. A sajtóból úgy értesültünk, hogy állami támogatásban részesülhet a munkáltató, ha hiányszakmával rendelkező pályakezdőt foglalkoztat. Mi a támogatás igénybevételének feltétele, és mi a támogatás mértéke, valamint időtartama? A munkáltatónak van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettsége a támogatás igénybevételéhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel. Az Flt. 58. § (5) bekezdésének k) pontja alapjánpályakezdő álláskeresőnek a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy eseténa 30. életévét – be nem töltött személy tekinthető.A támogatás a munkaadó kérelmére akkor nyújtható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.