128 talált cikk a bérfizetés kifejezésre

Kérdés: A bérjegyzéknek kell-e tartalmaznia a teljesítés hónapját (pl. április) és a kifizetés (pl. május 10.) időpontját? Mi van akkor, ha a teljesítés dátuma nem szerepel a bérjegyzéken, ezért kilépés esetén a munkáltató – mivel áprilisi utalást teljesített 2016. 04. 08.-án, a május havi munkabér pedig kilépés miatt már nem jár – azt mondja, hogy már teljesítette a kifizetést április hóban? Akkor a ledolgozott április havi munkabérem nem kapom meg? Mit lehet tenni ilyen esetben?

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés kozmetikus tevékenység végzésére? Eddig heti tíz órában alkalmaztam kozmetikust a vállalkozásomban, de a továbbiakban nem tud rendszeres munkát végezni, ezért gondoltam megbízási szerződésre. A könyvelőm szerint azonban ezt a szerződést csak szellemi tevékenységre lehet kötni.

Kérdés: A kollektív szerződésben rögzített, egyhavi alapbérnek megfelelő összegű "szabadságos bér" megfizetését a munkáltató az esedékesség időpontjában anyagi nehézségek miatt nem kívánja megfizetni, helyette 2017-ben szeretné a kifizetéseket teljesíteni, amelyről értesítette a szakszervezetet. Ha a kollektív szerződést a szakszervezet nem kívánja módosítani, de a bérelem kifizetésre nem kerül, akkor a bér kifizetése érdekében szervezhető-e jogszerű sztrájk?

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?

Kérdés: Hogyan kell kifizetni a munkabért a munkavállalónak, ha a munkaszerződésben nem határoztuk meg, hogy utalással vagy készpénzzel lesz fizetve? A munkáltatónál az utalás a bevett gyakorlat, a készpénzben történő kifizetés komoly nehézségeket okozna.

Kérdés: Egy termelő, csomagoló cég (rendeltetése folytán nem működik munkaszüneti napon) több műszakos munkarendben foglalkoztat munkavállalókat. Szombat, vasárnap mindig pihenőnap. A héten éjszakás műszakunk is van, mely 22 órától másnap reggel 6 óráig tart. Október 23-a munkaszüneti nap. Ezen a napon dolgozhat-e a műszak reggel hatig, vagy csütörtökön éjfélig be kell fejezni a műszakot, így csak 2 órát dolgoznának? Ilyen esetben megteheti-e a cég, hogy a műszakot vasárnap este 10-kor indítja, és nem a hétfői napon?

Kérdés: A volt munkáltatóm még közel 2 000 000 Ft végkielégítéssel tartozik nekem. Időközben felszámolás alá került. Felvettem a kapcsolatot a felszámolóval, aki azt mondta, hogy nem maradt pénz a cégben, így csak egy részét tudja majd bérgaranciából kifizetni. Én úgy tudom, hogy a felszámoló köteles lehívni a bérgaranciát, és a munkabértartozást soron kívül kifizetni. Jogszerű, ha nem kapom meg a teljes összeget, ami nekem járna?

Kérdés: A szakszervezet azzal a felhívással fordult a cégünkhöz, hogy a havibéres munkavállalóknak is a ténylegesen ledolgozott munkaórák alapján fizessük ki a munkabért (alapbért), és egyedül a távollétekre eső óraszámra számoljunk el más jogcímen bérelemeket. Például szerintük, ha egy munkavállaló a hétköznapi 8 órás beosztása mellett a munkaidőkeretben dolgozik 8 órát szombaton is (rendes munkaidőben), akkor erre a 8 órára a tárgyhónapban meg kellene kapnia az alapbérét. Jól gondoljuk, hogy ennek a logikának nincs alapja, és a havibéres munkavállalóknak ilyenkor is csak a havibér arányos részét kell kifizetni?

Kérdés: Cégünk a fegyveres biztonsági őr munkakört készenléti jellegűvé kívánja minősíteni. Egy műszakban egyszerre többen is bent vannak, így nem jelent akadályt az a rendelkezés, hogy a munkaidejük 1/3-ában ne legyen munkavégzés. A beosztás szerinti napi munkaidejük 24 óra lesz, így havonta átlagosan 240 órát töltenének a munkahelyükön, bár nem végeznek folyamatosan munkát. Milyen díjazásra lesznek jogosultak a munkatársak ebben a munkarendben? Havonta az átlag 174 óra után kell órabért számfejteni? A napi 24 órából annak 1/3-ára milyen juttatás jár az őröknek? Mivel a munkaidejük mindig ugyanakkor kezdődik, jogosultak műszakpótlékra? Hogyan kell a 24 órán belül azt az időszakot ütemezni és dokumentálni, amikor nem végeznek munkát? Ez a 24 órán belül több részletre is felbontható?

Kérdés: Egy munkavállalónkat bedolgozói munkaviszonyban foglalkoztatjuk, tiszta teljesítménybérben. Hogyan értelmezhető ilyenkor a garantált bér, ami az "alapbér" fele? A törvény szerint nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben még a garantált bért sem kell kifizetni? Mi a teendő akkor, ha a frissen felvett bedolgozó megbetegszik, és távolléti díjat kell neki számítani, de még nem történt a részére teljesítménybér-kifizetés? Ilyenkor nulla lesz a távolléti díj?