Keresés eredménye | Munkaügyi Levelek

21 cikk rendezése:

1. cikk / 21 Egyetemleges felelősség – nem zárható ki több munkáltató által létesített munkaviszonyban

Kérdés:

A munkavállaló több munkáltató által létesített atipikus munkaviszonyban áll. A két munkáltató egyfelől a munkaszerződésben kifejezetten rögzítette, hogy csak az egyikük fizeti a munkabért, másfelől külön szerződésben kifejezetten megállapodtak abban, hogy a másik munkáltató semmilyen módon nem tehető felelőssé, ha a munkavállaló bármely oknál fogva nem vagy nem megfelelő összegű munkabért kap. Felülírhatják-e ezáltal a munkáltatók az Mt. 195. §-a (3) bekezdésének azon szabályát, miszerint a munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

2. cikk / 21 Egyetemleges felelősség – nem zárható ki több munkáltató által létesített munkaviszonyban

Kérdés:

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

3. cikk / 21 Bérfizetés napja egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés:

Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézményben a bérfizetés napját az Mt. 154–164. §-ai határozzák meg, miszerint a munkabért a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ellenben az OKFŐ szerződésminta minden hónap 5. napjáig rögzíti a bérfizetés napját. Helyesen alkalmazzuk a szerződésekben az Mt. szerinti kifizetés időpontját?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

4. cikk / 21 Borravaló elfogadhatósága – munkáltatói szabályozási lehetőségek

Kérdés: Egy kis benzinkúton a munkavállalóink rendszeresen kapnak borravalót az ott tankolóktól, amikor lemossák a szélvédőket – bár ez kifejezett munkaköri feladatuk, a szolgáltatás magas színvonala érdekében ezt a munkáltató minden ügyfélnek ingyen biztosítja. Belső feszültséget is okoz, mivel a pénztárnál dolgozó kollégák ilyet nem kapnak, így kevesebbet keresnek. Előírhatjuk, hogy nem fogadhat el borravalót, és ha mégis, akkor beszámítjuk az alapbérébe? Vagy mondhatjuk azt, hogy a borravalót be kell adni a közösbe, és majd minden kolléga részére felosztja a munkáltató?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

5. cikk / 21 Munkaviszony módosítása többmunkáltatós munkaviszonnyá

Kérdés: Lehet-e jogszerűen egy már fennálló munkaviszonyt módosítani olyan munkaviszonnyá, amelyben több munkáltató áll az egyik oldalon? Az egyik munkatársunk munkájára ugyanis szükség lenne egy üzleti partnerünknél, és ily módon a két munkáltató együttesen foglalkoztatná őt. Ha igen, lehetséges-e úgy rendelkezni, hogy a munkabér fizetésének kötelezettsége csak az egyik munkáltatót terhelje?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

6. cikk / 21 Bérpótlékok – számfejtési és fizetési határidő

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a túlórákat és a pótlékokat mindig a következő hónapban utalja el? Sajnos a korai határidő miatt nincs rá lehetőség, hogy a tárgyhónapban történjen a számfejtése.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

7. cikk / 21 Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

8. cikk / 21 Versenytilalmi megállapodásban foglalt tájékoztatási kötelezettség megszegése

Kérdés: A munkavállalónkkal versenytilalmi megállapodást kötött a cégünk, amely értelmében köteles tartózkodni a konkuráló tevékenységektől. Emellett köteles bejelenteni minden hónapban azt, hogy milyen jogviszonyban dolgozik, hogy ellenőrizhető legyen a kötelezettség megtartása. A bejelentési kötelezettségének ugyanakkor a munkavállaló nem tett eleget. Emiatt nem kívánjuk kifizetni a versenytilalmi ellenértéket, illetve a megállapodásban foglalt kötbért is szeretnénk érvényesíteni. Megtehető ez jogszerűen?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

9. cikk / 21 Szervizdíj az alapbér részeként

Kérdés: Az étteremben, ahol dolgozom, a vendégek részére szervizdíj kerül felszámításra, amelyet az esetleges borravalóval együtt a munkáltató feloszt a műszak között. Az így felosztott összeget a zárás során levonja a havi nettó alapbéremből (ha többet kapok a béremnél, akkor azt persze megtarthatom). Jogosan teszi ezt a munkáltató?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

10. cikk / 21 Munkaviszony szünetelése – az inaktív idő

Kérdés: Mi számít aktív időszaknak, és mi lehet az inaktív idő a munkaviszonynál? A gyermekgondozási díjon lévő munkavállaló inaktív állományba tartozónak minősül? Ha a munkáltató a felmondási idő időszakára felmenti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót, akkor a munkavállaló az inaktív állományba tartozók közé kerül?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.