Gyermekgondozási szabadság – a visszatérés illetményproblémái


Egy gyermekgondozási díjban részesülő, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott esetében a munkáltató az illetménykiegészítést azzal az indokkal vonta vissza, hogy a Kjt. 67. §-a szerint a közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet, azonban annak munkáltatói döntésen alapuló része szabadon változtatható, csökkenthető vagy akár elvonható, amennyiben az illetmény összege összességében nem csökken. A munkáltató érvelése szerint a garantált illetmény növekedése miatt a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkentheti, hiszen a közalkalmazott teljes illetménye így sem lesz alacsonyabb, és mivel ez nem egy egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalás, ezért nincs szükség a közalkalmazott hozzájárulására sem a módosításhoz. Ugyanakkor a kiegészítés visszavonása miatt az érintett édesanya – aki egyébként most tavasszal tervezi a munkába való visszatérését – összességében kevesebb illetményt fog kapni, mint amire korábban számított. Ebben az esetben jogszerűen járt el a munkáltató? Megteheti a munkáltató, hogy egy emelkedő garantált illetményt az illetménykiegészítés csökkentésével kompenzáljon, különösen egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott esetében, akinek az elvonás miatt ténylegesen csökken az illetménye a visszatérésekor?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. április 15-én (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5256

[…] ugyanis a felek az Mt. közalkalmazottakra is irányadó 58. §-a értelmében csak közös megegyezéssel módosíthatják. Ugyanakkor – amint azt a kérdésben felvetett munkáltatói intézkedés is tükrözi – miután a kinevezés kötelező tartalmi eleme az illetmény, a garantált bérminimum emelése nyomán a kinevezés és a besorolás szerinti illetmény összege közti különbözet csökkenthető. Ekként az illetmény összege változatlan marad, annak csupán a belső arányai „tolódnak el”, és a garantált bérminimum emelésének összegével csökkenthető a „munkáltatói döntésen alapuló illetményrész”. Ennek jogszerűségét megerősítette a Kúria is: a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a munkáltató egyoldalú intézkedésével csökkentheti és meg is vonhatja, de csak addig a mértékig, hogy a közalkalmazott illetményének összege ne csökkenjen [Kúria Mfv.II.10.545/2017/4.]. Azaz ha a garantált bérminimum nő, a szóban forgó illetményrész összege csökkenhet, az illetmény azonban nem változhat. Az sem kizáró ok, ha az érintett közalkalmazott gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, ugyanakkor e szabadság megszűnését követően a „munkáltatói döntésen alapuló illetményrész” elvonása folytán sem csökkenhet a garantált mérték alá az illetmény összege. Ebből a szempontból irreleváns, hogy a közalkalmazott arra számított, az esetleges elvonás hiányában magasabb illetményre lett volna összességében jogosult.Megjegyezzük: a munkáltató érvelése nem teljesen helytálló. Ha ugyanis a „munkáltatói döntésen alapuló illetményrész” szerepel a kinevezésben, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.