193 cikk rendezése:
141. cikk / 193 Kárigények a munkáltatóval szemben
Kérdés: A volt munkáltatóm 11 éve súlyos egészségkárosítást okozott a lejáratásaival, büntetőfeljelentéseivel (a büntetőeljárások bizonyítottság hiánya miatt megszűntek). Sajnos a jogszerűtlen eljárások miatt pszichés személyiségzavar, magas vérnyomás betegség alakult ki nálam, ami miatt 10 éve rokkantnyugdíjas lettem. Munkaviszonyt a fenti betegségeim miatt nem tudok létesíteni. A munkaügyi bíróság már két alkalommal kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, jelenleg folyik egy nem vagyoni kártérítési per, amit ki kell egészítenem jövedelempótló kártérítésre is, viszont már folyamatban van a személyiségi jogsértés miatti per is, szintén nem vagyoni kártérítés miatt. Az egészségem károsítása személyiségi jogsértésnek vehető? Hogyan kell értelmezni, hogy a jövedelempótló kártérítés három évnél hosszabb időre visszamenőleg nem érvényesíthető? Ez a három év honnét kezdődik? A kereset benyújtásától? A munkáltató a súlyos egészségkárosodásomról tudomást szerzett a bíróság által elrendelt orvosszakértői véleményből, valamint két éve a jogerős ítéletből is. Ez esetben a munkáltató hivatkozhat arra, hogy nem jelentettem be neki az egészségem károsodását? Hiszen a perben erről tudomást szerzett, s mégsem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, noha ez a per akkor egy nem vagyoni kárigény miatt folyt.
142. cikk / 193 Munkavégzés öregségi nyugdíj megállapításakor
Kérdés: Mikortól dolgozhat az az 58 éves, 40 év szolgálati idővel rendelkező nő, akinek 2011. október 31-én szűnik meg a munkaviszonya, és 2011. november 1-jétől igényli a kedvezményes nyugdíjat? 2011. november 7-től vállalhat-e munkát, vagy meg kell várni a nyugdíjat megállapító határozatot, és csak az után?
143. cikk / 193 GYES-ről visszatérő munkavállaló előzetes bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van, de bejelentette, hogy szeptembertől vissza szeretne jönni dolgozni. Most ez nem is jelent gondot, mert éppen bővítjük a tevékenységünket. Azonban rajta kívül több kolléga is GYES-en van, az viszont nem biztos, hogy máskor is ilyen rugalmasan meg tudjuk oldani az újrafoglalkoztatást. Úgy hallottuk, hogy ezzel kapcsolatban a szabályozás is változni fog, de nem tudjuk mennyiben. Milyen kötelezettségeknek kell majd eleget tennünk a jövőben?
144. cikk / 193 Kiesett munkaidő ledolgoztathatósága – ha bombariadó volt?
Kérdés: Az önkormányzatnál július hónapban egy telefonos bejelentés nyomán kiszállt a rendőrség, bombariadó miatt kiürítették az épületet. Három és fél órán keresztül tartott a tűzszerészi vizsgálat, aznap már nem tudtunk dolgozni. A munkaidő-kiesés idejét a munkaidő-beosztás módosításával ledolgoztathatjuk-e máskor (pl. a következő heti munkanapokra elosztva)? Kell-e díjazást fizetni a kiesett munkaidőre?
145. cikk / 193 Csoportos létszámcsökkentés – ütemezési kérdés?
Kérdés: Cégünknél csoportos létszámcsökkentést hajtunk végre, és ez több megyében lévő telephelyünket érinti. Az egyiken a munkavállalók nagy részétől meg kellett válnunk. A törvénynek megfelelően tájékoztattuk őket, konzultáltunk a képviselőikkel, és a munkaügyi központ felé is megtettük a bejelentéseket, majd 2011 augusztusának első hetében minden érintettnek felmondtunk. A telephelyen négy munkavállaló maradt. Mostanra azonban sajnos az ő munkájukra sincsen szükség. Mivel ez a létszám már nem éri el a csoportos létszámcsökkentéshez szükséges mértéket, jól gondoljuk, hogy nekik minden egyéb procedúra nélkül akár augusztus 20-áig is felmondhatunk?
146. cikk / 193 Dupla jogviszony – szimpla jubileumi jutalom
Kérdés: Egyik tanárunk szeptember 1-jén fogja elérni a 25 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, jubileumi jutalomra válik jogosulttá. A problémánk az, hogy nálunk és egy másik iskolában is félállásban dolgozik. A Kjt. 78. §-a ilyen esetről nem mond semmit. Hogyan kell eljárni? Mindkét iskola fizeti a jubileumi jutalom felét? Vagy duplán jogosult jubileumi jutalomra a közalkalmazott?
147. cikk / 193 Gépjármű-üzemeltetési költség megfizetése a munkavállalót ért kár megtérítése körében
Kérdés: Egy munkavállalónkat pár évvel ezelőtt baleset ért. Ennek következtében a munkavállaló részben mozgássérültté vált, és ennek megfelelő gépjárművet kellett vennie. Akkor ennek az értékét a munkáltató kártérítés körében megfizette. Most azzal az igénnyel lépett fel a munkavállaló, hogy az autó használati költségeit is térítse meg számára a munkáltató. Az igényét méltánytalannak érezzük, hiszen az egész családja ezt az autót használja, és a teljes üzemeltetési költséget kéri megtéríteni. El lehet utasítani valamilyen jogszabály alapján az igényét?
148. cikk / 193 Megfelelő telephely munkaerő- kölcsönzés engedélyezéséhez
Kérdés: Újonnan alapított cégünkben munkaerő-kölcsönzési tevékenységet szeretnénk folytatni. Úgy tudjuk, hogy a munkaügyi központ az engedélyezésnél azt is vizsgálja, hogy rendelkezünk-e megfelelő irodahelyiséggel a tevékenység végzéséhez. Mivel a bejelentett székhelyünk székhelyszolgáltató cégnél van, nem tudjuk, hogy az megfelel-e a követelményeknek. Ha viszont nem, akkor be kell-e jelentenünk egy fióktelepet, hogy megkapjuk az engedélyt?
149. cikk / 193 Munkabér megfizetése iránti igény érvényesítése
Kérdés: A munkáltatómmal szóban állapodtunk meg, írásban munkaszerződést sajnos nem kötöttünk. Azt mondta, hogy be is jelent a hatóságoknál. Az eddig ledolgozott idő azonban a mai napig nem lett kifizetve. Mit tehetek ilyen esetben, hova fordulhatok?
150. cikk / 193 Családtag mezőgazdasági idénymunkára történő foglalkoztatása
Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkánál az egyenes ági rokont mint egyszerűsített foglalkoztatottat be kell-e jelenteni, kell-e utána társadalombiztosítási járulékokat fizetni?
