Otthontámogatás – a visszafizetési kötelezettség kérdőjelei
Kérdés
Nemzetiségi önkormányzat elnöke igényelte az otthontámogatást, az egymillió forint támogatás kifizetésre került a számára. Több képviselő lemondását követően a képviselő-testület létszáma a szükséges létszám alá csökkent, ezért a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása megszűnt. A megszűnéssel egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnt. Az üres helyekre időközi választást kellett kiírni. Jelöltek hiányában azonban elmarad az időközi választás, így a nemzetiségi önkormányzat és ezzel együtt a képviselő megbízatása megszűnik 2026. július 5-én. Álláspontunk szerint a 361/2025. Korm. rendelet 13. § (6) bekezdése szerint 2026. július 5-ig a jogosult részére kifizetett támogatás jogszerűen jár, azonban a 2026. július 6-tól 2026. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó támogatási összeg visszafizetendő. Jogértelmezésünk helytálló-e? A visszafizetési kötelezettség előírása milyen módon történik, és kamatfizetési kötelezettség a fenti esetben keletkezik-e?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. július 21-én (295. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5907
[…] alkalmazandóak abban az esetben is, ha a munkáltató a jogviszonyt az otthontámogatásra jogosult felróható magatartása miatt, egyoldalúan szünteti meg.A 361/2025. Korm. rendelet 13. §-ának (6) bekezdése szerint pedig, ha az otthontámogatásra jogosult jogviszonyának megszűnésére vagy megszüntetésére a fentebb idézett (1)–(3) bekezdésekben foglaltaktól eltérő módon kerül sor, a kifizetett összeg tárgyévre eső arányos részét a munkáltató nem követeli vissza. Így, ha az érintett otthontámogatásra jogosult nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása év közben megszűnik, és egyéb, a 361/2025. Korm. rendeletben meghatározott szabály nem érvényesül (pl. nem állnak fenn a jogosulatlan igénybevétel egyéb esetei, illetve, ha a jogosult nem létesít más, támogatásra jogosultságot keletkeztető új jogviszonyt), akkor valóban csak a tárgyévre eső arányos részt meghaladó támogatási összeg követelhető vissza.Általános szabály szerint a 361/2025. Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jogosulatlan igénybevétel esetén az otthontámogatás jogosulatlanul igénybe vett részét a visszafizetés megállapításakor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetni. A fent hivatkozott rendelkezések ugyanakkor kifejezetten csak az egyoldalú jogosulti, illetve a jogosultnak felróható okból történő munkáltatói jogviszony-megszüntetéshez rendelik a jegybanki alapkamattal növelt mértékű visszafizetési kötelezettséget. A 361/2025. Korm. rendelet egyéb, a jogosult önhibáján kívüli okból történő visszafizetési kötelezettség esetére is kamatmentes visszafizetési kötelezettséget ír elő [lásd a 1. § (4) bekezdés b) pontját!]. Minderre tekintettel megítélésünk szerint itt – az ellentmondó jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel – a jogalkotói cél az lehetett, hogy a kérdés szerinti jogviszonymegszűnés esetében se álljon fenn kamatfizetési kötelezettsége az érintettnek.A 361/2025. Korm. rendelet 14. §-ának (1) és (2) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy a jogosulatlan igénybevétel okán visszafizetendő otthontámogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A munkáltató a visszafizetési kötelezettség teljesítésére méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet.A visszaköveteléssel kapcsolatos fontos gyakorlati szabályt tartalmaz még a 361/2025. Korm. rendelet 4. §-ának (13) bekezdése is, amely szerint a Magyar Államkincstár (MÁK) a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a munkáltató útján, a MÁK által kiszámított és a munkáltatóval […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. július 21-én (295. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5907
[…] alkalmazandóak abban az esetben is, ha a munkáltató a jogviszonyt az otthontámogatásra jogosult felróható magatartása miatt, egyoldalúan szünteti meg.A 361/2025. Korm. rendelet 13. §-ának (6) bekezdése szerint pedig, ha az otthontámogatásra jogosult jogviszonyának megszűnésére vagy megszüntetésére a fentebb idézett (1)–(3) bekezdésekben foglaltaktól eltérő módon kerül sor, a kifizetett összeg tárgyévre eső arányos részét a munkáltató nem követeli vissza. Így, ha az érintett otthontámogatásra jogosult nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása év közben megszűnik, és egyéb, a 361/2025. Korm. rendeletben meghatározott szabály nem érvényesül (pl. nem állnak fenn a jogosulatlan igénybevétel egyéb esetei, illetve, ha a jogosult nem létesít más, támogatásra jogosultságot keletkeztető új jogviszonyt), akkor valóban csak a tárgyévre eső arányos részt meghaladó támogatási összeg követelhető vissza.Általános szabály szerint a 361/2025. Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jogosulatlan igénybevétel esetén az otthontámogatás jogosulatlanul igénybe vett részét a visszafizetés megállapításakor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetni. A fent hivatkozott rendelkezések ugyanakkor kifejezetten csak az egyoldalú jogosulti, illetve a jogosultnak felróható okból történő munkáltatói jogviszony-megszüntetéshez rendelik a jegybanki alapkamattal növelt mértékű visszafizetési kötelezettséget. A 361/2025. Korm. rendelet egyéb, a jogosult önhibáján kívüli okból történő visszafizetési kötelezettség esetére is kamatmentes visszafizetési kötelezettséget ír elő [lásd a 1. § (4) bekezdés b) pontját!]. Minderre tekintettel megítélésünk szerint itt – az ellentmondó jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel – a jogalkotói cél az lehetett, hogy a kérdés szerinti jogviszonymegszűnés esetében se álljon fenn kamatfizetési kötelezettsége az érintettnek.A 361/2025. Korm. rendelet 14. §-ának (1) és (2) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy a jogosulatlan igénybevétel okán visszafizetendő otthontámogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A munkáltató a visszafizetési kötelezettség teljesítésére méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet.A visszaköveteléssel kapcsolatos fontos gyakorlati szabályt tartalmaz még a 361/2025. Korm. rendelet 4. §-ának (13) bekezdése is, amely szerint a Magyar Államkincstár (MÁK) a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a munkáltató útján, a MÁK által kiszámított és a munkáltatóval […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
