143 cikk rendezése:
111. cikk / 143 Külföldi kiküldetés esetén a napidíj elszámolása
Kérdés: Dolgozóink Németországba utaznak (1-2 hétre) betanulni bizonyos munkafolyamatokat, amit később itthon hasznosítanak. Az utazáshoz a cég biztosít gépkocsit, szállást, egyszeri étkezést (ebéd). Minden kint töltött napra 35 eurót kapnak napidíjként. Kérdésem, hogy ez a napidíj adómentes vagy adóköteles? Bér jellegű kifizetésnek minősül-e, mert ha igen, a bérprogramunk számfejtéskor automatikusan letiltást (gyerektartást) is érvényesít rá.
112. cikk / 143 Költségtérítés utazásért
Kérdés: A helyi önkormányzat által fenntartott bölcsőde kisgyermeknevelője családlátogatás esetén jogosult-e bármilyen útiköltség jellegű térítésre? A gyermek lakóhelye és a bölcsődétől (munkahelytől) való távolság nagysága sokszor indokolja, hogy közlekedési eszközt (helyi autóbuszt, gépkocsit) vegyen igénybe (pl. a város/kerület másik végén lakik a gyerek, mint ahol a bölcsőde van). Normál esetben a dolgozók nem kapnak helyi közlekedési bérletet, így a családlátogatás pluszköltsége a dolgozót terheli. Vélelmezem, hogy jár valami, de azt nem tudom biztosan, hogy ez minősülhet-e kiküldetésnek, vagy sem?
113. cikk / 143 Munkabérből történő levonás a végrehajtás során
Kérdés: Dolgozóm bírósági végrehajtótól letiltást kapott. A végrehajtó a letiltásban elsődlegesen a saját munkadíját és költségátalányát, valamint általános költségátalányát kéri levonni és átutalni a saját számlájára, továbbá a végrehajtást kérő részére járó összegből 10%-ot kér átutalni behajtási jutalék címen. A behajtási jutalék mértékéről a bírósági végzés nem rendelkezik, ez a végrehajtó és a végrehajtást kérő közötti jogviszony része. Munkabérből levonni csak bírósági végzéssel lehet. Köteles vagyok-e kérését teljesíteni a saját részére járó átutalások tekintetében?
114. cikk / 143 Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése
Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
115. cikk / 143 Üzemi tanács részére biztosított autóhasználat
Kérdés: Az üzemi tanács részére a működésük támogatásához az üzemi megállapodás alapján a munkáltató egy autót, illetve egy bizonyos futásteljesítményig költségtérítést biztosít. Hogyan lehet ezt megtenni? Az autót el kell adni az üzemi tanácsnak, vagy valamilyen (polgári jogi) használati megállapodást, például bérleti szerződést kell kötni az üzemi tanáccsal?
116. cikk / 143 Közigazgatási szakvizsga – a kieső időre járó díjazás és költségtérítés
Kérdés: Egy vidéki polgármesteri hivatalban dolgozom. A napokban arról tájékoztattak, hogy a közigazgatási szakvizsga letételére előírt kötelezettségem teljesítésének határideje idén ősszel lejár, ezért válasszak mielőbb szakvizsgaidőpontot. Azt tudom, hogy a határidő eredménytelen elteltét követően nem sorolnak előre egészen a vizsga megszerzéséig, más különösebb szankció azonban nincs. Milyen javadalmazásra vagyok jogosult az otthoni tanulás, a felkészítő órák, valamint a vizsgák miatt kieső időre, illetve mely költségeket (vizsgadíj, jegyzetek, könyvek stb.) kell állnom?
117. cikk / 143 Elszámolási kötelezettség – meddig terheli a munkáltatót?
Kérdés: Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?
118. cikk / 143 Egyszerűsített foglalkoztatás – utazási költségek
Kérdés: Alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk egy hónapban 3-szor 5 napot. Kifizethetjük-e neki a havi távolsági bérletét, amivel bejár dolgozni, illetve kötelesek vagyunk-e erre? Költségként el lehet-e számolni?
119. cikk / 143 Munkába járás – azonos viszonylaton belül kétféle utazási jegy
Kérdés: A munkahelyemre reggel vonattal tudok utazni, amivel 5 perc alatt érek be. Ha busszal mennék, akkor reggel fél hétkor indulna egy helyi járat, amivel a városba kellene utaznom, és onnan egy másik busszal tudnék a munkahelyre megérkezni. Mire odaérnék, fél nyolc lenne. Hazafelé viszont nem tudom a vonatközlekedést igénybe venni, mert egy órát kellene várnom az indulásig, így busszal jövök haza. A munkahelyemen a pénzügyi csoportvezető nem engedélyezi a kétféle utazási jegy kifizetését, hivatkozik valamilyen törvényre, amit nem jegyeztem meg, és nem kívánom újra megkérdezni tőle. Kérem, írják meg, hogy valóban nincsen-e lehetőségem a kétféle utazási jegy (vonat és busz) egy napon való igénybevételére?
120. cikk / 143 Bedolgozás vagy alkalmi munka?
Kérdés: Alkalmi munkavállalással szeretnénk foglalkoztatni pár munkavállalót gépi varró munkakörben, a hölgyek otthon tartózkodnak beteg gyermekeik miatt. Lehet-e foglalkoztatni alkalmi munkavállalással őket, ha munkaszerződést kötnénk, melybe belefoglalnánk, hogy a munkavégzés helye a munkavállaló lakcíme? Rendelkeznek varrógéppel otthonukban, így otthon is el tudnák végezni a munkát. Az ezzel járó költségekről (varrógépkopás, áram) külön pontban meg lehet állapodni a munkaszerződésben, vagy érdemesebb belekalkulálni az órabérükbe?
