Személyiségi jogsértés következménye – a nem vagyoni sérelem súlya
Kérdés
A jogi segítségért hozzánk forduló munkavállaló a munkáltatóval szemben munkaviszony munkáltató általi felmondása miatt jogvitát kezdeményezett. Az eljárás során sérelemdíjra is igényt tartana, mert a felmondás átadásakor, annak aláírása előtt nem engedték, hogy a helyiséget elhagyva telefonáljon a jogi képviselőjének, és csak a három vezető előtt használhatta a készülékét. A megtörtént és igazolható esemény jogosítja-e sérelemdíj kérésére?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. március 4-én (273. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5229
[…] sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg [Ptk. 2:52. § (2)–(3) bek.].A kérdésben értelemszerűen az eljáró bíróság jogosult majd állást foglalni, és az eset valamennyi körülményét nyilvánvaló módon nem ismerhetjük. A tényállás alapján azonban levonható az a következtetés, hogy a munkavállaló személyiségi joga elviekben sérülhetett azzal, hogy a jogi képviselőjével folytatott magánbeszélgetését a vezetők előtt kellett lefolytatnia, ily módon akarata ellenére került olyan helyzetbe, hogy egy magánbeszélgetését – a jogi képviselővel való kommunikációját, konzultációját – három, az adott kérdésben illetéktelen személy is meghallgathatta. A konkrét beszélgetés tartalmának ismerete hiányában pontosan nem lehetséges állást foglalni, ugyanakkor akár az is elképzelhető, hogy a beszélgetés magántitok körébe tartozó kérdéseket is érinthetett. Ha ez így van, az Mt. fentebb idézett 9. §-ának (2) bekezdése alapján bizonyosan arra következtethetünk: nem feltétlenül volt szükséges és a cél elérésével arányos a korlátozás. Megítélésük szerint a munkaviszony megszüntetése tárgyában a jogi képviselővel történt beszélgetés nem vonható a munkáltató ellenőrzési körébe, ugyanis a munkavállaló kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. március 4-én (273. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5229
[…] sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg [Ptk. 2:52. § (2)–(3) bek.].A kérdésben értelemszerűen az eljáró bíróság jogosult majd állást foglalni, és az eset valamennyi körülményét nyilvánvaló módon nem ismerhetjük. A tényállás alapján azonban levonható az a következtetés, hogy a munkavállaló személyiségi joga elviekben sérülhetett azzal, hogy a jogi képviselőjével folytatott magánbeszélgetését a vezetők előtt kellett lefolytatnia, ily módon akarata ellenére került olyan helyzetbe, hogy egy magánbeszélgetését – a jogi képviselővel való kommunikációját, konzultációját – három, az adott kérdésben illetéktelen személy is meghallgathatta. A konkrét beszélgetés tartalmának ismerete hiányában pontosan nem lehetséges állást foglalni, ugyanakkor akár az is elképzelhető, hogy a beszélgetés magántitok körébe tartozó kérdéseket is érinthetett. Ha ez így van, az Mt. fentebb idézett 9. §-ának (2) bekezdése alapján bizonyosan arra következtethetünk: nem feltétlenül volt szükséges és a cél elérésével arányos a korlátozás. Megítélésük szerint a munkaviszony megszüntetése tárgyában a jogi képviselővel történt beszélgetés nem vonható a munkáltató ellenőrzési körébe, ugyanis a munkavállaló kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
