Prémiumszabályzat – a munkáltatói visszavonás lehetősége

Kérdés: Módunkban áll-e súlyos gazdasági helyzetben egyoldalúan csökkenteni a prémiumszabályzatban egyoldalúan megállapított prémiumot, illetve szükség esetén esetlegesen megszüntetni azt a munkahelyek megtartása és a létszámleépítés elkerülése érdekében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalását az általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (munkáltatói szabályzat) is megteheti [Mt. 17. § (1) bek.]. Az egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 15.

Kinevezés egyoldalú módosítása – a munkavégzés helyének megváltoztatása

Kérdés: Budapesten dolgozom kormánytisztviselőként, a kinevezésemet azonban a munkáltatóm módosította, és áthelyezett egy másik irodába. Eddig fél óra volt eljutni a munkahelyemre, most ez egy órára nőtt. A módosításról nem kérdezett meg, és én nem is fogadtam el ilyen kinevezésmódosítást. Megteheti velem a munkáltató, hogy önkényesen ilyen hátrányos helyzetbe hozzon?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. általános rendelkezései szerint a kinevezés tartalmát módosítani valóban csak az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő közös megegyezésével lehet. A kinevezés tartalmának módosítására pedig a kinevezésre és annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 15.

Munkavállalói felmondás határozott idejű munkaviszony esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal határozott idejű szerződést kötöttünk egy projekt tartamára. Most a munkavállaló felmondással meg akarja szüntetni a munkaviszonyt. Mi éppen azért szerződtünk vele határozott időre, hogy ezt ne tehesse meg. Jól tudjuk, hogy a határozott idejű munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a munkavállaló részéről?
Részlet az állásfoglalásából: […] A régi Mt.-ben foglaltakkal szemben (88. §) a határozott időre kötött munkaszerződést is felmondhatja mind a munkáltató, mind a munkavállaló a hatályos Mt. alapján. A határozatlan idejű munkaviszony felmondásához képest azonban szigorúbb követelményeket támaszt a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 15.

Mozgó bér bevezetése – munkáltatói kötelezettségvállalással

Kérdés: Dolgozóinkkal a munkaszerződésben bruttó havi alapbér vagy órabér fizetésében állapodtunk meg. Vezetőink mozgó bért szeretnének bevezetni a bérezés kiegészítésére, melynek összegéről havonta a munkáltató lenne jogosult dönteni a munkavállalók teljesítménye alapján. Úgy gondolják, hogy ez a dolgozókra is ösztönző hatással lenne. Milyen feltételei vannak a mozgó bér bevezetésének? Kell-e a munkaszerződéseket módosítani, amelyek most csak időbérről rendelkeznek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja [Mt. 137. § (1) bek.]. Jelen esetben a mozgó bér nem lenne más, mint az időbérként meghatározott alapbéren felül járó, alapvetően a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 16.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaszerződés megkötésének napja és a munkaviszony kezdete között hosszabb idő is eltelhet. A feleknek a munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap (Mt. 48. §). A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Munkavállalói felmondás szabályai a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén

Kérdés: A munkáltatóm rovarirtó forgalmazással foglalkozott. Múlt hónapban azonban arról tájékoztatott, hogy a készletet eladta egy másik cégnek, aki folytatni fogja a tevékenységét. Az új cég átvette az összes munkavállalót is. Mindannyian ugyanazt csináljuk, mint korábban, szerencsére az ügyfélkör is megmaradt. A munkavégzés helye azonban megváltozott, az új telephely 30 km-rel messzebb van a lakásomtól, és elég rossz a közlekedése. Keresni szeretnék egy új munkahelyet, mert az ingázás miatt alig marad idő a családomra, viszont felmondani nem szeretnék, hiszen már 12 éve fennáll a munkaviszonyom, és elesnék a végkielégítéstől. Van egyéb lehetőségem a munkaviszony megszüntetésére úgy, hogy a végkielégítésemet is megkaphassam?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a munkaviszonyát felmondással, azonnali hatályú felmondással vagy közös megegyezéssel szüntetheti meg. Esetünkben, mivel a munkáltató személyében következett be változás, az Mt. a munkavállaló általi felmondásra speciális szabályokat állapít meg. Míg az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 22.

Kormánytisztviselő kinevezésének egyoldalú módosítása és a felmentés kérelmezhetősége felmentési tilalom alatt

Kérdés: Kormánytisztviselőnknek 2013-ban születetett gyermeke, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Nemrégiben jelezte, hogy vissza kíván térni dolgozni. Azóta a munkakörére egy másik kormánytisztviselő került kinevezésre, ezért ugyanabban a munkakörben nem tudjuk tovább őt a visszatérte után foglalkoztatni. Felmerült, hogy felajánlunk számára egy olyan másik munkakört, amely az iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelel, ekkor ugyanis nem szükséges a beleegyezése a módosításhoz. Kérheti-e ebben az esetben a felmentését, figyelemmel arra, hogy a gyermeke hároméves koráig még felmentési védelem alatt áll?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. általános szabályától eltérően nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése a kinevezés módosításához, ha a munkakör megváltoztatása indokolja mindezt [Kttv. 48. § (2) bek. d) pont]. A munkakör megváltozására hivatkozással a kinevezést abban az esetben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 1.

Külföldi kiküldetésről szóló munkáltatói döntés vitathatósága

Kérdés: A 2035. és 2036. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: a munkavállaló a vásár speciális jellege miatt érvényesítheti-e a két munkavégzés között részére járó 11 óra pihenőidejét (kötelező jellegű fogadás, kötelező jellegű üzleti vacsora stb.)? Hogyan kell fogadni azt a munkáltatói álláspontot, hogy akinek ez nem tetszik, az ne utazzon külföldre, és elképzelhető, hogy a jövőben a jogait érvényesítő munkavállaló a külföldi utazásokból "kimarad"? A viszonylag komplikált hazautazás, valamint a pihenőnapok igénybevétele miatt a munkavállaló az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kezdeményezheti-e, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján vegye figyelembe?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ez a szabály külföldi kiküldetések esetén is alkalmazandó. A napi munka...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. augusztus 11.

Munkavállaló képzésre kötelezése

Kérdés: A régi Mt. 103. §-ának (4) bekezdése kimondta: "A munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes." Az új Mt.-ben ilyen szabályt nem találtam, jelent ez tényleges változást?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt.-ben valóban nem szerepel ez a szabály, mindez a törvény egyéb rendelkezéseinek értelmezésével állapítható meg. E rendelkezések a következők:A munkáltatót megilleti az utasítási jog, utasításait a munkavállaló érdekeinek méltányos mérlegelésével, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 28.

Egészségügyi alkalmatlanság – elállási ok

Kérdés: Leendő munkavállalónkkal munkaszerződést kötöttünk azzal, hogy 2014. április 15-én kezdi meg a munkát cégünknél. Elküldtük az üzemorvoshoz, aki azonban megállapította, hogy alkalmatlan arra a munkakörre, amire felvettük. Mivel kikötöttünk a szerződésben próbaidőt, úgy gondoltuk, hogy azonnali hatállyal megszüntetjük a munkaviszonyt. Helyesen járunk el, ha próbaidő alatt azonnali hatállyal szüntetjük meg a munkaviszonyt, vagy ebből problémánk lehet később?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet értelmében előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően [4. § (1) bek. a) pont]. A rendelet ugyanakkor azt is kimondja, hogy az a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 28.
1
…
6
7
8
9