Visszaélés-bejelentő rendszer megfelelősége


A foglalkoztató által létrehozott belső visszaélés-bejelentő rendszer működtetésével kapcsolatban kérném segítségüket, a bejelentés módjának megtételére vonatkozón. Mindenképpen kötelező-e biztosítani, hogy a visszaélés-bejelentő rendszer írásban és szóban is tudjon bejelentést fogadni? Vagy szabályozható a rendszeren belül, hogy például csak írásban küldött bejelentések fogadását biztosítja megfelelő tájékoztatás mellett? Amennyiben mindenképpen kötelező szóban is biztosítani a bejelentést, akkor abban az esetben kötelező a személyes és a telefonon történő bejelentést is biztosítani, vagy elegendő csak az egyiket, megfelelő tájékoztatás mellett? Szóbeli bejelentés esetén (mind személyesen, mind telefonon) meghatározható-e egy ügyfélfogadási idő?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2023. szeptember 5-én (249. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4775

[…] Erről az EU-norma szerint a foglalkoztató dönt. A Panasz-tv. szabályozása e tekintetben nem koherens. Egyrészt ugyan – összhangban a 2019/1937. irányelvvel – a törvény az érintett foglalkoztatók kötelezettségévé teszi a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozatalát [lásd például a 18. § (1)–(3) bekezdését!]. Másrészt viszont a Panasz-tv. úgy fogalmaz: a bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg [21. § (1) bek.]. Azaz – ellentétben a 2019/1937. irányelvvel – nem a rendszer kialakítására kötelezett foglalkoztatóra bízza, milyen bejelentési csatornát biztosít, hanem a bejelentő oldaláról szabályoz. És ebben van az előbb említett inkoherencia, aminek nyomán – informálisan felmérve az eddig gyakorlatot és jogértelmezést – kétféle interpretáció alakult ki. Az egyik – a 2019/1937. irányelvvel összhangban – a foglalkoztatóra bízza, hogy a Panasz-tv. keretei között szóban, írásban vagy esetleg mindkét módon hozza-e létre a belső visszaélés-bejelentési rendszert. A másik magyarázat szerint a Panasz-tv. nyelvtani értelmezése alapján a bejelentő oldaláról tekintve mind a szóbeli, mind az írásbeli bejelentés lehetőségét biztosítani kell. Az ítélkezési gyakorlat szükségszerű hiányára figyelemmel megfontolandónak tartjuk a jogalkotás előkészítését végző minisztérium megkeresését, kérve a kérdésben érintett rendelkezés értelmezését. Emellett a 2019/1937. irányelv értelmében – feltéve, hogy a bejelentő személy személyazonosságának bizalmas jellege biztosított […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.