Bérkifizetés havibér esetén munkaidőkeretben


A munkáltató 4 havi munkaidőkeretben a dolgozók bizonyos csoportját havibérben foglalkoztatja. Az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. Különmegállapodásban el lehet-e térni ettől a szabálytól olyan módon, hogy minden hónapban kifizetésre kerülnek – a havi alapbéren túl – a ténylegesen ledolgozott órák, a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka pótléka pedig a munkaidőkeret végén kerül kifizetésre? Amennyiben ilyen megállapodás nem köthető, akkor az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján pontosan mit kell havonta és mit a keret végén kifizetni a munkáltatónak: 1. Csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért, vagy 2. A havi alapbéren kívül a munkaidőkereten felül teljesített rendkívüli munkaidőre eső alapbért és annak pótlékát is? 3. Esetleg az alapbért és a rendkívüli munkaidőre járó alapbért (a rendkívüli munka pótlékát a munkaidőkeret végén)?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. október 15-én (267. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5104

[…] akkor nem kívánta a ledolgozott órák számától függővé tenni a rendes munkaidőre járó bérét, és nem akart havonta akár jelentősen eltérő, így nehezebben előre kalkulálható munkabért fizetni, illetve a munkaidőkeret zárásakor nagy összegű ki- vagy visszafizetés lehetőségével számolni. A munkaidőkeret lejártakor ugyanis a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni. Ennek során, ha a munkavállaló az általános munkarend óraszámai alapján elszámolt, a neki járó munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni – ez az állásidő egyik formája. Ha pedig a munkavállaló az általános munkarend óraszámai alapján elszámolt, a neki járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült, az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azaz a munkáltató a „túlfizetést” egyoldalúan levonhatja a munkavállaló munkabéréből a keret zárása során [Mt. 156. § (2)–(4) bek.].Az eltérés az, amely szerint a munkavállaló minden hónapban megkapja a havibérét, de ha az általános munkarend óráinál többet dolgozott az adott hónapban, a ténylegesen ledolgozott órák alapján kapja a bérét, addig egyértelműen a munkavállaló javára szól, amíg jellemzően többet dolgozik egy hónapban, mint az általános munkarend szerint irányadó órák. Ha ez a trend megfordul, és a munkaidőkeret zárásakor rendkívüli munkaideje [Mt. 107. § b) pont] nem képződik, akkor viszont visszafizetési kötelezettsége áll be a havibéren […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.