31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Munkaidő tartamának kerekítése
Kérdés:
Szociális intézményben, munkaidőkeretben dolgozó gondozónő munkaszüneti napi munkaidő-beosztása 7–19 óráig szólt. 13 óra 20 perckor a dolgozó jelezte, hogy nincs jól, munkáját átadta felettesének, annak engedélyével hazament. 6 óra 20 perc munkavégzés történt munkaszüneti napon, melyre 100%-os pótlék jár a munkavállalónak. Ebben az esetben a pótlék a 6 óra 20 percre jár (azaz a ténylegesen ledolgozott munkaidőre), vagy kerekíteni szükséges egész órára a 20 percet?
2. cikk / 31 Tájékoztató módosítása a jutalékszabályok változása esetén
Kérdés: A munkavállalóink jutalékára vonatkozó számítási szabályok a munkaviszony létesítését követően kiadott tájékoztatóban kerültek rögzítésre. Most a munkáltatói jogkör gyakorlója arról határozott, hogy azokat megváltoztatja. Szükséges-e ebben az esetben a munkaszerződést is módosítani, és abba is beleírni e szabályokat?
3. cikk / 31 Borravaló elfogadhatósága – munkáltatói szabályozási lehetőségek
Kérdés: Egy kis benzinkúton a munkavállalóink rendszeresen kapnak borravalót az ott tankolóktól, amikor lemossák a szélvédőket – bár ez kifejezett munkaköri feladatuk, a szolgáltatás magas színvonala érdekében ezt a munkáltató minden ügyfélnek ingyen biztosítja. Belső feszültséget is okoz, mivel a pénztárnál dolgozó kollégák ilyet nem kapnak, így kevesebbet keresnek. Előírhatjuk, hogy nem fogadhat el borravalót, és ha mégis, akkor beszámítjuk az alapbérébe? Vagy mondhatjuk azt, hogy a borravalót be kell adni a közösbe, és majd minden kolléga részére felosztja a munkáltató?
4. cikk / 31 Minimálbér a veszélyhelyzet idején
Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?
5. cikk / 31 Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztató pótlása
Kérdés: Új HR-es kollégát vettünk fel, és a céges papírok átnézése során kiderült, hogy a munkavállalóinknak a korábbi munkatársunk nem készített a munkaszerződésük mellé tájékoztatót. Önök szerint érdemes-e a jelenlegi helyzetben, ami a járványra tekintettel több sajátos, az alapműködésünktől lényegesen eltérő feltételt hozott (pl. home office, munkaidőkeret), pótolni ezeket a tájékoztatókat?
6. cikk / 31 Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása
Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
7. cikk / 31 Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben
Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
8. cikk / 31 Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén
Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
9. cikk / 31 Késedelmes bérfizetés és a rendezett munkaügyi kapcsolatok
Kérdés: Társaságunk üzletkötői a munkaszerződésük alapján havi alapbérük egy részét teljesítménybónuszként kapják. Ennek aktuális havi összege az egyéni teljesítményük háromféle mutatója alapján kerül meghatározásra. Mivel ennek kiértékelése meglehetősen időigényes, a munkabér e részének utalására általában csak a tárgyhónapot követő 15-20. nap között kerül sor. Az időbért mindenesetre a 10. napig utaljuk a kollégáknak. A késedelmes bérfizetés miatt számolnunk kell a "rendezetlen munkaügyi kapcsolatok" minősítéssel?
10. cikk / 31 Versenytilalmi megállapodásban foglalt tájékoztatási kötelezettség megszegése
Kérdés: A munkavállalónkkal versenytilalmi megállapodást kötött a cégünk, amely értelmében köteles tartózkodni a konkuráló tevékenységektől. Emellett köteles bejelenteni minden hónapban azt, hogy milyen jogviszonyban dolgozik, hogy ellenőrizhető legyen a kötelezettség megtartása. A bejelentési kötelezettségének ugyanakkor a munkavállaló nem tett eleget. Emiatt nem kívánjuk kifizetni a versenytilalmi ellenértéket, illetve a megállapodásban foglalt kötbért is szeretnénk érvényesíteni. Megtehető ez jogszerűen?
